-= A Szenátus épülete és környéke =-
Jul 25, 2017 10:35:19 GMT 1
Post by Rainald Kramer on Jul 25, 2017 10:35:19 GMT 1
// Antef Sziamon és Rainald Kramer //
- Tagjai vagyunk a két legnagyobb frakciónak, szenátor úr - mutatott rá Kramer csöndesen. - Törekvéseinknek ugyan hangot adhatunk a Szenátus falain belül, de ha nem mutatunk fel megfelelő háttértámogatást, akkor nem tudjuk meggyőzni a szenátorok többségét. A bürokrácia már csak így működik. A politikusok számottevő része nem észérvek alapján mérlegel, hanem arrafelé húz, amerre a nagyobb erőt, a biztonságot sejti. Ha el akarjuk érni, hogy az Új Köztársaság nyíltan fellépjen a megmaradt birodalmi csapatok ellen, akkor elképzeléseinknek ezt a fajta politikai stabilitását meg kell teremtenünk. Javaslom, hogy saját köreinkben gyűjtsünk szövetségeseket és kérjük ki a frakcióvezetők véleményét. Ha ügyesen dolgozunk, nem csupán közös céljainkat érhetjük el, de kohéziót teremthetünk két merőben ellenséges szenátusi csoport között.
A kormányzó tartott egy lélegzetvételnyi szünetet, ivott egy korty ásványvizet, majd megköszörülte a torkát és folytatta eszmefuttatását.
- Megértem az álláspontját, de a Köztársaságtól való elszakadás nyílt és direkt felemlegetésével óvatosan bánnék. Ne feledje, hogy elsősorban a köztársasági tagvilágok összekovácsolását reméljük felvetéseinktől, amelyeket egyesek veszélyesnek és meggondolatlannak bélyegezhetnek. Ügyelnünk kell arra, hogy a Szenátus minél kevesebb részre szakadjon szét, mert lesznek ellenséges hangvételű felszólalások és túlzó kritikák, ebben biztos vagyok. Ha a nyers logika és színtiszta igazság helyett fenyegetőzésekre alapozunk, elveszítjük a hitelességünket és súlyos károkat okozunk nem csupán a saját, de későbbi javaslataink megítéléseiben is.
- Jövőbeni együttműködésünk biztosítékaként, engedje meg, hogy a legnagyobb jóindulattal és őszinteséggel ajánljam fel katonai segítségünket Pergamon népének a birodalmi egységek ellen vívott harcokban. Egy csapásmérő egységünk a rendelkezésükre áll, amennyiben úgy ítélik meg, hogy további támogatásra van szükségük és ezt a támogatást az Új Köztársaságtól nem kapják meg.
Kramer mellőzte az ünnepélyes hanghordozást. Amit mondott, azt őszintén mondta és őszintén úgy is gondolta. Szimpatikusnak vélte Pergamon szenátorát, ráadásul egy olyan határozott, gyakorlatias gondolkodású politikusnak, aki valóban tenni akart azokért az emberekért és eszmékért, amelyeket képviselt. Bár ellentétes frakciók érdekeit szolgálták és bizonyos tekintetben eltérően gondolkodtak a hatékony államberendezkedésről, a katonás vonások mégis megteremtették annak alapját, amely alapra ez a beszélgetés is épült. Sacoron mindig kész segíteni a bajba jutott barátokon és ezt tudtára is hozta Sziamonnak a katonai segítségnyújtás ígéretével. Kramer többet remélt ettől az ígérettől, mint egy egyszerű politikai szövetség szorosabbra fonódását; amennyiben Sacoron a pergamoniak segítségére siet, azzal egyértelmű üzenetét küldik a galaxisnak, hogy a köztársasági planéták kénytelenek egymást erősíteni katonailag, mivel Coruscanttól nem remélhetnek tényleges megoldást a problémáikra.
- Tagjai vagyunk a két legnagyobb frakciónak, szenátor úr - mutatott rá Kramer csöndesen. - Törekvéseinknek ugyan hangot adhatunk a Szenátus falain belül, de ha nem mutatunk fel megfelelő háttértámogatást, akkor nem tudjuk meggyőzni a szenátorok többségét. A bürokrácia már csak így működik. A politikusok számottevő része nem észérvek alapján mérlegel, hanem arrafelé húz, amerre a nagyobb erőt, a biztonságot sejti. Ha el akarjuk érni, hogy az Új Köztársaság nyíltan fellépjen a megmaradt birodalmi csapatok ellen, akkor elképzeléseinknek ezt a fajta politikai stabilitását meg kell teremtenünk. Javaslom, hogy saját köreinkben gyűjtsünk szövetségeseket és kérjük ki a frakcióvezetők véleményét. Ha ügyesen dolgozunk, nem csupán közös céljainkat érhetjük el, de kohéziót teremthetünk két merőben ellenséges szenátusi csoport között.
A kormányzó tartott egy lélegzetvételnyi szünetet, ivott egy korty ásványvizet, majd megköszörülte a torkát és folytatta eszmefuttatását.
- Megértem az álláspontját, de a Köztársaságtól való elszakadás nyílt és direkt felemlegetésével óvatosan bánnék. Ne feledje, hogy elsősorban a köztársasági tagvilágok összekovácsolását reméljük felvetéseinktől, amelyeket egyesek veszélyesnek és meggondolatlannak bélyegezhetnek. Ügyelnünk kell arra, hogy a Szenátus minél kevesebb részre szakadjon szét, mert lesznek ellenséges hangvételű felszólalások és túlzó kritikák, ebben biztos vagyok. Ha a nyers logika és színtiszta igazság helyett fenyegetőzésekre alapozunk, elveszítjük a hitelességünket és súlyos károkat okozunk nem csupán a saját, de későbbi javaslataink megítéléseiben is.
- Jövőbeni együttműködésünk biztosítékaként, engedje meg, hogy a legnagyobb jóindulattal és őszinteséggel ajánljam fel katonai segítségünket Pergamon népének a birodalmi egységek ellen vívott harcokban. Egy csapásmérő egységünk a rendelkezésükre áll, amennyiben úgy ítélik meg, hogy további támogatásra van szükségük és ezt a támogatást az Új Köztársaságtól nem kapják meg.
Kramer mellőzte az ünnepélyes hanghordozást. Amit mondott, azt őszintén mondta és őszintén úgy is gondolta. Szimpatikusnak vélte Pergamon szenátorát, ráadásul egy olyan határozott, gyakorlatias gondolkodású politikusnak, aki valóban tenni akart azokért az emberekért és eszmékért, amelyeket képviselt. Bár ellentétes frakciók érdekeit szolgálták és bizonyos tekintetben eltérően gondolkodtak a hatékony államberendezkedésről, a katonás vonások mégis megteremtették annak alapját, amely alapra ez a beszélgetés is épült. Sacoron mindig kész segíteni a bajba jutott barátokon és ezt tudtára is hozta Sziamonnak a katonai segítségnyújtás ígéretével. Kramer többet remélt ettől az ígérettől, mint egy egyszerű politikai szövetség szorosabbra fonódását; amennyiben Sacoron a pergamoniak segítségére siet, azzal egyértelmű üzenetét küldik a galaxisnak, hogy a köztársasági planéták kénytelenek egymást erősíteni katonailag, mivel Coruscanttól nem remélhetnek tényleges megoldást a problémáikra.