-= Az Új Köztársaság államapparátusa =-
Feb 3, 2012 19:23:30 GMT 1
Post by Mon Mothma on Feb 3, 2012 19:23:30 GMT 1
Az Új Köztársaság felépítése
Az Új Köztársaságot Y.U. 11-el megközelítőleg 11 ezer lakott bolygó alkotja, amelyeken szintén közelítőleg 110 billió (!) humán, illetve nonhumán lakos él. Az Új Köztársaság lakossága által megtermelt teljes GDP 3,2 trilliárd kredit, azaz 3,2 *10^18 kredit (viszonyításképp: 1 kredit, nagyjából 1,5 $-nak felel meg). A köztársaság szerte elfogadott valuta a kredit, a használt nyelv a galaktikus közös.
A Köztársaság elemi alkotói az egyes tagbolygók. A bolygók GDP-jüknek arányosan tagdíjat fizetnek be egy köztársasági alapba, cserébe jogosultak a Szenátus előtt képviselni magukat, illetve a Köztársaság védelmet biztosít. A bolygók tagságukkal elfogadják a köztársasági alaptörvényeket és az alkotmányt. Minden bolygó azonban önálló kormánnyal, parlamenttel és vezetőséggel, ritkább esetben hadsereggel rendelkezik. Az egyes bolygók a köztársasági alaprendeleteken felül saját döntéshozatali joggal bírnak, ennek megfelelően önálló törvényezés is folyik. A helyi ügyek is mind házon belül vannak elrendezve, csak kivételes esetben kerül egy adott kérdés vagy szituáció a Galaktikus Szenátus elé.
A bolygók felett áll az úgynevezett Szektorparlament. Mint ahogy azt a neve is sugallja, itt a szektort alkotó bolygók képviselői tanácskoznak, törvénykeznek, döntenek a szektort érintő kérdésekben. Amennyiben egy szektort csak egyetlen értelmes lények által lakott bolygó alkot, úgy a bolygó parlamentje egyben szektorparlament is lesz. A Szektorparlament feladata, hogy ha úgy érzi, hogy egy adott kérdés nagyobb horderejű annál, mintsem hogy szektoron belül döntsenek arról, esetleg olyan javaslat merül fel, ami kihatással lehet minden köztársasági tagbolygóra, úgy a parlament felterjesztheti a coruscanti Elbíráló Bizottságnak javaslatát.
Az Elbíráló Bizottság elé kerülnek az egyes bolygó- és szektorparlamentek által beterjesztett javaslatok, témák, módosítások. A Bizottság feladata, hogy a sok száz beérkezett javaslatból kiválogassa azokat, amelyek valóban érdemesek arra, hogy a Szenátus megvitassa, tovább az egyes javaslatokat továbbítja a három fő kidolgozói, végrehajtói bizottság felé.
A három fő törvényalkotó bizottság a következő: Védelmi Bizottság, Pénzügyi Bizottság, Belügyi Bizottság. A felsorolt négy bizottság felépítésére egyaránt jellemző, hogy egy a Főkancellár által felterjesztett, de a Szenátus által legalább 50 %-os támogatottsággal megválasztott, szenátusi képviselő vezeti, tehát ő az elnök. Az elnök maga választja meg a két alelnököt, akik szenátusi képviselők. Az elnök és az alelnökök is lehetnek független képviselők, illetve valamely bolygó delegáltjai is. A bizottságokat továbbá 25 független szakértő (mint például jogászok) és 10 szenátusi képviselő alkotja. A szakértőket a bizottsági elnök maga választja a bizottságba, a 10 szenátusi képviselőt a Szenátus maga jelöli ki választás útján, de a bizottság elnöke vétójoggal rendelkezik elfogadásukat illetően. Egy bizottsági jelöltet nem jelölhet a szenátus 2-szer közvetlenül egymás után, azonban ha egy embert már harmadszorra jelölnek, a bizottsági elnöknek el kell akkor fogadni.
A három kidolgozói bizottság alá számos albizottság rendelhető, az ezeket érintő jog- és tevékenységi körökről az adott bizottság és a Szenátus dönt. A bizottságok feladata, hogy az adott hozzájuk irányított kérdésekhez, ötletekhez, javaslatokhoz egy kész kidolgozott tervezetet állítsanak elő, amit utána a Szenátus elé tárhatnak és szavazásra bocsáthatnak.
Az egyes bizottságok elé más-más témával kapcsolatos javaslatok kerülnek. A Védelmi Bizottság a hadsereget, a hadsereg felügyeletet, hadi beszerzési költségvetést, rendfenntartást és közbiztonságot, belbiztonságot, illetve szenátusi biztonságot érintő javaslatokra dolgoznak ki tervezetet. A Pénzügyi Bizottság elé a költségvetést, adókat, kereskedelmet és útvonalakat, válságkezelést, bank(törvényeket), juttatásokat érintő kérdések kerülnek. Végül a Belügyi Bizottság minden olyan témával kapcsolatban foglalkozik, ami az oktatást, kultúrát, faji érdekeket, egészségügyet, büntető törvényeket, frakciókat, infrastruktúrát érinti. Az egyes bizottságok a Galaktikus Bizottsági Hivatalban üléseznek, továbbá az elnöki irodák is itt találhatók.
A bizottságokat vezető elnökök jogköre és feladata a bizottsági ülések összehívása és levezetése, bizottsági szakértők kijelölése, szenátusi delegált tagok elfogadása/elutasítása, a Szenátus előtt 3 havonta jelentést tenni a bizottság és az egyes tagok munkájáról, továbbá a bizottsági szavazásokon szavazati joggal rendelkezik. Megválasztása összetett módon zajlik, ugyanis a Főkancellár egyszerre 3 embert terjeszt be minden bizottsági vezető posztra, akik közül a szenátus választ szavazás útján az adott posztra elnököt. A szavazásnál a szavazatok 50 %-át kell legalább birtokolni az egyik jelöltnek, ahhoz, hogy a választás érvényes legyen (tartózkodni nem lehet), ellenkező esetben, tehát ha nincs meg az egyik jelölt minimum 50 %-os támogatottsága, akkor a szenátus maga választja meg (többségi szavazással) az elnököt.
A bizottsági alelnökök elnöki jogkörrel rendelkeznek, amennyiben az elnök valamilyen okból nem vehet részt egy bizottsági ülésen, illetve a bizottsági üléseken szavazati joggal rendelkeznek. A szakértők feladata a tervezetek összeállítása és a bizottság elé tárása. A benyújtott tervezetet a 10 szenátusi delegált egy előzetes megvitatás során értékeli, majd szavazással döntik el, hogy a tervezet megérett a Szenátusi beterjesztésre. Az előzetes egyeztetés célja, hogy a Szenátus elé beterjesztett tervezet nagyobb valószínűséggel nyerjen támogatást, az esetleges hibákat még a felterjesztés előtt kiküszöböljék.
A bizottságot vezető elnök megbízatása 2 évre szól, mandátuma lejárta után a Szenátus többségi szavazással újraválaszthatja. Jogában áll lemondani pozíciójából, ebben az esetben az egyik alelnököt bízza meg a Főkancellár a bizottság vezetésével, az új (ideiglenes) elnök pedig új alelnököt jelöl ki. Az alelnökök személyét az elnök jelöli ki, megbízatásuk legalább félévig, legfeljebb 2 évig tart, pozíciójuk meghosszabbításáról a mindenkori elnök dönt. Esetleges lemondásuk esetén az elnök új alelnököt jelöl ki.
A szakértők megbízása korlátlan időtartamú lehet, sorsuk a mindenkori elnök kezében van. A szenátus képviselők megbízása 2 évig tart, de első megválasztásukhoz hasonlóan, újra választhatóak. Az egyes tagok lemondása esetén az elnök jelöl ki új delegáltat megbízása végéig.
Az Új Köztársaság legfelsőbb döntéshozó szerve a Galaktikus Szenátus. A Szenátust 2750 politikus, szenátor, illetve 200 független delegált alkotja. A szenátorok egy vagy több bolygót, ritkább esetben egy szektor t képviselnek. A Szenátus feladata, hogy a beterjesztett javaslatokat és törvényeket megvitassák. A viták végén a Szenátus szavazattal bíró része eldöntheti, hogy az adott javaslatot, tervezetet visszaküldik a Bizottságokhoz újradolgozásra bizonyos ötletek, feltételek mellett, teljesen elvetik vagy elfogadják.
A Szenátust a Főkancellár vezeti. A Főkancellárt a Galaktikus Szenátus szenátorai és képviselői választják meg négy évre. Hivatalából ugyanakkor bármikor vissza lehet hívni a bizalom megvonásával, továbbá ő maga is lemondhat hivatali mandátuma lejárta előtt. A Főkancellári jogköröket alkotja, hogy soron kívüli beterjesztést tehet (a főkancellári hivatal dolgozza ki), megnyitja és lezárja a szenátusi üléseket, szünetet rendelhet el, szavazást írhat ki egy-egy kérdésben, bizottsági elnök személyére javaslatot tehet.
A Főkancellár helyettese a kancellári jogokat a Főkancellár távollétében gyakorolhatja, amúgy szenátori jogai vannak. A Szenátusi gyűlések alatt az elnöki platformon, a Főkancellár balján helyezkedik el. Az egyes szenátorok szavazati joggal rendelkeznek, bekerülhetnek bizottságokba (maximum 2-be), bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be a Főkancellár ellen. A szenátust tovább 200 delegált is alkotja, akik nem bolygó vagy szektor képviselői, viszont felszólalhatnak, módosítási javaslatot tehetnek.