Proxia Delarosa
Mar 10, 2013 13:10:31 GMT 1
Post by Mon Mothma on Mar 10, 2013 13:10:31 GMT 1
Bolygó: Proxia Delarosa
Régió: Peremvidék
Szektor: Proxia
Rendszer: Proxia ( A rendszerben nincs több bolygó )
Napok száma: 1 ( Proxia )
Holdak száma: 2 ( Lumina, Nexis )
Elsõdleges környezet:
Délebben esõerdõk
Északon jeges tundra
Az átmeneti öv is inkább a tajgára hasonlít
Néhány szigeten fellelhetõ sivatag
Nagyvárosok csak a legnagyobb kontinensen találhatóak
A többi kontinensen kolóniák a jellemzõk
Atmoszféra: Belélegezhetõ ( nagyjából 30% oxigén)
Nyelv: Galaktikus közös ( kevesebb mint 1% beszéli)
Delaroz nyelv
Lakosság: 87 millió ( 100%-ban delaroz)
Fajok:
Delaroz (a bolygót nem lakja több értelmes lény)
õshonos fajok
Fontosabb városok:
Stromberh ( új fõváros )
Mondstern ( régi fõváros )
Hamon ( "A Sivatag Gyöngye")
Iramon ( tengerparti kikötõváros)
Dastaren ( az egyetlen nagyváros a fõkontinensen kívül )
Történelem
A világot még csak nemrégiben fedezték fel másodjára is a Szenátusiak, mikor Dramir szenátor és seregei egy Birodalmi cirkálóval a Szenátus terülteire hajóztak. A lakosság még nagyon titokzatos és elzárkózó az ismeretlen Szenátusiakkal szemben, Dramir viszont igyekszik javítani a kapcsolatokat, annak ellenére is, hogy csak nagyon kevés kívülállót enged be bolygójára.
Néhány évszázaddal ezelõtt egy hatalmas bányakolóniát létesítettek itt az emberek, ami az alultermelés és a távoli esése miatt feledésbe merült. A feljegyzéseket a helyrõl csak pár évszázad múlva találták meg újra a Birodalmiak, akik harci gépezetük mûködtetéséhez akarták felhasználni a lakatlan bolygó nyersanyagait. Legnagyobb meglepetésükre viszont egy fejlõdõ civilizáció szívében landoltak. Az elfejetett Delaroson ugyanis az élet nem ért véget, még ha nem is tudott róluk a többi bolygó közössége. A bányakolónia egykori vezetõi királyi posztra emelték magukat, címeket adták a hozzájuk hûeknek a környezõ földeket pedig meghódították és lassan visszaszorították az õskörnyezetet, megalapították az elsõ nagyvárost, egy egykori bánya tetejére. Sajátosan fejlõdött a technológiájuk és egy idõ után szinte csakis a mezõgazdaság irányába koncentrálódtak. Emellett szinte semmilyen ipari tevékenységet nem végeztek. Apró gyárak voltak elvétve a városokban, de ezek csak élelmet, ruhát és szerszámokat gyártottak. A Birodalom megjelenése után 15 év alatt nagyjából 150 éves fejlõdés ment végbe. A király egyezségre lépett a Birodalommal: a népe dolgozik nekik, termel, cserébe a földjei sosem látott fejlõdést fognak elérni és nem kerülnek megszállás alá, a jelentõs anyagi juttatásokról nem is szólva. A lefizetett király bábként maradt a világ élén, aminek lakossága ekkor már 60 milliós volt, ám sokan még csak nem nagyvárosokban éltek, inkább szétszórva földjeiken. A Birodalom befolyása alatt rengeteget fejlõdtek, bár minden megtermelt javukat elorozták. A közel 20 évvel ezelõtti Lila Akác forradalma után a társadalmi rendszer alapvetõen átalakult. Megszûnt a tátongó osztálykülönbség, mindenki új alapvetõ polgári jogokat kapott. Az ország ünnepelte a forradalom gyõzelmét, a lakosság rohamosan növekedett. A népesség bár kissé megosztottan élt, a központjában lévõ régió Dramir vezetésével - és Birodalmi technológia felhasználásával - robogva halad elõre fejlõdés útján. Dramir kormányának üzérkedése következtében az egység eljött és a békés fejlõdés évei következtek, a világot - bár a háttérbõl szinte egyetlen cég, a Proxmir és annak vezetõi irányították - hatalmas mértékû jólét érte el. A népesség ekkor lépte túl a 80 milliót, a világuk minden részét benépesítették és a Proxmir leányvállalatai mindenhol felbukkantak.
Így lépett nagyjából 40 év alatt, a felejtés homályába veszõ bányakolónia a világegyetem végtelen sakktáblájára. A Szenátus ma még keveset tud errõl a bolygóról és lakosairól, hiszen a szenátorukon kívül szinte semmilyen külsõ kapcsolatot nem nyitottak. A lakosok nagyban fanatizáltak, jellemzõ rájuk a precizitás és hogy nem túl fogékonyak a mûvészetre. A népesség 7-8 százaléka tagja valamely katonai szervnek, ebbõl a világ sorsát nagyban meghatározó cég, a Proxmir magánhadserege nagyjából félmilliós. Ûrtechnológiájuk és fegyvereik még messze elmaradottnak számítanak.
Gazdaság
A bolygó gazdasága a hétköznapi árucikkeken kívül ( ruhák, szerszámgépek, bútorok, élelmiszer, gyógyszerek) még szinte minden téren fejlõdik az iparban. Egyedül a mezõgazdasági termelésük meglehetõsen fejlett, rengeteg állat él szabadtartásban és hatalmas bevetett földek találhatóak mindenfelé, melyeket mára korszerûsített gépekkel mûvelnek. A bankrendszer államosított és szigorúan õrzött, a helyi valuta mellett mára elérhetõvé vált a Galaktikus Váltó is a bankokban, de még gyenge a fedezete, tekintve az alacsony Aurodium kitermelést. Húzóágazatnak számít a nehézipar, ugyanis a bolygó izolálódni kíván és ha szükséges hajlandó függetlenségét fegyveresen is védeni, így a bányászat, nehézfémgyártás és a fegyvergyártás sokakat foglalkoztat. Energiagazdálkodásuk fõként megújuló energiákra épül, ez a technológia õsinek számít a bolygón, még a bányakolóniák idejébõl maradt rájuk. Külkereskedelmi cikkek gyártása terén a bolygó nem remekel, kevés az exportálható termékük, de szinte semmibõl nem szorulnak importra sem. A Proxmir Vállalati konszern mellett fennálló további cégek, nagyobb hajlandóságot mutatnának a kereskedésre, de államilag és a Proxmir által elnyomatva nem tudják érvényesíteni ezen akaratukat.
Társadalom
A nemrégiben végbement változások nagyban megváltoztatták a társadalmi berendezkedést. Az ezelõtt évszázadokig megszokottnak vélt királyi monarchia teljes mértékben felbomlott és nyoma sem maradt. Ma az egyenlõség korát élik, valamely halvány, esetlen demokrácia keretein belül. Az emberek legnagyobb része középosztálybeli, sokuk még ma is a mezõgazdaságban dolgozik és a városoktól távol élnek. A bolygó így érdekesen kettõs képet fest, a hatalmas városok és a kis tanyák között szinte alig van átmenet, ahogy az elmaradottabb városrészek mellé is óriás gyárakat építettek. A bolygó egyetlen igazán látványos városa az új fõváros, Stromberh,ami a forradalmat követõ években épült, de semmilyen vendéglátóipari egységet nem létesítettek itt, nem is készültek sosem ilyesmire. A hétköznapi életben az emberek nem foglalkoznak sem mûvészetekkel, sem vallással, így a hétköznapok elég szürkék,egyfajta sajátos puritánság a jellemzõ rájuk. Az írásos, építészeti és szobrászati mûvészetek mellett minden más elenyészõ, nincsenek nagy zenészek, ismert festõk és mivel vallások sincsenek, ezért híres próféták sem élnek a bolygón. A világon a politikusokon és volt forradalmi alakokon kívül kevés közismert személy van. Az emberek átlagöltözetére jellemzõ az elegancia, a letisztultság és a dísztelenség. A szexualitás tabu témának számít és az emberek intim környezete nagyon szûk, kevés embert engednek igazán közel magukhoz, de emellett féltestvérüknek tartják minden polgártársukat.
Politika
Az egységes Delarosai Birodalom vezetõcsoportja a Delarosai Internacionális Tanács. Az egykori felosztott világ volt vezetõit tömörít magába és felépítése kimondottan sajátos. A 12 tagú Fõtanács élén áll az Elsõ Titkár és az Tanácselnök, mellettük pedig további 10 Titkár tölt be döntõ szerepet. A Tanács tagjait titkosan választják 6 évente, az Elsõ Titkárt és a Tanácselnököt pedig 2 éves rotációval váltják. Abszolút többséggel joguk van megvétózni a Altanács bármely javaslatát. Alattuk áll az Altanács és a Választott Képviselõk Testülete. Az Altanács maga 51 tagjával fõként felügyeleti munkát végez, továbbá a Fõtanáccsal kooperációban dolgozzák ki a törvényeket. Közvetlen vezetõik a Fõtanács egyes Titkárjai, Tanácsosaikat pedig 4 évente választják. Bárki jelentkezhet Tanácsosnak, ha régiójában az elõzetes szavazásokon legalább 20%-ot kapott. Az Altanács tagjait népszavazással választják, de a Választott Képviselõk és a Fõtanács is fellebbezhet, ha kifogásolja valaki felvételét a tanácsba. A Válaszott Képviselõk Testületének 158 tagját 8 Fõbíró és 6 Testületelnök irányítja, feladatuk az igazságügy rendezése, így rengeteg bíró és ügyvéd tartozik a Képviselõk közé, továbbá szociális dolgokban is sok döntést rájuk bíznak, hiszen az alsóbb osztályok szakszervezeteinek vezetõi is gyakran kerülnek be közéjük. A tagokat évente választják, de egy személy akárhányszor újraválasztható. A DIT-en belül szervezõdnek pártok, de ezek között nem áll fent alapvetõ különbség, a pártok alapelvei nagyban egyeznek ideológiájukban, apróbb kérdésekben ütköznek csak meg és a származásuk alapján csoportosulnak. A vezetõ pártok 5 évente váltják egymást, az éppen vezetõ párt tagjai esélyesebben kerülnek be az Altanácsba. A két legnépszerûbb párt a Dramir szenátor által vezetett Delarosai Centrum Párt és a Szabad Földmûvesek Érdekképviseleti Pártja.
Marscha Destara napjainkban és fiatalon
A jelenlegi Elsõ Titkár Marscha Destara, volt vezetõje a keleti régióknak. A rossz nyelvek gyakran boronálják össze Dramirral, mivel a forradalmi idõkben sokat tevékenykedtek együtt, de a valóságban kettejük viszonya meglehetõsen elhidegült, még ha a médiának ennek merõ ellentété is mutatják.