Jansen Aalsten
4. szint: Tehetséges politikus
Befolyás pontok: 93
A Lekua IV szenátora és Kancellári Főtanácsosa
Posts: 169
|
Post by Jansen Aalsten on Dec 19, 2013 16:59:02 GMT 1
Jansen elegáns mozdulatokkal játszadozott a kezében lévő pohárral, amiben a rubinvörös, mézédes bor hullámzott jobbról-balra. A férfi lassan, de biztosan elkönyvelhette magában teljes bizonyossággal, hogy a twi'lek képviselő nem holmi baráti csevejt keresett személyében, hanem bizony üzleti partnereket keres bolygója számára. A rövidke ismertető Kran képviselte planéta gazdaságáról érdekesnek tűnt, az ördögi fogaskerekek a lekuai képviselő fejében mozgásba lendültek. Egy távoli világ nyersanyaga bizony hasznos lehet még alakulgató vállalkozásának szempontjából. Óvatosan körülkémlelt, majd hangját egy fokkal halkabbra véve kezdett el beszélni.
- Tudja egy bolygó fejlődésének elengedhetetlen eszköze a folyamatos piacbővítés, az innováció, az egyedi ötletek és néha-néha az új piaci lehetőségek megnyitása. Bolygóm is jelenleg hasonló lépésekre készül, az estére vonatkozóan ennek megfelelően elsődleges feladatom és célom, hogy ehhez a megfelelő társakat és befektetőket megtaláljam. Esetleg érdekelné Önt vagy bolygóját egy hasonló kezdeményezés?
Amennyiben a hím kedvező választ adott, úgy Jansen előadta ugyanazt, amit már egyszer Kramer és Rooderis is végighallgatott. Ezek után a képviselő véleményére volt kíváncsi, remélte, hogy újabb taggal bővülhet szövetsége és partnerlistája.
//Azért így oldottam meg a párbeszédet, mert nem akartam már harmadszor is leírni ugyanazt, így meg legalább nyerünk egy kört a beszélgetésben Remélem nem probléma. //
|
|
Kran Ta'rkarun
3. szint: Tehetséges politikus
Befolyás pontok: 80
Caromaas konzulja
Posts: 105
|
Post by Kran Ta'rkarun on Jan 4, 2014 19:12:21 GMT 1
A twi’lek szenátor megdöbbent azon, hogy milyen gyorsan sikerrel járt. A legelsõ képviselõ, akivel beszélgetett olyan ajánlatot tett neki, amit bûn lett volna visszautasítani, az is látszott, hogy ebben több lehet, mint egy sima üzlet, de a Caromaas konzulja nem akart vakon megállapodni csak szép sorjában miután minden megszerezhetõ információ a kezében van. Elmosolyodott majd kortyolt egyet az italából és válaszolt.
- Nos, mondanom sem kell, ez az ajánlat igen-igen jól hangzik, és sejtem is hogy mi lenne a bolygóm szerepe ebben a tervben. Gondolkozott már azon, hogy hol, mikor kezdené el a vállalat a munkáját? Egyébként, azt kell mondjam meggyõzött uram. Miután elkészül a pontos szerzõdés és az elfogadható számunkra, számíthat a támogatásunkra.
A non-humán szenátor megvakarta a nyakát. Lehet nem ez a ruha volt a legjobb választás. Hiába elegáns és egyszerû Kran igen kényelmetlenül érezte magát benne, fõleg azért mert az anyaga miatt még jobban viszketett az egyébként is érzékeny bõre. A szenátor igyekezett leplezni azt, hogy kényelmetlenül érzi magát, nehogy félreértse a beszélgetõ társa. Ha számára kedvezõ választ kap a férfitõl,akkor felhatja itala maradékát, elköszönt és indul a dolgára.
|
|
Jansen Aalsten
4. szint: Tehetséges politikus
Befolyás pontok: 93
A Lekua IV szenátora és Kancellári Főtanácsosa
Posts: 169
|
Post by Jansen Aalsten on Jan 19, 2014 13:48:19 GMT 1
A fiatal férfi lezser testtartással, egyik kezét öltönynadrágjának zsebébe süllyesztve hallgatta a twi'lek férfit. Gondolatai egy pillanatra elkalandoztak, ez pedig elég is volt számára, hogy újfent megállapítsa, a Birodalom idején tapasztalható homogén vendégsereg sokkal kellemesebb, élhetőbb teret kínált a nagyrabecsült politikusoknak. Igaz ez akkor is, ha a rendszer második felére a Szenátus tulajdonképpen megszűnt létezni. A nonhumán férfi társasága talán egy kicsit feszélyezte csak, hiába mindenki olyan, amit otthonról magával visz. Ellenszenves érzéseit azonban még a legtapasztaltabb viselkedéselemzők sem tudták volna leolvasni. Itt most nem faji kérdésekről volt szó, hanem kőkemény üzltről és az ilyen helyzetekben nem fér bele a személyeskedés, főleg hogy a szemben álló fél ugyanolyan kredittel rendelkezik mint bármelyik humán fajtárs. Jansen rövid ideig szótlanul fürkészte Kran arcát, majd magabiztos mosollyal az arcán válaszolta meg a vélhetően utolsó kérdések egyikét.
- A vállalat által végzett tevékenységek bizonyosan részfolyamatokra lesznek bontva, ezzel elkerülvén a párhuzamos és egyben igen csak veszteséges folyamatok létezését. Minden tagbolygóak meg lesz a maga szerepe a gyártási folyamatokban, ezzel is biztosítva, hogy minden planéta maximálisan kivegye a részét a projektből és mindenki profitálhasson is a vállalat nyújtotta foglalkoztatásból. Könnyen belátható, hogy a belső gazdaságok is komoly előnyét élvezhetik ezzel az egész együttműködésnekk. Ezen felül természetesen az egyes tagok fő erényét és profiljukat meglovagolva mindenkinek meg lesz a maga speciális szerepe ebben a kis korporációban. A Lekua IV elsődleges szerepe a kutatás és fejlesztésben, illetve a banki tranzakciók és szolgáltatásokban fog kimerülni, hogy csak egy példát mondjak Önnek. A részletek persze még nem kristályosodtak ki tökéletesen, ez nagy mértékben függ a jelöltek hajlandóságától és elkötelezettségétől. A következő hetekben kerül megrendezésre hazámban a híres neves lekuai száguldás fantázia névvel illetett fogatverseny. A kormány addigra elészíti a szerződéseket, a lehetséges jelölteket pedig erre az eseményre invitálja majd, mint díszvendégek. Természetesen Ön és bolygójának delegációja is a meghívottak listáján lesz, mint a Lekua IV nagyrabecsült tiszteletbeli vendége. Remélem elégedett a hallottakkal.
Jansen mosolya továbbra sem hervadt le, remélte, hogy végérvényesen elültette a bogarat a hím fülében. Ez ugyanis azt jelentené, hogy lényegében a szükséges négy öt szövetségesből hármat már emg is nyert magának.
|
|
|
Post by Mon Mothma on Feb 5, 2014 19:42:17 GMT 1
Mothma Főkancellár a rá olyannyira jellemző higgadt, megfontolt lépésekkel közelített a császári palota főbejárata felé. Vegyes érzelmek keítették hatalmába, ahogy a monumentális épületkomplexum egy aprócska szegmense látókörébe került. Néhány másodperc erejéig hagyta, hogy a nosztalgikus gondolatok magukkal sodorják, vissza a lázadás nehézkes és veszélyes éveibe, amikor még maximum álmodozhattak arról, hogy egy szép napon az Új KÖztársaság alapításának ötödik évfordulóját ünneplik meg. Az ünnepségnek különös mellékzöngét kölcsönzött a tény, hogy mindezt a néhai Birodalom egyik jelképévé emelkedő palotában rendezik meg. A sors fura fintora, mondhatni. A kancellárasszony, amint kiragadta magát emlékeinek sodrából, figyelme egészen másra összpontosult. Az ő helyzetében egy ilyen rendezvény sosem az öröm és szórakozás forrása, így a mai este sem véletlenül késett már-már udvariatlanul soká. Bizonyára a teremben többen már hiányolták, esetleg cinkosul összesúgtak, hogy nem egy rossz indulatú pletykát indítsanak hódító útjára. Mon egyetlen célja az volt, hogy betoppanása előtt a vendégseregnek legyen lehetősége élvezni is kicsit az estét. Megérkezése után hamarosan nem egy kisebb nagyobb nagyobb bejelentést lesz köteles tenni a nagyérdeműnek, amire előre megtippelhetetlen, hoy hogyan fognak reagálni az egybegyűltek.
Amikor belépett a hatalmas, ódon kapukon egy teljesen más világ tárult szeme elé. Csillogás, nagyzás, miközben ott lapult minden sarokban, minden beszélgetésben az ármány, a hazugság, az álmodozás és panaszkodás. Ez a galaxis legnagyobb rendezvénye, ahol a politikusokon felül is megszámlálhatatlan üzletember, média cápa vagy más egyéb módon befolyást szerző személy tette tiszteletét. Egyetlen embert sem lenne könnyű kiszúrni a tömegben, könnyen lehet elvegyülni, azokban a másodpercekben mégis úgy érezte Mon, hogy több ezer szempár szegeződik rá. A tétova várakozást egy elegáns, üdvözlő mosollyal törte meg a nő, amit valószínűleg inkább csak a közelebb állók és figyelmesebbek vehettek észre. Hűséges segédje halk szavakat suttogva jelezte, hogy ideje egy a terem előre meghatározott pontján felállított pódium felé venni az irányt. Mon tudta ezt jól, így nem is kívánt tovább késlekedni. Lassan haladtak csak előre, nem volt olyan személy, akinek a közelébe érve nem kellett volna fogadni egy rövid üdvözlést vagy hasonló hízelgő, táogató szavakat. Jó negyedórába telt, mire elérte a főkancellár az emelvényt. Ahogy lassan felsétált az elsőre szenátori platformra emlékeztető szerkezetre, olyan érzése támadt, mintha ismét a szetáus ősrégi épületében ülésezne. És valóban: az ovális, tányér alakú szerkezet lassan megemelkedett, majd egy jó 6-7 méter magasságba jutva némán lebegett tovább. Akik eddig figyelmen kívül hagyták a kancellár megérkezését, esetleg nem volt lehetőségü észlelni azt, már azok is értesültek róla, hogy valami készülőben van. Néhányan flegmán legyintettek két pohárka között, mondván, csak a szokásos ünnepi beszéd, illetve üdvözlő maszlag következik. Ezek a hangok azonban hamar elhallgattak, hiszen a kancellári beszéd korántsem csak ennyiből állt.
- Tisztelt Egybegyűltek! Ezúton is szeretnék mindenkit köszönteni és megköszönni, hogy megjelentek ezen az ünnepélyes napon, Köztársaságunk újbóli megalapításának 5. évfordulóján. 5 hosszú, kemény és fáradtságos év áll mögöttünk, maguk tudhatják, hiszen napról napra azon fáradoznak, hogy politikai tehetségüket, tudásukat és befolyásukat felhasználva egy élhetőbb galaxist teremtsenek. Ez többek között az Önök estélye is, megérdemlik tehát, hogy kiálvezzék egy kicsit a helyzetet, hogy élvezzék munkájuk gyümölcsét. Mielőtt azonban bárki azt hinné, hogy csak a szokásosnak nevezhető, előre megírt vagy begyakorolt protokoláris beszéd következik, azokat ki kell ábrándítsam, ezúttal több mindenről is szót kell, hogy ejtsek. Először is, egy kis helyzetjelentés az Új Köztársaságról. Jelen pillanatban 11342 planéta tagja szövetségünknek, de számuk napról napr bővül. Az előző évhez képest a gazdaság enyhe 1,7 %-os fejlődést produkált, ami magyarázható az újonnan csatlakozott államokkal és a mérséklődő fegyveres harcok számával. Mostanra a Birodalom maradékjai felett véső győzelmet arattunk, de újra és újra felbukkanhatnak néhai tisztek vagy épp csatacirkálók, akik hosszú ideje ismeretlen régiókban vagy köztársaságon kívüli világokban bújkáltak, de ezt képesek vagyunk kezelni és kontrollálni. Eltelt 5 kerek esztendő, megalapoztuk államunk jóléltét, mostantól új ciklus és időszak veszi kezdetét, ami semmivel sem lesz azonban jelentéktelenebb.
Szeretném továbbá bejelenteni, hogy a tegnapi nagp folyamán az Új Köztársaság hadserege egy kisebb expedíciót indított útjára az általunk ismert galaxis nyugati határain túlra, ezzel is kiterjesztve adott esetben fennhatóságunkat és még távolabi világokba elvinni a demokrácia vető magjait. Az eredménekről természetesen a jövőben a Szenátus és a közvélemény is folyamatos tájékoztatva lesz. Végül rá hárul a feladat, hogy ismertessem Önökkel, a következő napokban számos hivatal, így többek között a főkancellári hivatal is átköltözik ide, a császári palotába, ami eleddig kihasználatlan volt. A Birodalom idején is rengeteg hivatali munka folyt ezen épület falai között, a könnyebb koordináció végett pedig arra a döntésre jutottunk, hogy célszerű lenne ismételten bevezetni ezt az eljárást. A bizottságok és a szenátusi munkálatok azonban változatlan helyszínen fognak továbbra is üzemelni. Most pedig, nem is szaporítanám tovább a szót, érezzék magukat továbbra a lehető legjobban.
|
|
Kran Ta'rkarun
3. szint: Tehetséges politikus
Befolyás pontok: 80
Caromaas konzulja
Posts: 105
|
Post by Kran Ta'rkarun on Feb 8, 2014 22:48:36 GMT 1
A twi’lek férfi érdeklődve hallgatta partnerét. A konzulnak be kellett ismernie, hogy a férfi igen karizmatikus, továbbá az ajánlat tényleg mesés, a kockázat pedig nem oly nagy. ~De azért csak óvatosan, nem tudok eleget erről a férfiről. Ám egy találka mit árthat a bolygómnak? ~ Gondolta a férfi. Miközben a másik beszélt kicsit elrévedt, azon gondolkozott, hogy vajon a férfi áll-e bármilyen lobbi hatása alatt. A SZFSZ-t, a PSZF-et és a demokratákat azonnal kizárta. Maradt hát a post-birodalmi lobbi, és a vállalkozók lobbija. Viszont ezek között nem tudott dönteni, hisz a férfi nyilatkozatai elég egyértelműen arra utaltak, hogy járatos a pénzügyekben ám a Birodalmat visszasírók köreiben is vannak ilyenek. A nonhumán végül úgy döntött, hogy erre majd ráállít pár embert, hátha találnak valamit. Amint a másik befejezte a monológját, Kran úgy érezte, hogy eljött a búcsú ideje.
- Nagyszerű uram, nagyszerű! Számíthat arra, hogy a bolygónk képviseltetni fogja magát. Mindazonáltal igen örültem annak, hogy ilyen tartalmasat és kellemeset beszélgethettem magával. Természetesen számíthat arra, hogy planétánk igen elkötelezett lehet az üggyel kapcsolatban, ha kedvezőnek találjuk a feltételeket. Továbbá megtisztel ezzel a személyes meghívóval, annyit elárulhatok, hogy magam fogom meglátogatni az ön bolygóját. Ha kíván, majd ön is ellátogathat hozzánk, pár hónap múlva lesz egy napfogyatkozás, ami igen ritka mifelénk, ha el kíván jönni, mi szívesen látjuk. A mihamarabbi viszontlátásra!
Köszön el a férfi és ha a másik nem állítja meg valami nagyon fontos dologgal, akkor felhörpinti itala maradékát és egy főhajtás után magára hagyja partnerét.
|
|
Naro'um Dramir
1. szint: Tehetséges politikus
Befolyás pontok: 50
A Delarosai Internacionális Tanács titkára, szenátor
Posts: 9
|
Post by Naro'um Dramir on Feb 9, 2014 15:41:46 GMT 1
A Proxia Delarosan töltött hosszúra nyúlt hazalátogatása után tért vissza Coruscantra a szenátor és két kísérője, akiktől a bolygó légkörébe érve el is vált. A kommunikátorán már rég értesítést kapott erről az eseményről és visszatértét egy nappal hamarabbira tervezte, de a körülmények úgy hozták, hogy épp az utolsó pillanatban tudott csak megérkezni. Az ideérte kissé nagyobb feltűnést keltett a kelleténél, ugyanis arra már nem jutott ideje, hogy hajójával a kikötői kompokig elmenjen, ehelyett egy új fejlesztésű, kissé beteges hangú, robosztus külsejű delaroz acél-siklóval érkezett meg. Még így is csak az utolsó utáni pillanatban érkezett, Mon Montha kancellár ugyanis már megkezdte hivatalos megnyitóbeszédét, mikor ő még csak a biztonsági protokolleljárásokon esett át.
A nagy terembe beérve ideje sem volt körbetekinteni, esetleg megfigyelni annak monumentalitását, a tapsoló tömeg azonnal magába vonta. Öltözetét tekintve kilógott a többi humán közül, míg ők mind elegánsan mutatkoztak, ő egy kétoldalt gombolós, letisztult szürke zubbonyban állt köztük, hazájában ugyanis semmiféle pompa nem volt szokás. A tömegben járva körültekintett, nem volt már idegen neki ez a környezet, mégis úgy érezte, még mindig nem tartozik bele, frusztrálta is kissé a sok arc, az elfojtott suttogások és az ál-mosolyok. Az egyik pincértől rövid italokat rendelt, majd mikor megkapta a két poharat, azonnal ledöntötte. Ez mind a pincér arcára, mind az őt körülvevőkére meglepettséget és kis felháborodást csalt. Szülőbolygóján problémák adódtak és ha nem lett volna ez a gyűlés bizonyára tovább maradt volna, hogy kezében tarthassa a dolgokat, de az itteni kötelezettsége elszólította. Szüksége volt arra, hogy olyan szövetségeseket találjon, akik hátán felmászva képes lesz pozíciót szerezni magának, hogy utána a gyengébb bolygókat maga köré tömöríthesse. És ha ez megvan, kezdődhet is a szétforgácsolás..
Első célpontja éppen ezért is Montha Főkancellár volt, akit nagy tömeg vett körül, akik közül mindenki szóval akarta őt tartani. Amint elég közel került hozzá és egy pillanatra sikerült elkapnia a hölgy tekintetét, egy kis biccentéssel köszöntötte. - Üdvözlöm Főkancellár asszony! Az előbb adott beszéde.. hogy is mondják a maguk nyelvén.. - suttogja maga elé - lenyűgöző volt! Szükség is van ezekben a sötét időkben az összekovácsolásra! - rezzenéstelen arccal hazudva, finom akcentussal dicséri a beszédet, amiből mindössze néhány szót hallott. Majd meghajol a feljebbvaló vezető előtt.
|
|
|
Post by Mon Mothma on Feb 18, 2014 10:48:13 GMT 1
Mon rövidke, hatásosnak tűnő beszéde után időszerűnek látta, hogy vegyüljön ő is a tömeggel. A fellelkesült vagy éppen bezsongott tömeget azonban nem lehetett féken tartani, a közelében álló politikusok vagy épp médiakeselyűk kapva kaptak az alkalmon, hogy a Főkancellár közvetlen közelében lehettek és mindenféle kérdésekkel kezdték bombázni az elhangzottakkal kapcsolatban, mások megmaradtak a diszkrét gratuláció vagy üdvözlés mellett. Az idős asszony cseppet sem érezte alkalmasnak sem az időt, sem a helyszínt arra, hogy hosszabb és részletesebb magyarázattal szolgáljon bárkinek is. Ezt alapul véve pedig a lehető legudvariasabb stílusban próbálta lehűteni a kedélyeket és időt, továbbá megértést kérni mindenkitől. Mikor végre eljutott oda, hogy már csak inkább a személyes üdvözleteket kellett fogadnia, mintsem neki szegezett kérdéseket, megengedett magának egy pohár bort. Az élénk vörös színű nedű elfogyasztása remek kezdetnek tűnt, nagyon ritkán ivott ugyanis alkoholt és akkor is szigorúan egy vagy két pohárral. Ahogy megízlelte a byss-i különlegességet, egy pillanatra minden gondját-baját elfeledte, miközben egy dolgot tudott volna csak mondani: „Remek évjárat”…
Hangulata megváltozott, de ez egyáltalán nem állt összefüggésben a néhány korty bor elfogyasztásával. Beszélgetései egyre hosszabbra nyúltak azokkal, akik megkeresték és egyre kevésbé volt hangsúlyos a politika, ráadásul egyre kevésbé tekintettek rá is, mint az érinthetetlen Főkancellárra. A szenátorok vagy más érdekeltségű személyek egymás kezébe adták a kilincset, hogy szót válthassanak ilyen körülmények között a Szenátus vezetőjével. Egy középkorú férfi tekintetét kapta hirtelen az őt ölelő tömegben, aki nem volt rest azon nyomban meg is szólítani. Úgy tűnik a férfi a következő a sorban. Miközben hallgatta, agyában sebesen kutakodott egy arc és név után. Remek arcmemóriájának hála néhány másodperc után már nem volt kétsége, hogy kivel is áll szemben: Nar’um Dramir, Delarosa képviselője. Egy apró, eddig meglehetősen ismeretlen, nem régiben felfedezett és csatlakozott planéta szenátora. Mothma tudta, hogy a frissen csatlakozott vagy peremvidéki bolygókkal különösen fontos szorosra fűzni a viszonyt, hiszen ők is fontos fogaskerekei a rendszernek. Kedves, baráti mosoly kíséretében üdvözölte a férfit:
-Üdvözlöm Dramir képviselő, örülök, hogy látom. Hogy megy sora Önnek és bolygójának? Remélem nem idegenkedik azért annyira eme csodás rendezvényen. Higgye el, ha kétségei is vannak, ahamarosan megszokja a nagyvárosi, coruscanti állapotokat és szenátusi mentalitást.
|
|