|
Post by Mon Mothma on Dec 15, 2009 19:21:20 GMT 1
A Frakciók
A Galaktikus Szenátus házszabályának nemrég elfogadott módosítása értelmében a Szenátusban képviselt planéták ezentúl frakciókba tömörülhetnek. Játéktechnikailag ez azt jelenti, hogy a játékosok - vagyis ti - választhatnak, hogy az öt frakció közül melyikbe akarnak belépni, illetve frakciótagok akarnak e lenni egyáltalán. Frakciótagnak lenni új, izgalmas lehetőség, amely igencsak kibővítheti a karakter által kijátszható történet kereteit. A frakciókban fokozottan jelenvannak a hatalmi harcok, a hierarchia, a különböző politikai átmenetek. Ha a játékos egy frakció tagja lesz, nyilvánvalóan elvárnak tőle bizonyos dolgokat, feladatokat kaphat, harcolhat nagyobb pozíciókért a frakciókon belül, és így tovább.
A Szenátusban jelenleg öt frakció működhet. Ezek nagyságrendben a következők:
Demokratikus Köztársaságért Frakció avagy DKF A DKF címere
A Demokratikus Köztársaságért Frakció Leia Organa Solo alelnök javaslatára, és vezetésével jött létre, annak érdekében, hogy a Köztársaság eszménye megmaradjon, és azért, hogy fel tudja venni a harcot a Recen Loent képviselte nagytőkével szemben. Bár Organának az alelnöki pozíciójába került ez a lépés, így rögtön a legnagyobb frakció élén találta magát. A DKF a Szenátus planétáinak 19,9 százalékát foglalja magába, így Organának igen nagy hatalom került a kezébe. A frakció egyetlen gyengepontja, hogy pénzügyileg nem tudja felvenni a versenyt a Loent féle Intergalaktikus Vállalkozók Szövetségével, vagy épp a Delton féle Egységes Galaxisért Frakcióval, bár ez utóbbi két frakció a DKF legnagyobb ellenfele. Hű szövetségese ellenben a Hans Seill - aki mögött igen komoly pénzek mozognak - vezetésű Szabad Fajok Frakciója.
Egységes Galaxisért Frakció avagy EGF Az EGF címere
Az Egységes Galaxisért Frakciót főként olyan planéták alkotják, amelyek nem értenek egyet a Köztársasággal, és inkább a régi, Birodalomi rendszert akarják újból hatalomra juttatni, de ezt még egymás előtt is titkolják, hiszen kevesebb is elég egy politikai öngyilkossághoz. Ezek a planéták főként gazdag és erős bolygók, hiszen a gyengébb és szegényebb bolygók sohasem sírnák vissza a régi rendszert. Vezetőjük Nikolas Alden, aki - más néven - már a Birodalom idején is belső politikai szolgálatokat tett Sate Pestagenek, de ezt senki sem tudja róla, és a feljegyzésekben sem maradt nyoma ténykedésének. Az EGF-et titkon a Loent féle Szabad Vállalkozók Szövetsége pénzeli. Lefőbb céljuk a DKF elleni harc győzelme, és a Szenátus végső irányítása. Az EGF tagsága a Szenátus teljes tagságának 16,8 százalékát teszi ki.
Szabad Fajok Frakciója avagy SZFSZ Az SZFSZ címere
A Szabad Fajok Frakciója Hans Seill alapötletéből született, amelyet a Muunilinst dühe táplált. A Köztársaság ugyanis rekvirálta a Birodalom vagyonának azt a részét, amelyet az Intergalaktikus Bankár Klán trezorjaiban tartottak. Hans Seillnek meggyőződése volt, hogy mindez az emberek hibája, akik már így is túl nagy hatalomra törnek, ahhoz képest, hogy ők is csupán egy faj a sok közül. Természetesen ezen gondolatokat mélyen elrejti, ahogy az SZFSZ vezetői is, hiszen legnagyobb és legerősebb szövetségesük Leia Organa Solo. Az SZFSZ-nek főleg olyan bolygók a tagjai, ahol az emberek kissebségbe szorulnak a nonhumánokkal szemben, és ahol a lakosság, vagy épp a vezetőség az emberi fajjal mossa össze a Birodalom uralmát, amelyet a nonhumánok szenvedtek meg a legjobban. Ez a frakció 9,2 százalékát foglalja magába a Szenátus planétáinak. Ellenségük az Egységes Galaxisért Frakció és Nicolas Alden.
Intergalaktikus Vállalkozók Szövetsége avagy IVSZ Az IVSZ címere
Az Intergalaktikus Vállalkozók Szövetsége a multinacionális vállalatok által fizetett helytartó a Szenátus falain belül. Vezetője Recen Loent, aki az SZVSZ szóvivője is. Ő az az ember, aki kiharcolta a frakciótörvény eltörlését. Az IVSZ mögött hatalmas pénzek, és olyan planéták mozognak, amelyeknek kormányai általában egy-egy multinacionális vállalat-óriás kezében vannak. Kreditmilliárdok mozognak mögöttük, így - bár létszámuk alapján nem elég nagyok ahhoz, hogy az erősebb frakciókhoz sorolják őket - veszedelmes ellenfelet jelentenek bárkinek. Természetes szövetségesük az EGF és olykor-olykor a Peremvidékek Szabad Frakciója. Létszámuk a Szenátus képviselőinek 6,9 százalékát teszi ki.
Peremvidékek Szabad Frakciója avagy PSZF Az PSZF címere
A Peremvidékek Szabad Frakciója alighanem a legkorruptabb tömörülés a Szenátus falain belül. Vezetője Tyber Zann, a Zann Konzorcium - egyike a Galaxis legnagyobb bűnszövetkezeteinek - feje. Olyan planétákból áll, akiket sikerült ilyen-olyan módokon megzsarolni, megvásárolni, vagy bármilyen módszerrel beszervezni a frakcióba. A szavazatuk eladó bárkinek, aki meg akarja venni. A kés élén táncolnak mindig, hiszen messze a legkisebb frakció az övék, csupán a Szenátus teljes létszámának 2,9 százalékát teszik ki. Mindig amellé állnak a vitában, akik mellé az érdekeik fűzik őket. Igen veszélyes frakció.
|
|
|
Post by Mon Mothma on Dec 15, 2009 19:27:10 GMT 1
A Frakciók A frakciók működésének szabályai
Az alant látható szabályzatot a Szenátus elfogadta, így azok jogerősek.
Frakciók mûködési szabályzata Frakció fogalma, funkciója, alkotmányjogi helyzete az Új Galaktikus Köztársaságban
A frakciók szervezett tevékenysége a Szenátus mûködésének alapja. A frakciók a politikai véleményformálás, a vélemény egységes képviseletének eszközei. Lehetõvé teszik, hogy több száz szétszórt, egyéni vélemény helyett néhány egyértelmû álláspont, vélemény jelenjen meg és ütközzön a Szenátus vitáiban. A frakciószervezõdés tehát jelentõsen növeli a Szenátus mûködésének hatékonyságát és a stabilitását.
A frakciók a Szenátusban az egyes planétákat és nem az egyes képviselõket tömörítik. Utóbbiak csupán delegáltként vesznek részt a frakciók munkájában. Delegáltként csak az Új Köztársaság Galaktikus Szenátusának hivatalos tagja delegálható. Egy-egy bolygó csatlakozása egy-egy frakcióhoz szigorú ellenõrzéshez kötött (a FEF. által). Egy csatlakozási szerzõdéshez elengedhetetlen a –Szenátus által is elismert-vezetõ aláírása.
A frakciók létrehozását a Szenátus által elfogadott rendelkezés alapján a Frakció Ellenõrzõ és Felügyelõbizottság felügyeli, illetve szentesíti. Frakciót legkevesebb 80 képviselõ alapíthat, ez 230 befolyás ponttól lehetséges (a hatályban lévõ jogszabályok alapján a bejegyzés a Szenátus hivatalaihoz és bizottságaihoz hasonlóan történik). A egy-egy frakció taglétszáma nem érheti el a mindenkori Szenátus összlétszámának 35 százalékát. Ellenkezõ esetben a frakció köteles 2 héten belül megfelelõ számú tagot kizárni a frakcióból, amennyiben ezt elmulasztja, a frakció mûködését a keretlétszám törvényessé válásáig a FEF. köteles átmenetileg felfüggeszteni a frakciót. A 35 százalék felett álló frakciók nem vehetnek részt a szenátusi üléseken (a Szenátus házszabályának értelmében az összehívott Szenátusi üléseken a képviselõk minimum 70 százaléka részt kell, hogy vegyen, tehát ebben az esetben a Szenátus nem ülésezhet).
Amennyiben a frakciók létszáma a fent említett 80 képviselõ alá esik, a frakciónak 3 hét áll rendelkezésére, hogy bõvítse taglétszámát a megfelelõ létszámig, ellenkezõ esetben 3 hét után feloszlatásra kerül.
A frakciók szabadon megszûnhetnek, illetve feloszlathatják magukat. A képviselõcsoport volt vezetõje a megszûnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésõbb három napon belül bejelenteni a Szenátus elõtt, illetve a FEF mindenkori elnökének.
Képviselõ csak egy frakciónak lehet tagja. A képviselõ a frakcióból kiléphet, és a frakció is dönthet úgy, hogy valamely tagját kizárja. A kilépett vagy kizárt képviselõt függetlennek kell tekinteni. Az így függetlenné vált képviselõ azonban hat hónap elteltével bármely képviselõcsoporthoz csatlakozhat.
A frakciók saját Szervezeti és Mûködési szabályzattal rendelkeznek, amelyet ellenõrzésre be kell nyújtaniuk az aktuális Frakció Ellenõrzõ és Felügyelõbizottságnak. A változtatásokat is ellenõrzésre kell benyújtaniuk. Az SZMSZ lehet nyílt, vagy titkos. Az SZMSZ nem jogi normákat jelöl ki, de azáltal, hogy meghatározzák a képviselõcsoportok mûködését, szervezetét, befolyásolják a frakciótagok lehetõségeit. A frakcióknak az SZMSZ-tõl függetlenül rendelkezniük kell egy felelõs vezetõvel, hogy a képviselõcsoport véleményét különbözõ fórumokon képviselje, fontos kérdésekben ismertesse a frakció álláspontját a plenáris üléseken, intézze a frakció ügyeit, illetve biztosítsa, a képviselõk jelenlétét a Szenátus ülésein. A házszabály szempontjából a frakció vezetõje a szenátorokéval azonos jogokkal, kötelezettségekkel rendelkezik. A vezetõ akadályoztatása, vagy cselekvésképtelensége esetén kötelezettségeivel a helyettese rendelkezik. Megválasztásának körülményei, feltételei az adott frakció SZMSZ-ében határozandó meg.
A frakciók közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelõen egyetlen frakció sem irányíthat semmiféle állami szervet. A frakciók és a közhatalom szétválasztása érdekében e törvény meghatározza azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket frakció tagja vagy tisztségviselõje nem tölthet be:
1. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a frakcióknak. 2. A fegyveres erõk, a rendõrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vezetõi nem lehetnek tagjai frakcióknak 3. A bírák nem lehetnek tagjai frakcióknak. 4. Az ügyészek nem lehetnek tagjai frakcióknak.
Jelen mûködési szabályzat a frakcióalakítás célját a képviselõk szenátusi tevékenységének összehangolásában határozza meg. A frakciók feladatai (jogosultságai) is alapvetõen ezt szolgálják.
A frakcióknak és vezetõiknek meghatározó szerepük van a Szenátus munkájának számos fontos kérdésében. Ilyen például a szenátusi tisztségviselõk és a bizottságok tagjainak jelölése, a plenáris ülések napirendjének kialakítása. A képviselõk a frakciók "delegáltjaiként" vesznek részt a szenátusi bizottságok munkájában.
A frakciók gazdálkodását a Galaktikus Adó és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal, valamint a Galaktikus Számvevõszék ellenõrzi.
A frakciók állami költségvetési támogatásra jogosultak. Ez a Szenátus által meghatározott összeg (a költségvetési törvényben évente meghatározandó), amely a taglétszámtól függ. A frakciók névtelen adományokat, valamint az Új Köztársaságon kívüli államszervezetektõl eredõ támogatásokat nem fogadhatnak el. Tulajdonában álló ingatlanokkal és ingókkal szabadon rendelkezik és rendelkezhet. Díj ellenében hasznosíthatja és elidegenítheti ezeket. Gazdasági tevékenysége mentes az adó kötelezettség alól. Politikai alapítvány közvetlenül támogathat frakciót.
A frakciók tulajdonába nem kerülhet: - Közhasznú feladatokat állató társaság - Tömegkommunikációs célokat ellátó társaság, társulás, szervezet - Állami kézben lévõ Zártkörû Részvénytársaság részvénye
Frakció Ellenõrzõ és Felügyelõbizottság
I. Alapadatok
Hivatalos neve: Frakció Ellenõrzõ és Felügyelõbizottság
Hivatalos rövidítés: FEF.
Székhelye: Coruscant
Tagok: - Elnök - 5 frakcióképviselõ - 5 független képviselõ - Alelnök
Törvényességi ellenõrzés és felügyelet: - Új Köztársaság: Bizottságok hivatala - Galaktikus Szenátus
Képviselõ: - A Galaktikus Szenátus elõtt a FEF. elnöke.
II. A Bizottság feladata, jogköre
A FEF. feladata a mindenkori Frakciók megalakulási kérelmének elbírálása, a megalakulás bejegyzése, érvényesítése, a Szervezeti és Mûködési szabályzat hitelesítése. A FEF. tisztsége ezen felül az egyes frakciók pénzügyi, politikai és egyéb tevékenységének vizsgálata. A frakciók kötelesek a bizottság rendelkezésére bocsátani könyvelésüket és jegyzõkönyveiket. Az egyes bolygók egyes frakciókba való belépésének illetve onnan való kiválásának körülményeit a Bizottság önhatalmúlag, vagy felkérésre kivizsgálhatja. A Szenátus döntésének értelmében (50 százalékos többséggel) a Bizottságok Hivatala teljes ellenõrzést folytathat a Bizottság, vagy annak tagjai ellen. A Szenátus egy bizalmatlansági indítvány keretében feloszlathatja a bizottságot (75 százalékos többséggel).
III. Bizottsági tagok
A FEF. elnökét a Szenátus választja meg. A Szenátus tagjai indulhatnak az elnöki tisztségért. A mindenkori elnök nem lehet bejegyzett tagja egyetlen frakciónak sem. Az elnök megválasztása 4 évre szól. Ellene bizalmatlansági indítvány terjeszthetõ be, amelyet a Szenátusnak 75 százalékos többséggel kell megszavaznia. Az alelnököt a megválasztott elnök jelöli ki. A mindenkori elnök dönt az alelnök esetleges leváltásáról, vagy tisztségének megújításáról egy elnökváltás után. A FEF. képviselõ tagjai két csoportra oszthatók: a független tagokra és a frakciók képviselõire. A független tagokat csak a Szenátus delegálhat, a tagokat a FEF. elnöke javasolja, amelynek jóváhagyását a Szenátus adja meg (mindkét esetben 50 százalékos többség szükséges). A független képviselõket 2 évre választják meg. Tagságuk összesen háromszor újítható meg (minden alkalommal a Szenátus szavaz a megújításról), amennyiben a FEF. elnöke ismét õket javasolja. A frakciók képviselõit a frakciók delegálják. Csupán a frakciók bejegyzett tagjai lehetnek FEF. képviselõk. A képviselõket az egyes frakciók elnökei választják ki, valamint õk válthatják le.
IV. A bizottság tagjainak feladata, jogköre
A FEF. vezetõje a mindenkori elnök. Feladata az egyes bizottsági ülések összehívása, vezetése. A tagok az elnöknek kötelesek benyújtani az egyes téma-indítványokat, valamint az õ feladata az egyes napirendi pontok összeállítása a saját vagy a tagok indítványai alapján. Az elnök tisztsége ezen felül a Bizottság pénzügyi kereteit meghatározni és ezt benyújtani a szenátusnak, továbbá az elnök felelõs a Bizottság pénzügyi elszámolásáért. A szavazások alatt az elnöknek nincs szavazati joga. Az elnök köteles a szenátusnak havi rendszerességgel jelentést tenni a bizottság munkájáról. A bizottság független tagjai a Szenátust képviselik, míg a Frakciók küldöttei az egyes Frakciókat. A tagok szavazata minden esetben ugyanannyit ér. A döntéseket 50 százalékos többséggel szentesítheti a bizottság. Az alelnök feladata az elnök tisztségeinek átvállalása, amíg az nem elérhetõ, vagy nem cselekvõképes. A szavazások során az alelnöknek sincs szavazati joga, de észrevételeket, javaslatokat tehet, illetve napirendi pontokat is beterjeszthet. A bizottság szükség szerint, de havonta minimum kétszer köteles ülésezni.
V. A bizottság mûködési követelményei, ügyrendje
A FEF. mûködését és ügyrendjét a Szenátus B.Y. 3 évben hozott, Bizottsági mûködésrõl szóló törvénye szabályozza.[/center][/color]
|
|