|
Post by Hans Seill on Feb 15, 2012 20:45:10 GMT 1
Hans Seill diadalittasan közlekedett. Organa Solo kipipálva, ahogy Mothma is. A muun adattábláját böngészte, a következő napirendi pontját keresve. Gelina Zenth'en egyházi vezető egyik képviselőjével fog találkozni A Republica 500 egyik lakosztályában. Hans nem volt vallásos, az ő istene a pénz volt. Persze ezt nem kell világgá kürtölni. Hajlandó ő protokoll droidban is hinni látszólag, ha abból anyagi vagy politikai haszna származik. Terve lassan beteljesedik. Az utolsó simítások jönnek. Ehhez egyházi támogatásra lesz szüksége. Nem isteni áldást vagy támogatást kér, hanem a sok milliárd és milliárd hívő által lakott bolygók támogatását. Mert hogy erről volt szó. Seillnek semmi sem volt szent. Sem ember, sem isten. Igazából még a nonhumánok sem érdekelték. Muun fajtársai még csak-csak, de a galaxis többi élőlényével szembeni empátiája itt ki is merült. Nem olt egyszerűen szüksége senkire. Amit akart, azt megszerezte. Nem hiába a muunok a legjobb bankárok. Rendkívül eszesek, és pénzük révén uralkodásra születtek. Csak még nem volt bizonyításra lehetőségük. Ami persze késik, az nem múlik.
A Republica 500 recepcióján útbaigazítást kért, majd miután megtudta a hotel melyik épületszárnyába kell mennie és hányadik emeltre kicsit gyorsabb léptekkel indult útnak. Magabiztos mosoly ült ki megnyúlt arcára, amit még a lakosztály bejáratához érve se szüntetett be. A lakosztályba belépve egy szemmel láthatóan mélyen vallásos személy lakosztályába csöppent. kicsit idegenül érezte itt magát, de belső korlátait leküzdve üdvözölte fogadóját...
|
|
|
Post by Gelina Zenth'en on Feb 16, 2012 23:39:24 GMT 1
A muun képviselő belépése után azonnal két furcsa alakkal került szembe. Mindkettő a zabrakok fajába tartozott, ruházatok különös mintákkal átszőtt, fehér köpenyből, és testpáncélból állt. Büszke fejtartásuk arra engedett következtetni, hogy hihetetlen magabiztosságuk nem alaptalan. Övükön vibrokés és vibropenge lógott. Egy szó nélkül megmotozták az érkezőt, nem durván, de roppant alaposan. Ezután keresztülesett egy szenzoros ellenőrzésen is, így bármiféle nála rejtőző fegyver azonnal felfedezésre került volna. Miután nem találtak ilyen, elálltak az útból, és elfoglalták helyüket a bejárat két oldalán.
Ezután egy Nautoliai érkezett, kék köpenyben, arcán barátságos mosollyal. - Üdvözlöm frakcióvezető úr! Mir Frenso vagyok, Maliva Dheinad diakónus személyi asszisztense. Kövessen kérem, a diakónus azonnal a rendelkezésére áll. - emelte fel a karját az érkező, majd elindultak.
A lakosztály igen hosszan nyújtózott, és jóval nagyobb volt, mint a lakosztályok többsége, vagy talán a legnagyobb az összes közül. A frakcióvezető láthatott az ajtó mellett álló zabrakokhoz hasonló testőröket, asszisztenseket, vélhetően papokat, akik a dolgukra igyekeztek. Az egész inkább egy forgalmas irodához volt hasonlatos, asztalok és székek nélkül, a lehető legnagyobb luxusban. Aztán egy csendesebb, kihaltabb rész követezett, végül egy folyosóra jutottak, amely egy ajtóban végződött. Két oldalána már megszokott egyenruhásokkal. Az asszisztens intésére kitárták az ajtót, és miután Seill belépett, egy impozáns dolgozószoba képe fogadta, két hatalmas, duplaszárnyú ajtó fogta közre az asztalt, aminek a másik oldalán egy rodiai üldögélt, ezüstszín köpenyben, amely gyönyörűen nézett ki a lámpák fényében. A rodiai fáradt mosollyal érkezett a frakcióvezető üdvözlésére. - Seill frakcióvezető! Örülök a látogatásának! Maliva Dheinad vagyok, a Galanima egyház Coruscanti diakónusa. Foglaljon helyet! Ha parancsol valamit enni, vagy inni nyugodtan szóljon. - mondta, majd miután mindketten kényelembe helyezték magukat, az esetlegesen kért étel és ital társaságában, a diakónus szólalt meg először ismét - Nos minek köszönhetem a látogatását?
|
|
|
Post by Hans Seill on Feb 17, 2012 21:31:02 GMT 1
Seill borzalmasan unta, hogy egyik titkártól és talpnyalótól a másikig vezetgetik, a folyamatos motozásról és viszgálgatásról, ellenőrizgetésről nem is beszélve. Mégis kinek nézik ezek? Valami trandoshan söpredéknek? A muunok köztudottan konfliktus kerülők voltak, már ami a fegyvereket illeti. Éles nyelvüket és még élesebb eszüket azonban mindig örömmel és büszkén vetették be a szellemi párbajok során. Méltánytalan tehát a Szenátus egyik legbefolyásosabb és legismertebb emberével szembeni bizalmatlanság. Szólni azonban nem akart, a legkevésbé sem szerette volna magára haragítani a kirendelt segédet. Hans magára öltötte legnyájasabb mosolyát, színpadiasan meghajolt házigazdája előtt, még ha tudta is, hogy az illető az egyházi hierarchiában távol áll a legfelsőbb köröktől, majd a rá jellemző mézes-mázos hangon kezdett beszélni.
- Maliva Dheinad, fogadja őszinte köszönetemet, hogy pompás lakosztályán szánt rám időt. Önök, az Úr képviselői minden bizonnyal igencsak elfoglalt emberek és gyanítom a magamfajta politikusokat sem kedvelik annyira talán. Éppen ezért nagyon lekötelezett. Ön nagylelkű, akárcsak az egyháza és a Galaktikus Szellem.
Az üres szavak talán elérték a kívánt hatást, talán nem, nem számított, a kötelezőket letudták, most jöhetett az üzlet...
- Tudja, Köztársaságunk könnyen lehet, hogy megint a tönk szélére jut. Sajnos a nonhumánokkal szembeni ellenállás már a felsőbb vezetői körökbe is begyűrűzött. Higgye el, a Galaktikus Szellemre esküszöm, hogy igyekszem szívvel lélekkel küzdeni sorstársaim érdekeiért, de az emberi fertő, a gonosz bizony nagyon erős. Nem kerestem volna fel Önt, ha nem éreztem volna úgy, hogy itt már csak az ima segíthet. Tudomásomra jutott, hogy az emberek újabb merényletre készülnek ellenünk, méghozzá a bizottsági választások szolgáltatnak nekik erre újfent lehetőséget. Információim szerint humán jelöltek hada várja a szenátorok szavazatait az elnöki székért, miközben mi nonhumánok elégedetlenül tehetjük le egyik vagy másik ember mellett a voksunk. Mert hogy egyik sem fog minket pártolni, ez biztos. A segítségét, a Nagy Szellem segítségét vagyok hát kénytelen kérni eme sötét órákban. Szeretném ha az egyházi vezetőjük felszólítaná a Szenátust és az egyes szenátorokat, hogy egy nonhumán jelöltet támogassanak. Meglátásom szerint ugyanis csak így biztosítható az egyenlő elbírálás világunkban. A Védelmi Bizottságban minden bizonnyal egy humán jelölt fog nyerni, Mothma Főkancellár bizonyára ismer erre alkalmas embereket a régi időkből. Nem szeretném azonban az erőviszonyok felvázolásával untatni. Biztos vagyok azonban, hogy sok bolygó érezné kötelességének, hogy ha valóban ez a Galaxis Szellemének akarata, hogy támogassa az adott nonhumán jelöltet a másik két bizottságban, ha addig esetleg kétségeik lettek volna. Frakciómban számos hithű szenátor van, illetve általuk képviselt bolygóik szintén derék adományozói egyházuknak. Továbbá ezért a csekély szívességért cserébe a Muun Bankárklán is hajlandó lenne egy jelentősebb összeget felajánlani. Kérem segítsenek, segítsenek rajtunk, nonhumánokon...
Seill addig addig ömlengett harcról, becsületről és nem utolsó sorban a Galaxis Szelleméről, hogy már felfordult a gyomra. Ettől függetlenül az előadás Holofilm-Díjat érdemelt volna, remek alakítás volt. A muun esdeklő arccal meredt a rodiai-ra, aki szemmel láthatóan próbálta még feldolgozni az elhangzottakat.
|
|
|
Post by Gelina Zenth'en on Feb 19, 2012 18:39:59 GMT 1
A diakónus kényelembe helyezte magát a székében, és összetámasztott ujjainak sátra fölött figyelte a frakcióvezetőt, ahogy az előadta mondandóját. Egyszer sem szólt közbe, tekintete végig megőrizte az udvarias érdeklődés álarcát. Nem bólintott, nem nézett más felé. Végig a frakcióvezető szemét figyelte. Miután Seill befejezte a mondandóját, a diakónus olyan hirtelen állt fel, hogy a frakcióvezető összerezzent. Az egyházi tisztviselő összefonta a karjait a háta mögött, majd odaállt az asztal mögötti hatalmas ablak elé, hogy kinézzen a rohanó belvárosra. - Örülök, hogy mindezt elmondta nekem frakcióvezető úr. - szólalt meg végül a diakónus, meglehetősen vészjósló hangon. - Ellenben szeretnék tisztázni néhány dolgot, már az elején. Őszinte leszek önhöz, így szeretném, ha ön is az lenne hozzám. Értékelem az áldozatos munkájukat, amelyet a nonhumán fajok érdekében végeznek. Az ön frakciója mindig is közel állt egyházunkhoz, és természetesen ön is bírja a Leidius támogatását. - mosolyodott el a diakónus, majd visszafordult, és újra kényelembe helyezte magát.
- Ellenben szeretnék tisztázni néhány igen fontos kérdést, amelyek az ön iménti gondolatmenete kapcsán vagyok kénytelen megfogalmazni magamban. Először is biztosítom önt, hogy tökéletesen tisztában vagyok a bizottságok és a jelölések helyzetével. Emellett az aktuális erőviszonyok is teljesen világosak a számomra. - a diakónus még mindig mosolygott, de a szavai ezúttal különös éllel csengtek. - Ön nyilván nem tudhatja, de egyházunk diakónusainak, és a szárnyas rend szolgálóinak első számú feladata a diplomáciai konfliktusok megoldása, és a politikai nehézségek elhárítása. Én elsősorban politikus és diplomata vagyok, frakcióvezető úr, és csak másodsorban pap, a galaktikus szellem szolgálatában. És én, mint Coruscant diakónusa, kiemelt szerepet kaptam vezetőnktől, így tökéletesen tisztában vagyok a helyzettel. Szerencsére egyházunk évről évre hatalmas adományokkal gazdagodik, illetve nyilván mi sem ülünk a pénzen, így az adományoktól eltekinthetünk. Sajnos a Leidius igen elfoglalt, a figyelmét inkább nem evilági problémák felé fordítja, de biztos vagyok benne, hogy én is elég leszek ahhoz, hogy elnyerjük a főkancellártól ezt az apró szívességet.
A diakónus felfedte lapjait. Egy ekkora egyház politikai irányítása a galaxis középpontjában épp elég csavaros észt, és ravaszságot kíván. Seill frakcióvezetőnek ezer szerencséje volt, hogy a diakónus szövetségesként tekintett rá. Dheinad végül megnyomott pár gombot az asztalán, majd újra felnézett tárgyalópartnerére.
- Nem hiszem, hogy szükség lesz rá, de elküldtem egy üzenetet a főkancellár irodájának. Tudni fogja, mi az álláspontunk az ügyben. A többi már... az ön dolga. Biztos vagyok benne, hogy a belügyi bizottság elnökjelöltjei között szerepelni fog egy bizonyos Hassla' Olan. Megfelel ez így?
|
|
|
Post by Hans Seill on Feb 20, 2012 22:13:01 GMT 1
Seill egyenes testtartással állt, miközben mélyen az egyházi rodiai hatalmas, fekete, mozaik szemeibe nézett. kezeit összekulcsolta maga előtt, miközben figyelmesen hallgatta partnere válaszát. A diakónus mondandójának első része után Seill elégedetten mosolygott, a büszkeségtől kicsit ki is húzta magát. A Leidus támogatását élvezi, ezt jó lesz észben tartani. Ezt a "mágikus hiszek ebben-abban" bandát úgysem lehet pénzügyi szempontból kiaknázni, hát legalább politikai haszna legyen.
Seill azonban megdöbbenve tapasztalta, hogy a diakónus állítólag amolyan mindentudó módon ismeri kinek mi is a célja, terve. Egy pillanatra lefagyott arcáról a mosoly, bár más érzelmet nem árult el. Ha a dikaónus tudomást szerzett arról, hogy mit is tervez Seill, bizony nagy bajba kerülhet. A muun remélte nem most jön a nagy leleplezés. Az egyházi vezető könnyed mozdulatokkal helyezte magát kényelembe, látszott rajta, hogy élvezi helyzetét és pozíciójából fakadó előnyöket. Seill nem szívesen világosította volna fel, hogy mennyire hidegen hagyja, hogy egy misztikus szekta milyen beosztású egyede is ő. Azonban ez a jelentéktelen kis senki úgy tűnt jó szolgálatot tesz a muun-nak. A Főkancellár teljesen sarokba lesz szorítva, az egyházi nyomást már egészen biztosan nem fogja tudni elviselni. A nonhumánok, és mindenek előtt a muunok győzelme így lesz elsöprő. Az elnyert pozíciókkal pedig lehetőségük lesz arra, hogy kicsit átszabják az erőviszonyokat, az eleddig ellenséges szenátorokat és azok bolygóit pedig kicsit letörjék. Ehhez azonab két bizottságra volt szüksége...
- Engedelmével diakónus. Még egy apró szívességet kérnék, ha már nem feszítettem eddig is túl a húrt. Ön, mint nagy tudású személy, tudhatja, hogy mi muunok milyen páratlan pénzügyi érzékkel is rendelkezünk. A Szenátusban legutóbb sok száz milliárd kredittel rövidítették meg bankjainkat mindenféle mondva csinált okokkal. A birodalmi számlákon tárolt pénz meggyőződésem, hogy a nonhumán társadalmat illette volna, akik annyit szenvedtek a Birodalom sötét évei alatt. Ezek után felháborítónak tartom, hogy az emberek nyerészkedésből kilobbizzák ezen összegek elkobzását. Biztos lehet benne, hogy az egész mögött a kuati, az ariani vagy a többi nagyobb bankrendszer állt. Ez egy bosszú és lejárató kampány volt a Muun Bankárklán ellen.
A kérésem csupán annyi lenne kegyelmes diakónus, hogy pár jó szót szóljon a Bankárklán egyik Pénzügyi Bizottság élére szánt jelöltjéről. Szilárd meggyőződésem, hogy a ennek a Bizottságnak az élére a legkompetensebb embert kell ültetni, egy igazi szakmai zsenit, márpedig, mint mondtam, nálunk muunoknál nem értenek jobban a pénzhez az egész galaxisban. Igazán lekötelezne, ha a Galanima egyház hajlandó lenne ezt a kis apró szívességet az ádáz munkánkért megtenni. Biztosíthatom, hogy erőfeszítéseink a jövőben sem fognak alább hagyni és mindent megteszünk, hogy nonhumán társaink egy szebb, jobb és élhetőbb galaxisban éljenek.
Seill kérdőn tekintett az egyházi vezetőre, aki ha tényleg annyira politikusnak tartja magát, talán belátja, hogy sok szempontból mennyire nagy jelentőségű is a kérése...
|
|
|
Post by Gelina Zenth'en on Sept 11, 2014 21:13:53 GMT 1
A Galaima Egyház lakosztálya
A Galaima egyház vezetője, Gelina Zenth'en számára a Republica 500, az egyik legelőkelőbb, és legszebb szobát biztosította. Gelinának több extrém, az átlagostól legalábbis igencsak eltérő kérése volt, amik főként a vallás által megkövetelt életmódhoz köthetők. A Galaima vallás a természetből táplálkozik, és a víz/jég istene a leghatalmasabb, hiszen a víz szinte minden élőlény számára létszükség. A lakosztály ennek fényében szintén természetes, jeges stílusban lett kialakítva. Speciális eszközöket használtak, aminek következményeként a lakosztály nem túl hideg - általában húsz fok körüli a hőmérséklet - de a jég mégsem olvad el.
A hálószoba egy része természetes jéggel, és friss hóval van borítva.
Ez a szoba pedig a fontosabb találkozók, és tárgyalások lebonyolítására szolgál.
|
|