|
Post by Mon Mothma on Dec 5, 2009 23:13:37 GMT 1
Lekua IV.
[/center] A bolygó lojális a Birodalomhoz és annak eszméi felé... A nemzeti lobogó Régió: Külsõ gyûrû Szektor: Centralitás szektor Rendszer: Lekua rendszer Napok száma: 1: - Lekoro Holdak száma: 2: - Altenoor - Altair Környezet: - a sarkokon jégmezõ - hegységek - õserdõk - síkságok - tengerek, óceánok, tavak, folyók - szigetek, szigetcsoportok Atmoszféra: Belélegezhetõ (24% oxigén) Nyelv: Galaktikus közös Valuta: Galaktikus Váltó (kredit) Lakosság: 21 milliárd Fajok:- Ember (96,8 %) - nonhumán (3,2 %): - bothan - rodiai - ithoriai - hutt - kel’dor - egyéb Városok:Alcatras, a fõvárosMaranellGrammorKrixon LEÍRÁS[/b] Bolygó:A Lekua IV a Hutt rendszertõl észak-nyugatra fekvõ Lekua rendszer negyedik bolygója a nyolcból. 5,3 milliárd éve alakult ki kozmikus porokból, majd 1,1 milliárd év múlva a felszíne lehûlt és nyerte el mai formáját. Keringési ideje a központi csillag körül 279 nap, míg tengelyforgási ideje standard 27 óra. A bolygó átmérõje 246808 km. A bolygót egy hatalmas óceán, a Laokon osztja négy kontinensre, az északi Alcatras, az észak-keleti Maranell, az észak-nyugati Aktello és a déli Parator. A szárazföld:felszíni víz aránya 41:59 °%- ban oszlik meg. A bolygó nagyságából fakadóan nem egységes az idõjárás minden részén, a bolygó északi pólusát leszámítva azonban sehol sem jellemzõ a f*gy és a havazás, bár elõfordulhat. A bolygón tehát számos éghajlati környezet váltja egymást, a sarkokon az örök jég birodalma terül el, de ez a legkevésbé sem zavarta a terjeszkedõ tömeget. Északon a sarkkör közelében található a felszíni édesvízkészletek 89 %, itt sokkal kiegyensúlyozottabb az idõjárás is, a standard környezetet erdõk és mezõk alkotják. A déli rész sokkal szeszélyesebb, itt a mediterrán éghajlat az uralkodó, az északi félgömbre pedig kontinentális idõjárás jellemzõ, míg az egyes részek csapadékos, párás éghajlattal bírnak. A bolygó egyes részein még mindig felfedezhetõ a háborítatlan természet, ezeken a részeken igazán különleges állat és növényfajtákkal találkozhatnak az emberek, köztük sok ragadozóval is. Az óceánok faunája szintén rendkívül sokszínû, sok állatfajt még a bolygó gyarmatosítása idején telepítettek a vizekbe, amiket a Naboo-ról hoztak. Az óceán közelében pedig a felgyûrõdött kéreglemezek hegyvidékké varázsolták a helyszínt. Társadalom:A Birodalom megalakulása elõtt 623 évvel lépett az elsõ „telepes” a bolygóra, Oleg Aalsten és még 50 nabooi, javarészt nemes család birtokba vette a bolygót és annak minden kincsét. A kezdeti idõkben a nemeseken és néhány egyszerû polgári családon kívül csak a „hozatott” mûszaki szakemberek alkották a társadalmat, a teljes lakosság, akik magukat Lekuáknak nevezték kivétel nélkül emberek voltak. A fejlõdés azonban magával hozta a kíváncsi és kalandra, gazdagságra vagy csak simán új életre vágyók tömegét, köztük nonhumánokat is. Nem egy csempészbanda is idõzött a bolygón, menekülvén a hatóságok elõl. A fejlõdõ nép azonban rossz szemmel nézte a társadalom összetételének változását és a bolygóra telepedõ alakokat. A csempészeket csak nehezen sikerült távol tartani a bolygótól, a nonhumánokat egyáltalán nem. Néhány év elég volt, hogy a betelepültek egy heterogén, sokszínû, soknyelvû társadalmat hoztak létre. Nonhumánok és emberek vegyesen, a kocka el volt vetve, az egész bolygó egy puskaporos hordón ült. A bolygó társadalmi összetételét az évek alatt sok minden befolyásolta, gyakran a változásoknak politikai háttere volt. Az alapítók célja mindvégig a tiszta, emberi társadalom megteremtése volt, ami nem volt lehetséges, amíg nem állt rendelkezésükre megfelelõ törvényi korlátozás. A folyamatos nonhumánokat ért atrocitások, diszkriminatív megnyilvánulások azonban idõvel az idegen fajok tömeges kivándorlását eredményezte, igaz, maradtak még így is szép számmal a szektor negyedik bolygóján, mondhatni az erõviszonyok kiegyenlítõdtek. Az egyes zavargások, amik a bolygón zajlottak szinte kivétel nélkül a faji ellentéten alapultak. Az ellentétek már évszázadokkal ezelõtt a kezdeti idõszakokban is meg voltak, de a második nagy forradalom után a helyzet tarthatatlanná, kezelhetetlenné vált. Véres háborúk és csatározások vették kezdetét, amik a Lekua IV, de a szektor sötét évei is voltak. A lakosság igen komoly hányada esett áldozatul annak az álnok összeesküvésnek, amit a kitoloncolt nonhumánok isten tudja hányadik generációja szõtt a lekuai nép ellen. A segítséget és biztonságot a Birodalom jelentette, innentõl kezdve pedig a Birodalom és a társadalom eszméivel minimálisra redukálódott pár év alatt a nonhumán egyedek száma, a társadalom homogenizálódott. A nonhumánok likvidálásával jelentõs mértékben nõtt a közbiztonság, de az elrettentés céljából az utóbbi évtizedek egyik legkeményebb törvényjavaslatát vezették be, komolyan megtorolva bárminemû szabályszegést. A kormány azonban nem tiltja, hogy nem emberi lények is a bolygón tartózkodjanak, de tartva az esetleges agresszív fellépéstõl, törvényben írták elõ, hogy csak különleges bevándorlási engedéllyel léphet idegen faj a bolygóra, és ha bárki tettlegességig fajuló bûnt követne el, az a lehetõ legsúlyosabb büntetésben részesül, így a bûncselekmény mértékétõl függõen akár még a halálbüntetés is kiszabható. A lakosság nagy része a hatalmas városokban él, kisebb részük pedig az egyes szigeteken létrehozott kisebb településeken, természetesen biztonságos és a legmodernebb körülmények között. Továbbá minden lakos rendelkezik hajlékkal. A bizonyos fokú szétszórtság és nagy lakosságszám ellenére a társadalom meglehetõsen zárt közösséget alkot, aminek ékes bizonyítéka, hogy az állampolgárságot sem mindenki szerezhet, kaphat. Az állampolgári papírok hamisítása az egyik legnagyobb bûnnek minõsül a bolygó törvényei értelmében. A szigorú belépési és letelepedési feltételek azonban nem csak a nonhumánokat érintik, még egy ember sem szerezhet könnyen állampolgárságot a bolygón. Az állampolgárságot egy nagyon komoly vizsga elõzi meg, ami többek között tartalmazza a bolygó történelmét elég behatóan, illetve feltétel még a 3 éves bolygón való tartózkodás, munkaviszony, illetve megfelelõ pénzügyi helyzet, a kormány ugyanis nem hajlandó minden betelepült jöttment koldust eltartani a dolgos nép pénzén. Az állampolgárság mellé számos bónusz és elõny alanyi jogon jár. Ingyenes tömegközlekedés, oktatás, orvosi ellátás, kedvezményes lakásvásárlás, szállodai szobafoglalás és utazási lehetõségek, kedvezõbb banki elbírálások. Az oktatás mindamellett hogy ingyenes, kötelezõ jellegû is minden gyermeknek, hiszen ez a garancia a bolygó jövõbeni fejlõdésére és sikereire is, ha a lakosság kellõképpen tanult, mûvelt és nagy szakértelemmel bír. Ebbõl kifolyólag a kormány nagy összegeket tart fent az oktatás színvonalának folyamatos fejlesztésére. A társadalmi jólét, fõleg az utóbbi évtizedek eseményei után biztosítva lett, jelentõs adókedvezményben részesítve a vállalkozót, illetve a kispolgárt is. A bolygón immáron csak új típusú, modern épületek állnak, szigorú felügyelet és szabályzatok mellett. Egy tipikus belvárosi kép... A lakosság életfelfogására és világszemléletére általánosan jellemzõ a nonhumánokkal szembeni ellentét és megvetés. A Lekuák rendkívül precízek, tisztelet-, szabály- és kötelességtudóak. A kialakult kasztrendszer minden ember számára világos és természetes. Az idõsek, az õsi családok és nagyobb tudású emberek tisztelete íratlan szabály. Az emberek rendkívül nacionalisták és büszkék a legfelsõbb vezetõkre, akik mint mondják, mindent megtesznek a bolygó és a haza fejlõdéséért, ezzel a bizalommal pedig nem illik visszaélni. Így tehát a korrupció is rendkívül ritka akár politikai, akár alsóbb körökben, a törvény egyébként is a legsúlyosabb módon bünteti a túlkapásokat. Bár a lakosság bizalmatlan az idegenekkel szemben, ez nincs kihatással például a turizmusra, hiszen aki egyszer belép a bolygóra, esetleg még állampolgárságot is szerez, az a nép teljes bizalmát és jóindulatát élvezi, hiszen ha a kormány érdemesnek tartotta, hogy a bolygóra lépjen, akkor az is, nincs joga azt senkinek se megkérdõjelezni. Ez is jele a nép határtalan bizalmának, amit a kormányba fektet. Gazdaság:A hatalmas óceán régen is és ma is a megélhetést biztosítja az embereknek. Régen a halászat jól jövedelmezõ munka volt, ráadásul az élelmezés szempontjából még ma is fontos szerepet tölt be a mindennapokban. Mégis a lassan 150 éve felfedezett, tengerek mélyén fekvõ lekonium, vagy más néven metánjég felborította a fontossági sorrendet, már ami a tengereket illeti, hiszen sokkalta nagyobb üzleti forrásnak minõsül, mint bármi más a bolygón. Tenger biológusok fedezték fel a különös anomáliát, egy addig ismeretlen féreg képében, késõbb bukkantak csak rá, a tenger mélyén nagy nyomás alatt és alacsony hõmérsékleten préselõdõ, a bolygó magjából származó és felszínre törõ lekoniumra, ami az adott körülmények között szilárd állapotban volt. Az eljárás azon alapul, hogy leválasztott és felszínre hozott jégtömböt, egy speciális tartályba kell helyezni, így küszöbölhetõ ki, hogy az anyag olvadásával az értékes lekonium a légkörbe jutva elszálljon. Nem kellett sok energiát befektetni, hogy a kutatók rájöjjenek, az új felfedezés forradalmasíthatja az energia piacot. Ez annak volt köszönhetõ, hogy felhasználhatósága egyes esetekben még jobb, mint az addig használt tibahna gázé, a kitermelés pedig töredéke a „vetélytársnak”. Nem kellett sok idõ, hogy a metánjég exportra kerüljön galaxis szerte, mára pedig a Lekua IV piacvezetõ szerepet tölt be forgalmazásában, ami annak köszönhetõ, hogy csak itt található meg nagyobb mennyiségben, ráadásul még hazai felhasználásra is jut bõven, hiszen a Lekua IV mára már teljesen átállt erre az erõforrásra. Titkosszolgálati hírszerzések szerint azonban a szektor többi bolygója is hasonlóan nagy mennyiségben tartalmazza az értékes gázt, ami nyilván abolygó hasonló keletkezési körülményeivel magyarázható. Így lépett elõ az energia ipar a bolygó eltartójává. Ilyen állomásokon keresztül termelik ki a tengerekbõl a lekoniumot A gazdaság rohamos fejlõdése talán csak a klónháború alatti idõkben torpant meg, esetleg süllyedt kicsit visszább, de mára igazán harmonikus állapotok uralkodnak e téren a bolygón. A munkanélküliség tulajdonképpen ismeretlen fogalom. A gazdaság négy alappilléren nyugszik. Az elsõ és talán (az utóbbi évek fejlesztései után) legjelentõsebb az energiatermelés, amit vagy a szektor többi lakatlan bolygóján, vagy magán a Lekua IV-en végeznek. Bányák és feldolgozó létesítmények tucatjai mûködnek szerte a bolygón. Az energiaipar és bárminemû erõforrás kitermelés állami kézben van, a Carbonarium Corp. felügyel minden bányászati munkát, még akkor is, ha esetleg kisebb vagy nagyobb magáncégek számára adnak ki megbízást, de ez nem jellemzõ. A Carbonarium Corp. a hazai jelentõségét azonban már régen kinõtte és lépett galaktikus szintre, hiszen számos más szektorban és bolygón üzemeltetnek bányákat és más bányász társaságokban is részesedése van. A Carbonarium Corp. emblémája A nagy jelentõségre szert tevõ energia piac mellett azonban van egy másik tradicionális ipara a bolygónak, mégpedig a finomtechnika és mechanika, illetve gépipar, amit a második alappillérnek tekinthetünk. A nagy tõkét és magas szakértelmet igénylõ iparág termékeny táptalajra talált a Lekua IV-en évszázadokkal ezelõtt és jelentõségébõl azóta sem vesztett, sõt. A város újjáépítésekor is felhasznált technológia és szakértelem már évtizedekkel ezelõtt kiforrt és a bolygó másik központi szerepû jövedelem forrásává lépett elõ. A harmadik ágazat a bankrendszerben rejlik, több nagyobb bank van, a legnagyobb a Central Primary Bank, Jansen unokatestvérének vezetésével. A lekuai bankok felügyelnek minden tranzakciót, ami a szektoron belül történik, jelentõs pénzforgalmat lebonyolítva ezzel. A Birodalom és egyben a bolygó fénykora alatt sikerült kilépni a galaktikus porondra is, ezzel magasabb szintre juttatva a bankokat, nem titkolt céljuk, hogy a Moon Bankárklán örökösei legyenek egy szép napon. A bankok rendelkeznek a legnagyobbakra jellemzõ tulajdonságokkal, így a maximális diszkrécióval, a szakképzett alkalmazottakkal, tanácsadókkal és pénzügyi elemzõkkel, a sokrétû, galaxis szerte igénybe vehetõ szolgáltatásokkal, teljesen biztonságos trezorokkal. A törvények szerint a számlák 100 évnyi inaktivitás után lesznek zárolva, így a bolygó idõvel szép összegekre tehet szert, hiszen a pletykák szerint (bár persze errõl még maga az igazgató sem tudhat semmi konkrétumot) az egyes birodalmi számlákon csinos összegek pihennek és várják gazdájukat. Mivel a gazdaságban elég sok minden összefügg egymással, így a bolygó jelentõs adókedvezményeket biztosít minden külföldi befektetõnek, akik pénzüket így a lekuai bankokban helyezik el és itt is végzik az egyes átutalásokat, tehát végül mégis csak jól jár a bolygó. Central Primary Bank A negyedik és egyben utolsó lába, amin támaszkodik a hatalmas bolygó gazdasága a turizmus. Az évtizedekkel ezelõtt megszépülõ városok a turizmusra is jó hatással voltak, hiszen rengeteg impozáns szórakozó komplexum és szállodalánc garantálja az idelátogatók kényelmét és szórakozását, tehát az ágazat garancia a jövõbeni folyamatos (pénzügyi) sikerekre, ráadásul az óceán meghódítása is pozitív hatással volt a piacra. A Hotel Svenson, az egykori vezetõ Svenson Aalsten után, abolygó legnagyobb szállodája Az Imperial Hotel, ami még a Birodalom idején épült, a Halálcsillag mintájára A befektetések pedig megtérülni látszanak, hiszen százezrével vonzza a bolygó a turistákat. A kormány maximálisan kézben tartja az eseményeket és a kidolgozott vízumrendszerrel minden be és kilépõ személy ellenõrzés alatt van. Rengeteg kaszinó, szórakoztató centrum épült, illetve különféle rendezvényeket is szoktak megtartani évrõl-évre. A bolygón gyerekcipõben járnak még a különféle versenyek. A bolygó kormánya négy évvel ezelõtt döntött úgy, hogy egy modern fogatverseny pályát épít ki, megfelelõ távolságra a civil lakosságtól. Az ötlet nagy sikert aratott, sok százezer ember volt kíváncsi az elsõ hivatalos versenyre, ahol csak emberek mérték össze a tudásukat. A pálya meglehetõsen rövid, viszont rendkívül technikás, így próbálták a kellõ látványt biztosítani az embereknek, illetve, hogy a kedvenceket ne csak három, négy alkalommal láthassák elhúzni a nézõk. A kényelem és a luxus garantált, feltéve ha valaki meg tudja azt fizetni, azonban nem csak a gazdagok privilégiumává tették az eseményt, hiszen rengeteg árkategória van a szolgáltatások és az elfoglalt hely szempontjából. Természetesen az állampolgársággal rendelkezõk külön szektorban foglalnak helyet és kedvezményesen juthatnak hozzá a jegyekhez is, azonban továbbadni nem lehet õket, hiszen a jegyeket mindenki névre szólóan veszi. A Fogatversenyre épített Lekua Technik Arena A rengeteg pozitívum ellenére nem minden tökéletes a gazdaságban, rengeteg pénz megy el az importált élelmiszerekre, hiszen a hatalmas embertömeg számára lehetetlen megtermelni a szükséges ételt, ráadásul nincs is rá elegendõ hely a bolygón. Az utóbbi évek próbálkozásai ellenére is külsõ behozatalra szorul a bolygó, de a gazdasági fénykorban nem jelent problémát az élelmezés. Kormányzat:A Lekua IV államformája Prezidenciális Köztársaság, ahol a legfelsõbb vezetõ a Kancellár, aki vezeti a kormányt. A Kancellár személye megingathatatlan, utódját maga jelöli ki, ha nincs utód, választások útján kerül új vezetõ a bolygó és egyben a rendszer élére. A Parlament A Parlamentet 220 képviselõ alkotja, a Kormányt a Kancellár, illetve a 9 minisztérium, a Pénzügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Oktatásügyi Minisztérium, Külügy és Belügyminisztérium, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Bolygófejlesztési Minisztérium. A Kancellár után következõ kilenc minisztert maga a Kancellár jelöli ki, majd terjeszti a parlament elé, ahol bizalmi szavazáson dõl el a pozíció sorsa. A megválasztott tisztségviselõk 5 éves ciklusra veszik át a miniszteri széket, késõbb újra megválaszthatók. A ranglétrán a Kancellár és miniszterek után a Kormányfõ által választott szenátor képviseli a szenátus elõtt, megbízatásának ideje a Kancelláron múlik. Az egyes állami cégek és bankok élére történõ kinevezés a miniszterekéhez hasonlóan zajlik. Hadsereg:A bolygón mûködik immáron több mint 150 éve az LSF (Lekua Security Force) vagyis a bolygó titkosszolgálata, amely mind belföldön, mind külföldön aktív tevékenységet folytat, a napi jelentéseket személyesen a Kancellárnak teszik, a szolgálat igazgatóját a szenátori címhez hasonlóan a Kancellár jelöli ki, meghatározatlan idõre. Az elmúlt pár évtizedben, vagyis még a Birodalom idején, egy új kormány-program is indult, aminek keretében erõérzékeny fiatalokat tanítanak és képeznek, akik utána a kormánynak dolgoznak, idõvel pedig akár hadosztályként s bevethetõek lesznek. A folyamat veszélytelenné vált annak következtében, hogy a fiatalokat erõs agymosáson és propagandán viszik keresztül, ráadásul fõleg hazai környezetbõl szûrik ki õket, tehát igazi hazafiakat, így fanatikus, odaadó harcosokká válnak felnõtt korukra, akiket akár különleges védelmi feladatokra is ki lehet jelölni, mint például a kancellár védelme. A hadsereg óriási változásokon és fejlesztéseken ment át az utóbbi fél évszázadban. A Birodalom uralma alatt megkezdõdõ fejlesztések és gyártások az életben maradást biztosították a bolygónak, miután a Birodalom bukásával a katonai haderõ is elvonult, de a sok éves titkos fejlesztéseknek hála, nem maradt védtelen a bolygó. A bolygó légkörében számos bázis lebeg a városok felett, ezeket csak szimplán rendfenntartó erõknek hívják. A hadsereg központja a bolygóhoz legközelebb esõ Lekua V. Itt tartózkodik a flotta nagy része is, továbbá a katonai fejlesztések, gyártások is itt zajlanak. Az ötödik bolygó közelében 3 db „tornádó típusú” csatacirkáló járõrözik, bármikor bevetésre készen. A cirkálók azért nem a Lekua IV körül állomásoznak, mert látványuk rossz hatással lenne a turizmusra. Lekuai haderõ:Rendfenntartó erõk: - Légköri támaszpontok száma: 135 db Bázis adatai: A bázison dolgozó személyzet: 160 fõ A bázison állomásozó gyalogos egység: 22865 fõ (megközelítõleg) A bázison állomásozó „DG” típusú harci gépek száma: 120 darab A Gabriel katonai támaszpont adatai: A bázison állomásozó gyalogos egység: 1,200000 fõ (megközelítõleg) A bázison állomásozó „DG” típusú harci gépek száma: 6780 darab Lekua II-n tartózkodó haderõ: 679000 fõ 930 db „DG” típusú vadászgép 11 db „Tornado” típusú csatacirkáló Tornado típusú csatacirkáló adatai: A hajót kezelõ személyzet: 105 fõ A hajón állomásozó gyalogos egység: 12490 fõ (megközelítõleg) A hajón állomásozó „DG” típusú harci gépek száma: 415 darab[/color]
|
|
Jansen Aalsten
4. szint: Tehetséges politikus
Befolyás pontok: 93
A Lekua IV szenátora és Kancellári Főtanácsosa
Posts: 169
|
Post by Jansen Aalsten on Nov 11, 2012 23:44:19 GMT 1
Az út hosszú volt és a nagybetűs semmittevés ellenére kifejezetten fárasztó is. Jansen a teljes fokú és legmagasabb kényelem és komfort szint ellenére is egyre nehezebben viselte az utazás gyötrelmeit. Hiába, az embert a földre teremtették, nem pedig egy fémből készült dobozba, ami jelen helyzetében egyébként igen szépen csillogott villogott, a hajó áramvonalas felépítéséről nem is beszélve. Adattáblája ott pihent kezeitől alig egy méterre. Az elmúlt órák nem mással, mint elképzeléseinek és jövőbeni terveinek a lejegyzéséről szóltak. Még maga is meglepődött itt-ott önnön kreativitásán. Hazautazását jó előre bejelentette, így remélte, hogy a bolygó vezetője, Barnabus Morstan is hajlandó lesz időt szakítani rá. Jan jól ismerte az ötvenes éveiben járó férfit, meglepő is lett volna, ha ez nem így lenne, lévén, hogy a Morstan család is az alapítók között volt, sőt, azon kevés családok egyik volt már csak, akik tiszta vérüket és származásukat az alapítókig tudták visszavezetni. A kevesek egyike... Ez volt az egyetlen amit fel tudtak mutatni és ez bőven elég is volt, ahhoz, hogy a kancellári szék az ölébe hulljon. Igaz, ez utóbbihoz Jansen apjának nemtörődömsége is hozzájárult. Ahogy mindezt végig gondolta, a fiú kezei ökölbe szorultak. Most ő lehetne a kancellár, ehelyett egy átkozott szenátori tisztséget kénytelen betölteni és dilettáns szenátorokkal kénytelen vitatkozni a galaxis szívében. De nem baj, eljön még az ő ideje.
Adattábláját ismét kezébe ragadta és a feljegyzéseit olvasgatta. Gondolatmenetét segédje zavarta csak meg, amikor is szólt, hogy a Lekua IV-et nagyjából fél óra múlva érik el, tehát nagyjából a leszállás is ekörül várható. Jansen az időt kihasználva gyorsan átöltözött és rendbe rakta magát, hogy az emberek (rangtól és nemtől független) tökéletes állapotban és formájában lássák a Lekua 4 szenátorát, a férfit, aki mostantól a Galaktikus Pénzügyi Bizottság tagjai is egyben. A bolygó légkörébe érve enyhe izgatottság fogta el a fiút, egyúttal pedig némi megnyugvás, hogy végre hazaért, hiszen már jó ideje csak erre vágyott. A kikötőt elérve egy elegáns suhanó várta, a kormány tehát nem feledkezett meg róla. A légijárműbe beszállva már útnak is indult a főváros (mert hogy itt szállt le a hajó is) politikai negyedébe utazott, ahol információi szerint már várta a Kancellár egy személyes megbeszélésre, nyilván belesűrítve ebbe az egészbe egy kis élménybeszámolót, az elmaradhatatlan gratulációkról nem is beszélve. A parlament főterén megállva Jansen először csak az ablakból leste meg a bolygó törvénykezési és kormányzási székhelyének központját, hogy utána a járműből kiszállva meginduljon a hatalmas épület ódon kapui felé. A kancellár privát irodája felé vette az irányt, hiszen már jelezték neki, hogy a megbeszélésre ott fog sor kerülni. A biztonsági kapukon könnyedén jutott át, nem mintha az őrség rosszul végezte volna a munkáját, hiszen ebbe nem lehetett volna kivetnivalót találni, egyszerűen csak gyorsan, precízen és alaposan dolgoztak. Hiába, a dolgok itt nem változtak, hála az égnek persze, gondolta magában Jansen, miközben a legfelsőbb szintre ért, ahol az állam első számú polgára várta tágas és ízlésesen berendezett irodájában. Az őrök még itt is egy utolsó ellenőrzést hajtottak rajta végre, ahogy az elő van írva, majd bejutást nyert a Kancellárhoz, aki úgy tűnik készült érkezésére, hiszen a gyönyörűen csillogó hófehér márványasztalon két pohár árválkodott valami sárgás folyadékkal öltve, bizonyára whiskyvel. A panoráma ablaknál pedig ott állt teljes életnagyságban egyedi szabású és vadonatúj öltönyében Barnabus Morstan. A férfi tekintélyt parancsoló külleme és kisugárzása elfeledtette Jan hatalmi ambícióit és neveltetésének megfelelően, na meg persze a planéta szokásaihoz híven tisztelettudó hangon üdvözölte a bolygó vezetőjét, aki komótosan, derűs arccal fordult felé és kínálta hellyel. Egy perc múlva pedig már ott ültek egymással szemben, maguk előtt a csiszolt ólomkristály poharakkal...
|
|
|
Post by Mon Mothma on Nov 13, 2012 23:22:34 GMT 1
Barnabus Morstan kiskirályként tekintett ki hatalmas irodájának biztonsági üvegén keresztül. Büszkén, elégedetten tekintett végig a főváros, Alcatras egy aprócska szeletén. A nap sugarai meg-megcsillantak a modern épületek tetején, miközben a suhanók messziről nézve apró hangyáknak tűntek. Magában elkönyvelte, bolygója, az ő bolygója szebb és erősebb mint a Köztársaság fővárosa, Coruscant. Ez persze erős túlzás volt, de a kancellár mégis sziklaszilárd hitét vetette ebbe. A főváros hírei hamar elértek a Külső gyűrű keleti részébe, így a férfi idejekorán értesült az általa kinevezett szenátor, Jansen Aalsten bizottsági megválasztásáról. Bár eredetileg szolidaritásból és kampányfogásból választotta meg a bolygó képviselőjének a fiatal fiút, úgy tűnt az idő és az élet igazolja, hogy a lehető legjobb döntést hozta. A bizottsági pozícióval a Lekua IV-nek jó esélye kínálkozik a jövőben, hogy néhány pénzügyi kérdést a szenátus elé citáljanak és ott meg is szavazzák. Ezért mindenképpen dicséret jár az Aalsten család legifjabb tagjának.
Időközben jelentették emberei, hogy a szenátor már a parlamentben van, igaz annak monumentális méretei okán még jó 10 perc, mire a kancellári irodához ér. Amint Jansen belépett a helyiségbe, Barnabus is megfordult, tekintetét fájó szívvel levéve a városi tájképről, így a két férfi szemtől szemben állhatott egymással. Az ifjabbik tisztelettudóan üdvözölte a helyi szokásoknak megfelelően, miután megtörtént a kölcsönös üdvözlés, helyet foglalhattak az asztal előtt. Úgy egy percnyi hatásszünet, illetve egy kisebb korty whisky után kezdődött csak meg a beszélgetés.
- Nagy öröm számunkra, hogy visszatért a bolygóra Szenátor! A híre azonban megelőzte Önt, ezúton is szeretném kifejezni gratulációmat a bizottsági megválasztásához. Jövőbeni terveinkre ez nagy hatást fog gyakorolni és nem kis lépés előnyt jelenthet majd a konkurenciával szemben, bármilyen téren. AZ ülés utolsó szakaszában elért teljesítményéről is hallottam, szintén kalapomat vagyok kénytelen Ön előtt emelni. Az Ön által beterjesztett és persze kidolgozott javaslat jól reprezentálja, hogy máris milyen hatalmi erőt képvisel a Lekua IV. Azonban nem szeretném a szót Önbe folytatni, bizonyára szeretné a személyes tapasztalatait is megosztani, továbbá holoüzenetében bizonyos tervekről is említést tett, ezek után pedig képzelheti mennyire is fúrja az oldalam a kíváncsiság.
A férfi végig félmosollyal az arcán beszélt, egy klasszikus lekua-i párbeszéd zajlott az asztalnál, olyan, amilyet csak két magas rangú, alapító család-beli személy tudott folytatni.
|
|
Jansen Aalsten
4. szint: Tehetséges politikus
Befolyás pontok: 93
A Lekua IV szenátora és Kancellári Főtanácsosa
Posts: 169
|
Post by Jansen Aalsten on Nov 14, 2012 18:39:52 GMT 1
Az épület tökéletesen biztonságosnak minősült, lehallgatni nem lehetett semmit és senkit, most Jansen mégis pár röpke másodperc erejéig habozott. Kezei közé került adattáblája, amire egy gyors pillantást vetett. Sanda mosoly jelent meg szája szélén. Végül is hosszú napok óta erre a pillanatra várt, hogy ötleteivel elő álljon. Nem volt az a fajta ember, aki a lehetőségek kapujában megbotlana, esetleg visszafordulna, így a rövid hatásszünet után tárgyilagos hangnemben kezdett hozzá mondandójának.
- Köszönöm a gratulációját Kancellár, nagy megtiszteltetés dicső hazánk vezetőjének elismerése. Egyúttal hálás vagyok, hogy időt szán rám és merész elképzeléseim meghallgatására. Mindenképpen szeretném felsorolni, milyen gondolatok is öltöttek formát fejemben, mielőtt elmondaná véleményét róluk. Tehát, az első felvetésemhez kapcsolódóan: jelenlegi kormányzati rendszerünkben Ön, Kancellár áll a bolygó és a kormány élén, amit a 9 miniszter is alkot többek között. A parlament 220 képviselője pedig a beérkező elképzeléseket vitatja meg és törvénykezik. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy jelenlegi megbízatásom okán azonban én nem vehetek részt ezeken a parlamenti üléseken. Mivel azonban egy szenátornak nem is ez a feladata, így bárdolatlan lépés lenne kibővíteni egy módosító intézkedéssel jogkörömet. Van azonban egy módja annak, hogy tegyünk valamit az ügy érdekében. Jelenlegi ötleteim ugyebár a parlament elé sem kerülhetnének, tehát még eggyel több ok arra, hogy valami megoldást találjunk. Amennyiben Ön, mint Kancellár felvetné a parlament előtt a lehetőséget, hogy hozzunk létre államapparátusunkban egy új pozíciót, név szerint egy Kancellári Főtanácsost, a megfelelő jogkörökkel, úgy az imént említett problémák elől elhárulna minden akadály. A Kancellári Főtanácsos tisztséget hasonlóan a szenátori megbízáshoz, a Kancellár adja és veheti is el. A Főtanácsos szavazati és felszólalási jogot kap a parlamentben, illetve a Kancellár nevében és személyét képviselve jár galaxis szerte. Ezzel a lépéssel az esetleges tárgyalások is gördülékenyebbé válhatnak, leendő partnereink pedig jó néven veszik, ha a Kancellár jobb kezével tárgyalhatnak, mint bármilyen más küldönccel. A kancellári munka megkönnyítéséről nem is beszélve. Itt bátorkodnék ajánlást is tenni a pozícióra, nem meglepő módon magamat. A jelenlegi közhangulat jó alapot szolgáltathatna kinevezésemnek, ráadásul könnyebbé válik ismertetni a parlament előtt szenátori tapasztalataimat, véleményemet és álláspontomat. AZ esetlegesen felmerülő elképzelésekről és felterjesztésekről nem is beszélve.
Jó hír továbbá, hogy azt hiszem megtaláltam a módját annak, hogy a a maradék nonhumán lakosságtól megtisztítsuk bolygónkat. Ez természetesen így szó szerint nem kerülhet a parlament elé, de amint kifejtem Önnek elképzelésem, világossá fog válni a terv egésze. A legutóbbi szenátusi ülésen felkeltette a figyelmem egy bizonyos Darien Nartano Főbíboros, Croce bolygójának és a Veritas egyháznak a vezetője. Bevallom, racionális gondolkodású ember vagyok, akinek az elveivel ellenkezik az Istenbe vetett hit, de most itt nem is rólam van szó. Utána néztem ennek az egyháznak és bizony érdekes tényekre bukkantam. Az egyház alaptana, hogy az ember a teremtés csúcsa, minden más csak az ember alatt állhat. Croce bolygóján nincsen nonhumán népesség, még a bolygóra is csak a Főbíboros különleges engedélyével léphetnek, ez pedig minden bizonnyal csak diplomáciai eseteket jelenthet. Az egyház követői galaxis szerte nagyjából fél milliárd főre tehetők. Mivel hazánkban nincs semminemű vallás, talán felvehetnénk a kapcsolatot Croce-vel ez ügyben. Az emberek kapnának egy kis spirituális, vallási lelki fröccsöt, az egyház által hirdetett tanokról nem is beszélve, miközben a 3-4 %-os nonhumán népesség számára élhetetlen környezetet teremtenénk, így elérvén azt, hogy önszántukból hagyják el a bolygót. És amint a Lekua IV megtisztult, már be is vezethetjük határaink még szigorúbb védelmét a bevándorlókkal szemben. Ez egy remek lehetőség lenne arra, amit évtizedek óta csak elméleti síkon próbáltunk megvalósítani. Ráadásul tiszta és alapos módszer, senki nem szólhat egy szót sem, gondolok itt elsősorban a Köztársaságra. Az egyház támogatását pedig garantáltan elnyerhetnénk a szenátus falain belül is, tehát kettő legyet ütnénk egycsapásra.
Felmerült bennem továbbá, hogy amint azt egy fél évvel ezelőtti kimutatásban olvastam, hogyha szektorunk többi bolygója is hasonló felépítésű, mint a Lekua IV, akkor az azt jelenti, hogy a metánjég a többi bolygón is könnyű szerrel kitermelhető lenne, márpedig ilyen mértékű készletekkel soha nem látott méretekre emelhetnénk gazdaságunkat és partnerlistánkat. A szektor 9 bolygójából miénk a négyes bolygó, az ötös pedig a katonai központ, itt is zajlik természetesen a kitermelés. Lakott továbbá az egyes, kettes, a hetes és kilences planéta. A hármas, hatos és nyolcas bolygó viszont parlagon hever. Amondó vagyok, csapjunk le rá és bővítsük ki határainkat. A szektor többi bolygója amúgy is ellenségesen viseltetik irántunk, külön szektorparlamenttel bírnak , miért legyünk hát bárkire is tekintettel? Katonailag senki sem veheti fel velünk a versenyt a szektorban, így nem kell tartanunk egy háborús szituációtól. Itt azonban megjegyezném, javaslatot tennék új típusú harci gépek gyártására is, mégpedig egy jövőbeni, szektorban tervezhető invázióra való felkészülésként. Ha uralmunk alá tudjuk hajtani az egész szektort, azzal végérvényesen elszakadhatunk a Köztársaságtól és nem leszünk senkire sem utalva. A Lekua-i Konföderáció olyan dédelgetett álom, amit még a gyarmatosító ősök képzelhettek csak el.
Javaslatot szeretnék továbbá tenni, egy fogatverseny bajnokság megszervezésére is. Miután a bolygó pályája alakítható, változtatható, így egy 10-12 futamos szériát akár meg is tudunk szervezni. Ha kellő coruscanti média felhajtást tudunk a rendezvény körül csapni, az nagymértékben növelheti a bolygó turizmusát és hírnevét, a szponzori és közvetítési bevételekről nem is beszélve. Bár még van egy két elképzelésem, ezekről egyelőre nem számolnék be, elsősorban kiforratlan jellegük miatt. Kérdésem adott, Kancellár úr: mit gondol az elhangzottakról?
Jansen egy pillanatra sem vette le tekintetét a Kancellárról, így jól láthatta, hogy a férfi arcán egyetlen egyszer sem történt változás, semmi különös reakciót nem lehetett leolvasni arccáról, miközben a szenátor szavait hallgatta.
|
|
|
Post by Mon Mothma on Nov 17, 2012 19:30:29 GMT 1
Barnabus rezzenéstelen arccal hallgatta a fiatal, ámde annál ambíciózusabb és célratörőbb szenátort. Ez az Aalsten valóban nem egy elveszett ember, személyesen csak kétszer vagy háromszor volt alkalma beszélni a férfival, akkor is csak rövidebb ideig, de az eltelt szűk 10 perc alatt világossá vált előtte, hogy ezt a férfit nehéz lesz kordában tartani, ami részben jó, hiszen egy elhivatott és nacionalista személyről van szó, tehát törtető alakja és fényesnek ígérkező karrierje a Lekua IV-nek is sikert és gazdagságot hozhat. Másrészt viszont veszélyes fegyver is lehet, hiszen aligha fog örök időkig szenátorként vegetálni. Ez utóbbit rögtön az első javaslata alá is támasztotta. Még hogy Kancellári Főtanácsos. A szenátor úgy tűnik belekezdett valamibe, valaminek a felépítésébe. Ha most kinevezi egy olyan pozíció élére, ami még csak nem is létezik, azzal egyértelmű jelét adja, hogy szabad a pálya. Másrészt viszont a jelenlegi helyzetben botorság lenne nem kihasználni a szenátor sikerét és aktuális ismertségét. Lassan, megfontoltan válaszolt tehát az elhangzottakra.
- Nagyra értékelem a szenátor az elhivatottságát és kreativitását. Sok minden elhangzott, célszerű lenne hát sorba haladni. Az említett pozícióhoz csak annyit, támogatom a meglátását, hiszen az Ön sikerei a kormányzatra is jó fényt vethetnek, előrebocsátom azonban, hogy meg meg sem szavazott pozícióját addig töltheti be, amíg csillaga felfelé ível.
A nonhumán kérdésre. Amint elnyeri Főtanácsosi rangját, azon nyomban utazzon a Főbíboros bolygójára és kezdje meg a tárgyalásokat. Ugyan ez érvényes a Coruscanti médiával kapcsolatos egyeztetésekre is. Meglátásom szerint ha kellően fel akarunk készülni, meg akarjuk szervezni az eseményt, az legalább fél évet vesz igénybe, de az ötlet mindenképpen támogatást érdemel. Azonban kényes kérdés, hogy a versenyen csak emberek vagy esetleg nonhumánok is részt vehetnek e. Ezzel ugyanis veszélyes vizekre evezhetünk. Meglátjuk majd hogy alakul ez az egész. Ami a hadsereg fejlesztését és bővítését érinti. Nem lenne célszerű azok után bővítésbe kezdeni, hogy Ön nyíltan elítélte a szenátusban a hadsereg fejlesztését és létszámának emelését. Komoly paradoxon állna fenn, ha a környező bolygók vagy a sajtó megneszelné, hogy min is ügyködünk. Nem kockáztathatunk. Ugyan ez érvényes a többi bolygóval való terveire is. Célunk inkább az lenne, hogy valahogy együtt tudjunk működni a többi szektorbeli planétával. Ha esetleg ez utóbbira lenne valami elképzelése, hogy mégis is hogyan tartsuk sakkban a rendszer többi lakott bolygóját, hogyan fogadtassuk el magunkat, szívesen meghallgatnám.
Ez utóbbi kijelentése meglepően őszintének tűnt, valóban egy 50 év körüli férfi tanácsot vár egy 20-25 éves honfitársától.
|
|
Jansen Aalsten
4. szint: Tehetséges politikus
Befolyás pontok: 93
A Lekua IV szenátora és Kancellári Főtanácsosa
Posts: 169
|
Post by Jansen Aalsten on Nov 23, 2012 19:16:52 GMT 1
Jansen elégedetten könyvelhette el, hogy a Kancellár nem volt elutasító egy cseppet sem, sőt. Kinevezése pedig innentől csak formaság, hiszen megfelelően tálalva a parlament aligha fog akadékoskodni egy új tisztség létrehozásával kapcsolatban. Határidőnaplójába egyúttal bekerülhet egy croce-i látogatás is, hiszen a Lekua IV vezetője áldását adta. A hadsereg bővítésében azonban nem értettek egye. Pedig a lépés több szempontból is fontos, illetve pozitív hatású lehetne. Jansen nem kívánta ennyiben hagyni az ügyet és meg is volt a terve jó előre, azonban ütőkártyáját nem akarta kijátszani. Eddig. Most, hogy a vélemények ütköztek, nem volt más választása.
- Ne rohanjunk annyira előre. Ön azt mondta, felelőtlen és ellentmondásos lépés lenne, ha a hadseregünket kezdenénk fejleszteni, bővíteni. Szerencsére azonban erre is van egy ravasz tervem, amivel egyrészt hasznot húzhatunk, másrészt pedig ürügyet keríthetünk a szükséges bővítésnek. Tervem lényege, hogy a Lekua IV szenátusi javaslatot és tervezetet nyújtson be a Kessel bolygó privatizálására. - Ezen a ponton rövid hatásszünetet tartott, miközben a Kancellár enyhén megdöbbenő ábrázatát figyelte. Nem hagyta a férfit sokáig gondolkodni az elhangzottakon, magyarázattal folytatta- Kifejteném bővebben. Mi az, amiből civilizációnk sosem fogy ki? Egyszerű: a bűnözőkből. Mi, itt a Lekua-n minden bűncselekményt szigorúan büntetünk, ennek ellenére azért kénytelenek vagyunk börtönöket fenntartani. EZ egyrészt nem kevés pénz, másrészt nem kevés helyigénnyel jár. Ha szó szerint a tulajdonunkban lenne a Kessel és vele együtt a galaxis leghírhedtebb börtönkomplexuma, úgy a rabokat elszállíthatnánk innen. Plusz galaxis szerte előnyös szerződéseket köthetnénk bizonyos bolygókkal, akik szintén szívesen válnának meg a társadalmi koloncoktól. És egy valami ne felejtsünk el. A Kesselen bányászható egy nagyon ritka és méregdrága fűszer, amit az egyébként feláldozható rabokkal könnyűszerrel ipari mennyiségben termeltethetnénk ki. Mindjárt nyereségessé tehető az az átkozott meteor darab. És ne felejtsük el: érdeke lenne a Köztársaságnak is, hogy megszabaduljanak a kesseli börtöntől. Folyamatos haderőt kell felvonultatniuk a térségben, ráadásul a fenntartási költségek magasak és a köztársasági alapelvekre hivatkozva a rabok nem dolgoznak, kényelmes életet élhetnek. Az Új Köztársaság majdnem szó szerint egy kincsesbányán csücsül és nem használja ki a saját maga kreált szabályok és elvek okán. Megfelelő pályázati tender esetén könnyűszerrel birtokba vehetnénk, ráadásul mellettünk szól, hogy a Hutt szektor és Centralitás szektor között helyezkedik el a Kessel szektor, tehát mi vagyunk a legközelebb a meteorhoz. Megfelelő megfogalmazással elérhető, hogy a javaslat a pénzügyi bizottsághoz kerüljön, ahol úgy alakíthatjuk a tervezetet, ahogy szeretnénk, ráadásul első kézből informálódhatunk a pályázat feltételeiről és mint felterjesztők jó előre felkészülhetünk mindenre, nem lesz riválisunk. És ha már mi felügyelünk a galaxis legveszélyesebb elemeire, "sajnos" kénytelenek leszünk hadsereget bővíteni, hogy felügyeljük a térség biztonságát, onnantól pedig már ki fogja tudni ellenőrizni, hogy 3 vagy 13 csatahajót gyártunk le és hogy ennek mi az oka. Ráadásul a nem kívánatos elemeket is könnyen likvidálhatnánk a börtönkomplexum területére, a Köztársaságnak nem lesz fennhatósága az ellenőrzésére. Nagy lehetőségek rejlenek ebben a tervben és csak rá kell bólintania Kancellár úr.
Jansen amint befejezte, belekortyolt a számára kitöltött whiskybe, ami igazán ütősnek bizonyult, a Kancellár nem spórolt a minőségen. Közben várta, hogy egy pozitív választ kapjon, ami lényegében egy újabb elismerése lenne saját tehetségének, zsenialitásának.
|
|
|
Post by Mon Mothma on Dec 4, 2012 23:08:31 GMT 1
A Kancellár minden reménye ellenére nem úszta meg a beszélgetést szűk negyedórával. Ami azonban ezután következett, az még őt is megdöbbentette. Az általa megválasztott szenátor valósággal lenyűgözte újabb ötletével. Az egész terv annyira ki volt találva, annyira fel volt építve és olyan szépen következtek a dolgok egymásból, hogy azelőtt ő maga is fejet hajtott. Arcára azonban nem ült ki semmi, elsőre talán csak némi megdöbbenés. Ami Aalsten elmondott, sok igazság volt. Az elképzelés sikerességében azonban volt némi kétsége.
- Privatizálni a Kesselt? Szenátor, maga dörzsöltebb, mint hittem. De elképzelése több ponton is gyenge lábakon áll. Először is, bár a Köztársaságnak inkább ráfizetés a meteor, mégsem tudhatjuk biztosra, hogy lemondana a bolygóról, ahol egy igen értékes fűszert bányásznak ki. Tény, hogy a kitermelés nem olyan nagymértékű, mint a Birodalom idején, de azért mégis csak létező tevékenységről beszélhetünk. Ráadásul a sok képviselő minden bizonnyal kétkedve fogadná az elképzelést. Az ötlet azonban egy próbát megér, így hivatalosan fel fogom hatalmazni, hogy készítsen elő egy rövid beterjesztést a Galaktikus Elbíráló Bizottság elé. Ha terve sikerrel jár, úgy renoméja nem várt módon az egekbe szökhet. Ami azonban itt elhangzott, azt egyelőre okosabb lenne titokban tartani. A holnapi nap során parlamenti gyűlést hívok össze, ahol ha minden jól megy, márpedig jól fog, Ön elnyerheti kormányzói főtanácsos posztját, az itt megbeszéltek megvalósításához pedig azon nyomban hozzá is láthat. Nekem személy szerint, most a bolygó ügyeivel kell törődni. Jelenleg 2 új partnerrel tárgyalunk a metánjég értékesítésével kapcsolatban, ezen projekt előkészítése pedig sok időt és energiát emészt fel. Most pedig ha megbocsájt, Mr Aalsten, sok még a teendőm és bizonyára Ön is szívesen megpihenne végre, hiszen rég járt hazai földön...
|
|
Jansen Aalsten
4. szint: Tehetséges politikus
Befolyás pontok: 93
A Lekua IV szenátora és Kancellári Főtanácsosa
Posts: 169
|
Post by Jansen Aalsten on Jan 17, 2013 22:23:23 GMT 1
A lekua-i napfelkelte első sugarai pimaszul beszűrődtek a sötétítő rendszer apró résein, megtalálván az egyetlen utat Jansen még csukva tartott szemei felé. A fiatal szenátor napok óta először tudott igazán teljes értékű alvást maga mögött hagyni. Az elmúlt napok zsúfolt jellege okán csak korlátozott mennyiségű pihenést engedélyezett magának, de lelke mélyén tudta, annál édesebb lesz a pihenés. Mikor szemeit felnyitotta nem kis elégedettséggel konstatálta, hogy minden luxussal felszerelt fővárosi villájában fekszik, amely a város egy külső, elsősorban a tehetős rétegnek fenntartott régiójában terült el, a kellő biztonsági intézkedésekkel és eszközökkel ellátva. A metropolis nyüzsgésétől és zajától messze, teljes biztonságban élvezhette tehát Jan kevéske mindennapjait, amit szülőföldjén tölthetett.
Amint kikelt az ágyból, egy drága, puha anyagból szőtt köntöst terített magára, útja egyenesen a konyhába vezetett. Egy pohár friss, jéghideg ásványvíz ledöntése után sóbálványként állt a helyiség közepén, miközben a kristály pohárral szórakozottan játszadozott, eközben a elmúlt napok eseményeit pörgette végig fejében. Új hivatali kinevezése mindenképpen hazaérkezésének fénypontja volt, de mint a hagyományokhoz és családjához hű ember, a szülők és egyéb rokonok meglátogatása legalább ekkora jelentőséggel bírt, illetve hasonló örömet jelentett számára. Apja kezdi visszanyerni egészségét, anyján pedig nem fog az idő vasfoga, még mindig fiatalos, energikus. Testvéreként szeretett és tisztelt unokatestvére pedig továbbra is jól koordinálja a szektor legnagyobb bankjának ügyes bajos dolgait.
Itthon töltött egy hete alatt Jansen feltétlenül időt szentelt a hazai híreknek és eseményeknek is, fél napra sem volt szüksége, hogy távolléte alatti történéseket átnyálazza. Úgy tervezte tehát, hogy mai napját teljes egészében a kikapcsolódásnak szenteli, kezd egy kis reggeli fuvarozással a belvárosban vadonatúj suhanójában, majd az egyik közeli étteremben megebédel. Ezután egy kis vásárlás és városnézés, majd este egy kis kiruccanás valamelyik kaszinóban, esetleg egy helyi szórakozóhelyen. Fiatal, tehetős férfiaknak való napnak ígérkezett.
Gondolatai ezután óhatatlanul is Coruscant nyüzsgő forgatagára és a szenátusra terelődtek. Ő is megkapta a Kancellári üzenetet, mely szerint kötelessége hamarosan ismét a galaxis szívébe szólítja. A bizottsági munkálatok azonban olyan motivációt, kihívást és újdonságot jelentettek, amik bármiféle kellemetlenséget felülírtak. A leendő megbízatása kapcsán fejében ismét végigpörgette a megválasztott bizottsági tagok névsorát. A sok név közül egy mindenképpen a többi elé furakodott. Penarchon Sealia. Az esselesi férfi bizony hónapok óta sok fejtörést okozott Jansennek, és ott próbált belekötni, ahol csak alkalma nyílott rá. Az már régen kiderült, hogy veszélyes ellenfélről van szó, nem figyelmen kívül hagyható tényezővé lépett elő Sealia. Egy idealista politikusban az a legrosszabb, hogy ahol egy van, ott van még több is és elég ha az egyik felbátorodik, a többi vakbuzgón fogja követni, akár a kútba is. Sealia pedig erre az ösvényre lépett, mint az igazság szent keresztes lovagja és a demokrácia bajnoka, nyíltan ostorozott mindenkit, aki egy kicsit is megpróbálta más mederbe terelni az Új Köztársaság alakulását. Semmiképpen sem hagyható, hogy a jövőben tovább erősödjön a férfi és támogatói köre. El kell lehetetleníteni, le kell járatni, ki kell semmizni. Bárcsak egy vagy még inkább két lépéssel ellenfele előtt járhatna mindig. Akkor könnyűszerrel elintézhetné ezt a felfuvalkodott kukacoskodó alakot. Amint ezeket végiggondolta, apró mosolyra húzódott szája, ami a következő pillanatban lehervadt, arcizmai pedig megkeményedtek. A megoldás mennykője csapott bele agyába, az ötlet pedig hamarjában teljesen formát is öltött lelki szemei előtt. Poharát teljesen kiürítve gyorsan rendbe szedte magát. Úgy tűnt, erre a napra tervezett pihenést szolgáló program hamar hamvába hullt. Öltönyét és nyakkendőjét magára öltve megtekintette magát a tükörben. Tökéletes, mint mindig. Ezt a szerelést legalább erre a napra száműzni kívánta ruhásszekrénye legmélyére, de hát ember tervez, isten végez, tartja a mondást. Suhanójába pattanva útnak indult a belvárosba, menet közben pedig egy magas beosztású ismerősét hívta. A vonal túloldalán a lekuai titkosszolgálat aktuális igazgatója volt, aki nem kis meglepettséggel nyugtázta, hogy a szenátor kereste fel. Jansen mindössze egy névre volt kíváncsi, egy névre aki képes lehet őt támogatni céljainak elérésében. Miután az igazgató biztosította a lenyomozhatatlan, többszörösen titkosított vonal használatáról, Jansen elő is hozakodott szándékával, de nem kívánt részletekbe különösebben belebonyolódni. 3 perc sem telt el, monitorján ott pihent egy profilkép, a hozzátartozó név és sok más egyéb adat. Keon Waris, állt az aktában. Jansen hamarosan újabb üzenetet küldött, ezúttal az említett férfinek, akit egy ebédmeghívásra a belvárosba invitált, hogy megkeresésének okát személyesen mondhassa el. Rövid időn belül a pozitív válasz is megérkezett, de arra Jansen mérget mert volna venni, hogy az illető több mint megdöbbenhetett a megkeresésen.
A fiatal szenátor húsz perccel előbb érkezett meg az étterembe, mint vendége, aki az épületbe való betoppanásakor, eléggé megilletődöttnek tűnt, illetve talán egy kicsit zavarban is volt. Jansen az egyik legelegánsabb és kifinomultabb vendéglőbe foglalt asztalt, oda ahol jól ismerte a személyeztet és ahol a személyzet is ismerte őt. Jan kérésére a pincér az asztalhoz kísérte a férfit, aki minden bizonnyal eleddig csak holo adásokban vagy újságokban láthatta csak a Lekua IV szenátusi képviselőjét. A kötelező formaságokat letudva helyet foglaltak egymással szemben, alig észrevehetően méregetni kezdték a másikat, hogy végül a rejtélyes idegen kezdjen beszélni. Úgy tűnt, egyikük sem kívánja húzni az időt.
- Mr Aalsten, borzasztóan megtisztelt meghívásával, azonban több, mint értetlenül álltam üzenete előtt, révén, még nem volt alkalmunk személyesen beszélni, továbbá a kérdés is felmerül, hogy hogyan talált rám.
- Nos igen, megértem, hogy valami ilyesmi reakciót váltott ki Önből a levelem, valóban ez az első találkozásunk, azonban van egy közös ismerősünk, méghozzá az Ön egykori főnöke, ha érti kire gondolok. – A néma szótlanság felért egy bólogató helyesléssel, így Jansen folytatta. – A mi drága barátunk igen nagyra tartja magát, mi több, odáig ment, hogy Ön az egyik legjobb a szakmában. Csak úgy áradozott nekem az Ön legendás képességeiről és kvalitásairól. Bizonyára ebben a pillanatban is nyitott könyvként olvas benne Mr Waris, figyeli minden egyes rezdülésemet, izom mozgásomat. És el is érkeztünk találkozásunk tényleges okához. Ez az a tulajdonsága és képessége, ami miatt Ön érdekes a számomra. Maga a hazát szolgálta igen magas és legalább ennyire titkos beosztásban, amit tud, azt csak nagyon kevesen. Mint viselkedés elemző pszichológus bárkinek a reakciójából azonnali következtetést tud levonni, legyen az humán vagy nonhumán. A képességei többre predesztinálják magát, mint hogy a nyugdíjas éveit számlálgassa. A maga szaktudása és képessége egy információs aranybánya. Ha úgy nézzük, maga az egyik leggazdagabb ember a bolygón, és az egyik legnagyobb hatalmú is. Hiszen tudjuk, az információ hatalom. Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy tegyen engem is gazdaggá, Mr Waris. Legyen segítségemre a szenátusi ülések során és csatlakozzon a lekua-i szenátusi delegációhoz.
A férfi bizonyára sok mindent el tudott képzelni a beszélgetéssel kapcsolatban előzetesen, Jansen válasza azonban legvadabb álmaiban sem szerepelt. Első megrökönyödését és meglepettségét lassan, de biztosan egy fajta izgatottság és kíváncsiság váltotta fel. Bár élete terveiben nem szerepelt egy ilyen jellegű megbízás, sőt, talán nem is vágyott igazából rá, mégis, abban a pillanatban, azon a helyen vegyes érzések kerítették hatalmába. Egy hatalmas és végtelenül megtisztelő, na meg persze érdekes lehetőség kapujába jutott, ahol az ajtót is megnyitották számára. Az érme másik oldalától azonban nem tudott elvonatkoztatni, racionális és értelmes emberként semmiképp sem. Időközben a pincér felvette a vendégek rendelését is.
- Nézze Mr Aalsten. Amire kér, az tényleg nagyon, nagyon megtisztelő, de… Nem vagyok benne biztos, hogy magának rám lenne szüksége. Ahogy abban sem vagyok biztos, hogy a tudásommal kellő módon tudnám támogatni, illetve olyan formában mint ahogy azt maga talán gondolta. Ráadásul én elsősorban pszichológus vagyok, a politika nem az én világom. Továbbá…
Jansen kezét felemelve fojtotta a férfiba a szót. A pincér kihozta a megrendelt menüt, majd készségesen távozott. Megvárva, míg hallótávolságon kívülre kerül a felszolgáló átvette a beszélgetés fonalát.
- Ne szerénykedjünk, mondjuk ki: maga egy zseni! Akinek ilyen tudás van a birtokában, azt vétek lenne parlagon hevertetni. Lehet, hogy vannak Önben kétségek, de Öntől csak azt kérem, amiben lenyűgöző. Maga igazi hazafi, ahogy én is. Ha nekem valami jó, az elhiheti, a bolygónak is jó lesz és vica versa. Ahhoz, hogy nekem jól legyen és ezáltal a bolygónak is, ahhoz az kell, hogy előrébb jussok a ranglétrán. Ehhez pedig politikai ellenfeleim félresöprése szükséges. Ebben kérem a maga segítségét, hogy támogasson utamon, legyen a hasznomra és azzal az egész bolygónak is dicsőséget, gazdagságot és befolyást szerzünk. És jómagam, illetve a családom sem lesz hálátlan magával szemben. Bár gyanítom az anyagiakra eddig sem lehetett panasza, de van még egy két dolog, amit pénzen itt a Lekua IV-en nem vehet meg. Maga végtelenül értelmes férfi, Mr Waris, bizonyára kiváló Védelmi Miniszter válhatna Önből. Én segíthetek bármilyen célját, ambícióját megvalósítani.
Az elhúzott mézesmadzag nem részegítette meg az egykori viselkedéselemzőt. Nem vágyott különösebben politikai karrierre, de fia jövőbeni sorsát könnyedén sínre tehette volna. A felkérésével pedig ellaposodni látszó szürke hétköznapjait is igencsak feldobhatta volna. Hosszasan gondolkozott, mérlegelt magában, miközben tekintetét az ínyencnek tűnő ételen pihentette, Végül fejét felemelve, egyenesen a fiatal szenátusi képviselőre nézve ejtette ki az alábbi szavakat:
- Segítek Önnek Mr Aalsten…
|
|
Jansen Aalsten
4. szint: Tehetséges politikus
Befolyás pontok: 93
A Lekua IV szenátora és Kancellári Főtanácsosa
Posts: 169
|
Post by Jansen Aalsten on Oct 9, 2014 15:22:49 GMT 1
Lekua Network Corporation //LNC//
A Lekua Network Coproration, röviden LNC egy állami tulajdonú, kvázi független közszolgálati holo-műsorszolgáltató, a legnagyobb és legbefolyásosabb nem csak a Lekua Iv-en, hanem az egész szektorban. Működési költségeit elsősorban a lekuai állampolgárok által fizetett televízió üzembentartási díj fedezi. Az LCN egy sokfunkciós állami televíziós társaság, amely minden kororsztály és társadalmi csoport számára szórakozást, kikapcsolódást, művelődést vagy informálódást nyújt. Az egyes sugárzott műsorok szerint több alcsatornára van osztva az egész csatorna, így az LNC Entertainment 1-2 a szórakoztató műsorok, az LNC Sport 1-2 a sportműsorok, az LNC Technology 1-2, az LNC Culture és az LNC History ismeretterjesztő műsorok, az LNC Gastro a főző és gasztronómiai műsorok, az LNC Audio zenei műsorok, az LNC News 1-2 helyi és galaktikus gazdasági és politikai hírek sugárzásáért felel. A hírcsatorna kivételével mindegyik csatorna jelentős reklámbevételeket generál, az LNC News azonban szünet nélkül sugározza állandóan adását. A vállalat 100 %-ig állami tulajdonban van, így a magánkézben lévő csatornákhoz képest sokkal erősebb, jelentősebb szerepe van a planétán. Rendszeres propaganda hírdetések kerülnek levetítésre, amivel erősítik az emberekben a hazaszeretetet és nacionalizmust, a nemzeti büszkeséget és identitást. A tények és hírek igazságtartalmának elferdítése nem jellemző, tiszteletben tartják a média és szólásszabadságot. Mindenkori vezetőjét az állam jelöli ki és mint minden állami vállalkozás esetén, az alapítók egyik leszármazottja vezeti a vállalkozást ebben az esetben is (lásd lentebb). A vállalat központja a fővárosban található.
"Az információ hatalom..." Az LNC jelmondata
Szervezeti Felépítés:
- 11 tagú elnöki bizottség, élén a csatorna igazgatóval. Jelenlegi vezető: Karen Erikssen, az Erikssen alapítócsaládból.
- szerkesztőség
- stratégiai osztály
- marketing és kommunikációs osztyály
- gazdasági osztály
- humán erőforrás osztály
- képzés, fejlesztés osztály
- média kutatás-fejlesztés, innovációs osztály
|
|
Jansen Aalsten
4. szint: Tehetséges politikus
Befolyás pontok: 93
A Lekua IV szenátora és Kancellári Főtanácsosa
Posts: 169
|
Post by Jansen Aalsten on Nov 26, 2014 18:07:38 GMT 1
Rövid Hírek:
A hétvégén megrendezésre kerül a a technikai sportok szerelmeseinek legnagyobb örömére a 123. Lekuai Fogatverseny, ahol számos igazán nagy név is el fog indulni. A versenyzői nyeremények is idén lesznek a legmagasabbak, a vakmerő nyertes 100 ezer kredittel lesz gazdagabb, a második 50 ezer kreditet tehet zsebre, a harmadik pedig 25 ezret. Ezen túl minden épségben célbaérő jutalmul kap 2000 kreditet. A fogadóirodák is megkezdték az oddsok felállítását, de várhatóan a következő napokban folyamatosan változni fognak az esélyek. Ezzel együtt természetesen a jegyárusítás is kezdetét vette, az első órákban a belépők közel fele elfogyott, így előreláthatólag ezúttal is teltház előtt kerül az esemény megrendezésre.
A nemrégiben végetért szenátusi ülés után hazánk vezetője, Sebastian Pedersen kijelentette, elégedett Jansen Aalsten szenátor coruscanti munkájával, aki mindvégig szemelőtt tartva a bolygó érdekeit határozott politikával képviselte a Lekua IV érdekeit. A Főkancellár egyúttal azt is kijelentette, a bolygó rövid és középtávú terveiben sem szerepel az események fényében, hogy elszakadjanak az Új Köztársaságtól. Ezzel egy időre úgy tűnik elcsitulnak a kedélyek, már ami a Lekua IV lojalitását illeti.
Végül: A kormány bejelentette, először a planéta történelmében lehetőséget kap a Veritas Egyház, hogy képviseletet működtessen a bolygón. Információnk szerint a tárgyalások már lezajlottak, hamarosan pedig megkezdődhet az első Veritas templom felemelése is, amely valószínűleg a fővárosban kap helyet.
|
|
Jansen Aalsten
4. szint: Tehetséges politikus
Befolyás pontok: 93
A Lekua IV szenátora és Kancellári Főtanácsosa
Posts: 169
|
Post by Jansen Aalsten on Mar 13, 2015 18:42:22 GMT 1
Jansen hosszú idő után térhetett vissza szeretett hazájába, a Lekua IV űrből való látványa is jól eső bizsergéssel töltötte el, érezte, itthon van. Vérbeli patriótaként nem sok mindenhez tudta hasonlítani ezt az érzést. Gyermeki örömmel figyelte, ahogy a kezdetben még üveggolyó mérető kis pont szépen lassan hatalmasra duzzad, míg nem kitölti a teljes látképet. Már jó előre jelezte hazalátogatását, az elmúlt coruscanti ülésszak kellően leszívta, jól esett hát némi kikapcsolódás, amit mindenképpen hazai környezetben kívánt megvalósítani. Itteni bokros teendőiről nem is beszélve. A határellenőrzés mindennemű fennakadás nélkül zajlott, különleges diplomata hívójelét feldolgozva nevét köszöntötte a szolgálatot teljestíő hajóparancsnok. Röpke fél órán belül már a főváros forgalmas kikötőjében álltak, egy, a felső vezetés számára elkülönített részen. Jansen mit sem törődve magával hazahozott felszerelésével, megkereste rá váró suhanóját és útnak indult egyenesen a régen látott szülő házhoz. Rég látta édesanyját, mindenképpen kíváncsi volt a helyi politikai hírekre, édesapja egészségére nem kevésbé. Egy családi vacsora volt mára beütemezve, bizonyos illusztris vendégek meghívása mellett, a bolygó vezető politikusainak társaságában. Az Aalsten családban ezek az események szinte mindennaposnak számítottak. Sorban maga mögött hagyva a felhőkarcolókat, nem tudta megállni a férfi, hogy ne hasonlítsa össze Coruscanttal a város látképét. Bár a főváros, mint minden metropolisz, sok hasonlóságot mutatott a Köztársaság Központjával, mégis a figyelmes szemlélőnek hamar feltűnhetett a különbség is. Jansen sokkal barátságosabbnak, szebbnek vélte a lekuai fővárost, a jellegzetes építészeti stílusról, a mindenhol áradó rendről és tisztaságról nem is beszélve. A gazdag negyed felé vette az irányt, közhely, de magában mindig csak így nevezte a leghatalmasabb családok és személyek lakóövezetét, ahol a bolygó krémje tengette mindennapjait, és ahonnét elég közel volt viszonylagosan a belváros és a politikai negyed. Mikor végre megérkezett az Aalsten birtokhoz, ami talán az egész rendszer legnagyobb és legimpozánsabb területét jelentette, hála az alapítóatyák örökségének, a kapuk és a szolgálatot teljesítő őrök hamar feltárltak előtte, illetve fogadták, minden precízen és olajozottan ment, ezért is szeretett gyakorta hazatérni Jansen. Az itteni mentalitás és gondolkodás össze sem volt hasonlítható a galaxis bármely más pontjával. Üdvözölve a régi ismerősöket, akik hosszú évek óta tartoztak a család kötelekébe, útnak indult, hogy a hatalmas rezidenciá keresztül vágva üdvözölhesse valahára szüleit. Egyik folyosót hagyta amásik után, mígnem sikerült megtudnia, hogy a terasz részen találja édesanyját és édesapját. Már messziről látta őket, de nem voltak egyedül. Egy fiatal, feltűnően csinos, sötét, pontosabban ébenfekete hajú hölgy társaságában folytattak látszólag meghitt, békés beszélgetést. Mikor kiért hozzájuk, egy emberként ugrottak fel helyükről, anyja a szokásosnál is érzelgősebben rohant hozzá, hogy átölelje, apja büszke testtartással, széles, elégedett mosollyal az arcán lépett elé és fogadta markáns kézfogását, majd egy atyai ölelés kíséretében a társaság negyedik, eddig még ismeretlen tagjához fordultak mindannyian. A nő valóban gyönyörű volt, magabiztos, valósággal sugárzott belőle a tekintély és elszántság. Jansen hamar elkönyvelte magában, hogy sosem látta még a hölgyet, aki úgy szemre vele közel egykorú lehetett. Alaposan végigmérte, de volt valami furcsa érzése, amin nem tudott túllépni. A nő arcában, sokkal inkább tekintetében volt valami megfoghatatlan, valami kísértetiesen ismerős. Nem jött rá sehogy sem mi az, de politikai karrierjét merte volna rátenni, hogy valahol már látta ezt a pillantást. Érdeklődő tekintettel lépett közelebb hozzá, kezét nyújtotta, mira a nő szintén, Jansen úri emberhez méltóan kezet csókolt és mutatkozott be, miközben majd kifúrta oldalát a kíváncsiság a titokzatos látogató kiléte felől.
- Üdvözlöm kisasszony, tartok tőle, hogy még nem találkoztunk, bizonyosan nem idevalósi. Engedje meg, Jansen Aalsten vagyok, a bolygó szenátora, diplomatája, szenátusi képviselője, a Lekua IV hivatalos főkancellári tanácsosa. Bocsásson meg, de Ön olyan ismerős, nem tudom túl tenni magam a gondolaton, mintha már találkoztunk volna, pedig ez bizonyosan sosem történt meg, arra ugyanis emlékeznék.
- Jól tudom, hogy ki is Ön, bár azt hiszem nyugodtan tegeződhetünk, a jövőben amúgy is megkönnyíti a közös kapcsolatunkat. Nem találkoztunk, valóban nem, 26 évet vettek el minden itt jelenlévőtől. Te nem ismersz, de én jól ismerlek, és örülök, hogy ismét itthon lehetek, a Lekua IV-en. Hogy ki vagyok? A nevem Mona Aalsten...
Jansen először azt hitte rosszul hall, de kétséget kizáróan Aalsten néven mutatkozott be a nő, ami azt jelenti, hogy rokoni szálak fűzhetik őket össze, de ez lehetetlen, hiszen minden közeli vagy éppen távoli rokonát jól ismerte. A szemek, ezrét volt olyan ismerős, anyja szemei köszöntek vissza rá. Nem értette Jansen, nem értett semmit...
Negyed óra múlva mindannyian az ebédlőasztal körül ültek, miközben az alkalmazottak felszolgálták nekik a különféle fogásokat. A fiatal szenátor azonban még mindig nem tért magához, első, majd második megdöbbenésén sem sikerült még túllépnie, így az előtte heverő étel érintetlen maradt.
- Van egy nővérem?! Ez hogy lehetséges? Sosem tudtam róla. És hogy kerülsz ide, mi történt? Bevallom arra is előbb számítottam volna, hogy a Lekua IV-et a nonhumán söpredék elfoglalta és új kormányt állított fel, mint erre? Anya, mi ez az egész? Valaki elmagyarázná?
- Jansen, nos a helyzet az, hogy igen, van egy nővéred, Mona, aki tőled két évvel volt idősebb, de még születésed előtt sajnálatos módon eltűnt. Családi nyaraláson voltunk, te még nem születtél meg és az utazás szörnyű tragédiába torkollott. A nagy háború olyan területekre is elért, amiit korábban senki még csak nem is mert volna feltételezni. Egy luxus cirkálón utaztunk, különleges, egzotikus planétákat jártunk végig az ismert galaxis dél-nyugati részén. Talán hallottál is a szerencsétlenül járt hajóról, a Kristály Sárkány névre hallgatott, amit egy váratlanul megjelenő kereskedelmi flotta fogott el, fosztott ki, majd jelzésképpen lőtt is darabokra. Szerencsére gondoskodtak arról, hogy az utasok kijussanak, nem volt cél a vérontás, sokkal inkább volt jelzésértékű a támadás. A mi kicsi lányunk, az akkor még csak két éves Monat elszakították tőlünk, később a kavarodásban pedig végleg eltűnt, azt hittük odaveszett. Szörnyű időszak volt, nehezen léptünk túl rajta mint akkor még nem túl gyakorlott szülők, a te születésed tudott csak enyhíteni a fájdalmainkon valamelyest. Megfogadtuk, hogy soem fogunk a történtekről beszélni, de minden megteszünk annak reményében, hogy felkutassuk a mi kis hercegnőnket. És most visszatért közénk. De mesélje el inkább ő maga, mi is történt vele.
A fiatal lány kecses mozdulatokkal söpörte ki dús, szálegyenes haját a szeméből, bájos mosollyal az arcán, könnyed hangnemben kezdett bele a mesébe. A lány, aki Jansen vérszerinti, addig sosem látott és ismert testvére…
- A támadást követően egy fiatal házaspár talált rám ahogy sírva, bömbölve kerestem a szüleimet. A nagy felfordulásban volt annyi lélekjelenlétük, hogy magukkal vigyenek. Mint később kiderült, nagy szerencsém volt, hiszen más különben valóban a hajón ragadhattam volna. Mint mindenki a azon a luxus űrjárón, ők is gazdag, vagyonos pár voltak, gyerek nélkül. A férfi, nevelőapám valami tiszti szerepet látott el a köztársaság hadseregében, a háborút követően pedig moffi rangig emelkedett a Birodalom érájában. Megtanulhattam hát mindent tőlük, ami ahhoz kellett, hogy egy napon majd magas rangú politikai személy váljon belőlem, a legjobb egyetemeken taníttattak, mindent megtettek értem, mintha saját lányuk lettem volna, később megszületett valódi lányuk igaz nővére. Kisgyermekként tűntem el, így a támadásból később nem sokra emlékeztem, lényegében teljesen kiesett, talán a sokkhatás okaként. Csak néhány hónapja derítettem ki valódi származásom, az a kevéske emlékfoszlány pedig végérvényesen megerősítette bennem az elhatározást, ideje hazatérnem, az igazi családomhoz. És most itt vagyok, és garantálom, hogy maradok is. Visszatérésem előtt alaposan utánanéztem a Lekua IV-nek, volt mit bepótolnom. Sokat kutattam és mostanra jutottam oda, ideje visszatérnem. Sokat hallottam és olvastam felőled is Jan, azt hiszem remek kis csapatot fogunk mi alkotni. Apropó csapat, hivatalosan is a Lekua IV társszenátora lettem, úgy tűnik közös családi vállalkozássá emeljük a coruscanti képviseletet. Remélem te is annyira vagy boldog és izgatott mint én magam, a közös munka már előre inspirál. Bár nem ismerjük egymást, ez később meg fog változni, ketten együtt pedig bármit elérhetünk. A Te kapcsolataid és az én hátterem együtt messzire repíthet bennünket és az Aalsten család hírnevét. De most egyél, kihűl az étel…
Jansen azt hitte álmodik, nehezen tudta feldolgozni a hallottakat, miközben egyik ámulatból a másikba esett. Célravezető volt hazatérni, lesz mit elintéznie…
Mona Aalsten
|
|