Emar Carcanos
Jun 8, 2014 8:56:35 GMT 1
Post by Emar Carcanos on Jun 8, 2014 8:56:35 GMT 1
EMAR CARCANOS
Születési név: Emar Woliger Carcanos
Faj: humán
Születési hely, idő: Magvilágok - Coruscant, YE. 51 (62 éves)
Kaszt: katonatiszt, politikus
Hivatalos cím: a Gragani Bolygóvédelmi Erők Vezérőrnagya, Gragan szenátora
Családi állapota: özvegy, egy fia van (Wirar Ethemír Carcanos, a családi kisvállalkozás könyvelője, 34 éves)
Iskolái:
Coruscanti 24.-es számú elemi iskola
Admiral Dodonna Katonai Középiskola (Coruscant)
A Köztársaság Nemzetvédelmi Egyeteme - Bolygófelszíni Hadviselési Osztály - Gyalogsági szakképzés (Coruscant)
Palpatine Császár Birodalmi Vezérkari Kiképzőosztály (Coruscant)
Katonai előmenetel, fontosabb beosztások:
37. köztársasági gyaloghadosztály, csapattiszti beosztás (hadnagy) - szolgálati hely: Manaan
22. köztársasági gyaloghadosztály, tábornoki segédtiszt (százados) - szolgálati hely: Coruscant
_______________
143. birodalmi gyalogezred, csapattiszti beosztás (őrnagy) - szolgálati hely: Naboo
Birodalmi Gazdasági Főhivatal, ellátmányozási koordinátor (ezredes) - szolgálati hely: Coruscant
Birodalmi Gyalogasági Továbbképző bázis és polgári kormányzó (moff) - szolgálati hely: Carida
Birodalmi Kormányzó (moff) - szolgálati hely: Gragan
________________
Gragani Bolygóvédelmi Erők Főparancsnoksága (vezérőrnagy) - szolgálati hely: Gragan
Gragan Szenátora, politikai beosztás - szolgálati hely: Coruscant
Magasság: 189 standard cm
Testsúly: 101 standard kg
Hajszín: őszes (egykor fekete)
Szemszín: gesztenyebarna
Nyelvismeret: standard (közös), huttese, ryl
Fizikális állapot: Emar Carcanos faji viszonyokhoz számított életkora ellenére is meglehetősen jó karban van még, életerős, tettre kész ember benyomását kelti, kb 10 évet könnyen letagadhatna a korából. Konzervatívan fésült, bár már erősen ritkuló, őszes haja, kínos precizitással simára borotvált arca, az esetek többségében érzelemmentes, kősziklaszerű arcvonásai mindenképpen adnak neki egyfajta jellegzetes kisugárzást, méltóságot. A régi birodalmi iskola tipikus iskolapéldája, nem csak a gyakorlatban, de megjelenésében, kisugárzásában is tekintélyelvű, szigorú, könnyed léhaságra nem hajló ember benyomását kelti. Beszédmodora határozott és céltudatos, de szükségszerűen nem agresszív, nonverbális gesztusait jól uralja, nem gesztikulál vagy hadonászik. Külsőleg gyakorlatilag minden helyzetben megőrzi a nyugalmát, legfeljebb rendkívül fagyossá váló hanghordozása árulkodhat belső indulatairól, ha azok már szélsőséges mértékűvé válnak. Egyetlen fő külső ismertető jegye, hogy a jobb szeme némileg össze van húzódva, nagyjából mint aki kacsintani készül. Évekkel ezelőtti betegsége (agyvérzés) egyetlen utóhatása, a betegség szellemi képességeit minden jel szerint nem érintette, egyéb elváltozást nem okozott. Szinte mindig egyenruhában látható, a gragani hadsereg egyenruhája nagyban hasonlít az egykori birodalmi tisztekére, ugyanolyan csukaszürke, de a rangjelzések kódjai a mellkason mások, illetve a nadrág külső oldalán vörös csík fut végig.
Mentális jellemzés: nos, be kell vallanunk, hogy Emar Carcanos sosem volt egy korszakos zseni, az általános vélemény szerint inkább magasan terhelhető, nagy munkabírású, szorgalmas, tipikusan "igásló" típusú ember. Ez nem jelenti azt természetesen, hogy a szenátor ostoba alak lenne, ez messze nem igaz. Jó helyzetfelmérő képességű, kellő intelligenciával is megáldott, egyszerűen csak a képzelőereje, kreativitása az, amiből szűkebben mértek neki. A szenátus azon kevés tagja közé tartozik, akiknek van még valamiféle gerince. Pénzösszegekkel, személyes előnyökkel megvesztegethetetlen, személyes boldogulása elé helyezi bolygója és ha esetleg valaha valamelyikbe belépne, akkor frakciója sorsát is, így ezen alapokon esetleg "megvásárolható" a szavazata, de szokványos értelemben véve nem korrumpálható. Hűsége példaértékű, ha egyszer elkötelezi magát valami avagy valaki mellett, akkor döntését nem nagyon másítja meg és még egy esetleges ilyen helyzetben sem fog senkit hátba támadni. Enyhe rasszizmus jellemzi a nonhumánokkal szemben. Nem törekedne a kiirtásukra, vagy hasonlóan drasztikus lépésekre, de nem tartja őket egyenlő értékűnek az emberekkel. Szerinte a nonhumánoknak is megvan a helyük a világban, ahol adott esetben részesei lehetnek valamiféle értékteremtésnek, mint ahogy az igavonó szarvasmarha is például, amit akár csodálhatunk is erejéért, kitartásáért, de mégsem tartjuk magunkkal egyenrangúnak. Mindenesetre kínosan figyel, hogy szenátusi munkáját ez semmiben ne befolyásolja. Amennyire ezt a politika megengedi ésszerű keretek között, annyira mondhatjuk, hogy egyenes ember, aki ha csak lehet igyekszik nyílt kártyákkal játszani, de azért ha nincs más lehetőség, természetesen tud hazudni, alakoskodni is. Döntéseiért, szavaiért minden esetben teljes felelősséget vállal. Barátnak hűséges, ellenségnek kérlelhetetlen. Ő maga is érdekesnek tartja, hogy a birodalmi érában általában gyenge kezűnek tartották, túlságosan puhának, míg az új rendszerben militánsnak és keményvonalasnak bélyegzik. Konzervatív ember, nem hajlik a régi értékek feladására, a szenátust belengő liberális szellem részben idegesíti, részben undorítja. Tekintélyelvű, katonai neveltetésű férfi, aki ugyanúgy készen áll minden helyzetben parancsot adni és fogadni is. Vallásos nevelést kapott, de az egyházakban, amiket ismer, eleddig csalódott. Bár istenhívő, de nem tagja egyetlen felekezetnek sem.
Politikai irányvonal: sokak szerint keményvonalas. Egy erős állam alapját az erős hadseregben látja. Az Új Köztársaság iránt nincs benne kellő elkötelezettség, ennek ellenére legjobb tudása szerint dolgozik érte, de egyúttal egy olyan államrendszerért is, ami messze hatékonyabb a mostaninál. Túlságosan centralizált felépítésűnek látja a jelenlegi államaparátust, ahol minden apró-cseprő ostobasággal Coruscanton kell foglalkozni a szenátusnak, ahelyett, hogy a megfelelő szakképzettségű helyi vezetők alá rendelnék a helyi problémákat (azaz birodalmi modell). A szenátus munkája részben emiatt hihetetlenül lassú a gyakorlatias Carcanos szenátor szemében, ami természetesen nagyban ellenkezik katonai gondolkodásmódjával. Személyes ambíciói nincsenek, 62 éves, a fia felnőtt, tartotta a karjában már az unokáját. Megszolgálta már az életét, nincs szüksége többre, hiszen kényelmes, nyugodt életet élhet, emiatt gyakorlatilag korrumpálhatatlan. Ezzel szinkronban mélyen lenézi az olyan személyeket és csoportokat akik eszméi vagy szavai kreditre válthatóak. Általában sem tartja sokra a politikusokat, még ha jelenleg ő maga is ebbe a helyzetbe kényszerült. Ideája egy hatékonyan működő, erős köztársaság lenne, amiért hajlandó tenni és dolgozni is. A nagyobb célok érdekében hajlandó bizonyos mértékig feladni az elveiből vagy érdekeiből, ha frakcióba köteleződik el, akkor adott esetben szavazhat a saját érdekei ellenében is, amennyiben a frakció érdeke ezt kívánja ÉS maga Carcanos is meggyőződik róla, hogy ez a bolygószövetség érdeke is, de azért amíg mód és lehetőség van rá, addig persze igyekszik az ilyesmit elkerülni. Komoly és kemény ember, nem jól tűri a fegyelmezetlenséget, udvariatlanságot maga körül. Társaságban kissé savanyúnak tartják, nehezen érti a tréfát és nem a könnyed csevelyek embere, elvégre nem azért van itt. Jellemzően ha felszólal bő lére eresztetten, hosszan beszél, ez nagyrészt nem ez irányú szakképzettségének számlájára írható, nem akar félreérthető lenni.
Faj: humán
Születési hely, idő: Magvilágok - Coruscant, YE. 51 (62 éves)
Kaszt: katonatiszt, politikus
Hivatalos cím: a Gragani Bolygóvédelmi Erők Vezérőrnagya, Gragan szenátora
Családi állapota: özvegy, egy fia van (Wirar Ethemír Carcanos, a családi kisvállalkozás könyvelője, 34 éves)
Iskolái:
Coruscanti 24.-es számú elemi iskola
Admiral Dodonna Katonai Középiskola (Coruscant)
A Köztársaság Nemzetvédelmi Egyeteme - Bolygófelszíni Hadviselési Osztály - Gyalogsági szakképzés (Coruscant)
Palpatine Császár Birodalmi Vezérkari Kiképzőosztály (Coruscant)
Katonai előmenetel, fontosabb beosztások:
37. köztársasági gyaloghadosztály, csapattiszti beosztás (hadnagy) - szolgálati hely: Manaan
22. köztársasági gyaloghadosztály, tábornoki segédtiszt (százados) - szolgálati hely: Coruscant
_______________
143. birodalmi gyalogezred, csapattiszti beosztás (őrnagy) - szolgálati hely: Naboo
Birodalmi Gazdasági Főhivatal, ellátmányozási koordinátor (ezredes) - szolgálati hely: Coruscant
Birodalmi Gyalogasági Továbbképző bázis és polgári kormányzó (moff) - szolgálati hely: Carida
Birodalmi Kormányzó (moff) - szolgálati hely: Gragan
________________
Gragani Bolygóvédelmi Erők Főparancsnoksága (vezérőrnagy) - szolgálati hely: Gragan
Gragan Szenátora, politikai beosztás - szolgálati hely: Coruscant
Magasság: 189 standard cm
Testsúly: 101 standard kg
Hajszín: őszes (egykor fekete)
Szemszín: gesztenyebarna
Nyelvismeret: standard (közös), huttese, ryl
Fizikális állapot: Emar Carcanos faji viszonyokhoz számított életkora ellenére is meglehetősen jó karban van még, életerős, tettre kész ember benyomását kelti, kb 10 évet könnyen letagadhatna a korából. Konzervatívan fésült, bár már erősen ritkuló, őszes haja, kínos precizitással simára borotvált arca, az esetek többségében érzelemmentes, kősziklaszerű arcvonásai mindenképpen adnak neki egyfajta jellegzetes kisugárzást, méltóságot. A régi birodalmi iskola tipikus iskolapéldája, nem csak a gyakorlatban, de megjelenésében, kisugárzásában is tekintélyelvű, szigorú, könnyed léhaságra nem hajló ember benyomását kelti. Beszédmodora határozott és céltudatos, de szükségszerűen nem agresszív, nonverbális gesztusait jól uralja, nem gesztikulál vagy hadonászik. Külsőleg gyakorlatilag minden helyzetben megőrzi a nyugalmát, legfeljebb rendkívül fagyossá váló hanghordozása árulkodhat belső indulatairól, ha azok már szélsőséges mértékűvé válnak. Egyetlen fő külső ismertető jegye, hogy a jobb szeme némileg össze van húzódva, nagyjából mint aki kacsintani készül. Évekkel ezelőtti betegsége (agyvérzés) egyetlen utóhatása, a betegség szellemi képességeit minden jel szerint nem érintette, egyéb elváltozást nem okozott. Szinte mindig egyenruhában látható, a gragani hadsereg egyenruhája nagyban hasonlít az egykori birodalmi tisztekére, ugyanolyan csukaszürke, de a rangjelzések kódjai a mellkason mások, illetve a nadrág külső oldalán vörös csík fut végig.
Mentális jellemzés: nos, be kell vallanunk, hogy Emar Carcanos sosem volt egy korszakos zseni, az általános vélemény szerint inkább magasan terhelhető, nagy munkabírású, szorgalmas, tipikusan "igásló" típusú ember. Ez nem jelenti azt természetesen, hogy a szenátor ostoba alak lenne, ez messze nem igaz. Jó helyzetfelmérő képességű, kellő intelligenciával is megáldott, egyszerűen csak a képzelőereje, kreativitása az, amiből szűkebben mértek neki. A szenátus azon kevés tagja közé tartozik, akiknek van még valamiféle gerince. Pénzösszegekkel, személyes előnyökkel megvesztegethetetlen, személyes boldogulása elé helyezi bolygója és ha esetleg valaha valamelyikbe belépne, akkor frakciója sorsát is, így ezen alapokon esetleg "megvásárolható" a szavazata, de szokványos értelemben véve nem korrumpálható. Hűsége példaértékű, ha egyszer elkötelezi magát valami avagy valaki mellett, akkor döntését nem nagyon másítja meg és még egy esetleges ilyen helyzetben sem fog senkit hátba támadni. Enyhe rasszizmus jellemzi a nonhumánokkal szemben. Nem törekedne a kiirtásukra, vagy hasonlóan drasztikus lépésekre, de nem tartja őket egyenlő értékűnek az emberekkel. Szerinte a nonhumánoknak is megvan a helyük a világban, ahol adott esetben részesei lehetnek valamiféle értékteremtésnek, mint ahogy az igavonó szarvasmarha is például, amit akár csodálhatunk is erejéért, kitartásáért, de mégsem tartjuk magunkkal egyenrangúnak. Mindenesetre kínosan figyel, hogy szenátusi munkáját ez semmiben ne befolyásolja. Amennyire ezt a politika megengedi ésszerű keretek között, annyira mondhatjuk, hogy egyenes ember, aki ha csak lehet igyekszik nyílt kártyákkal játszani, de azért ha nincs más lehetőség, természetesen tud hazudni, alakoskodni is. Döntéseiért, szavaiért minden esetben teljes felelősséget vállal. Barátnak hűséges, ellenségnek kérlelhetetlen. Ő maga is érdekesnek tartja, hogy a birodalmi érában általában gyenge kezűnek tartották, túlságosan puhának, míg az új rendszerben militánsnak és keményvonalasnak bélyegzik. Konzervatív ember, nem hajlik a régi értékek feladására, a szenátust belengő liberális szellem részben idegesíti, részben undorítja. Tekintélyelvű, katonai neveltetésű férfi, aki ugyanúgy készen áll minden helyzetben parancsot adni és fogadni is. Vallásos nevelést kapott, de az egyházakban, amiket ismer, eleddig csalódott. Bár istenhívő, de nem tagja egyetlen felekezetnek sem.
Politikai irányvonal: sokak szerint keményvonalas. Egy erős állam alapját az erős hadseregben látja. Az Új Köztársaság iránt nincs benne kellő elkötelezettség, ennek ellenére legjobb tudása szerint dolgozik érte, de egyúttal egy olyan államrendszerért is, ami messze hatékonyabb a mostaninál. Túlságosan centralizált felépítésűnek látja a jelenlegi államaparátust, ahol minden apró-cseprő ostobasággal Coruscanton kell foglalkozni a szenátusnak, ahelyett, hogy a megfelelő szakképzettségű helyi vezetők alá rendelnék a helyi problémákat (azaz birodalmi modell). A szenátus munkája részben emiatt hihetetlenül lassú a gyakorlatias Carcanos szenátor szemében, ami természetesen nagyban ellenkezik katonai gondolkodásmódjával. Személyes ambíciói nincsenek, 62 éves, a fia felnőtt, tartotta a karjában már az unokáját. Megszolgálta már az életét, nincs szüksége többre, hiszen kényelmes, nyugodt életet élhet, emiatt gyakorlatilag korrumpálhatatlan. Ezzel szinkronban mélyen lenézi az olyan személyeket és csoportokat akik eszméi vagy szavai kreditre válthatóak. Általában sem tartja sokra a politikusokat, még ha jelenleg ő maga is ebbe a helyzetbe kényszerült. Ideája egy hatékonyan működő, erős köztársaság lenne, amiért hajlandó tenni és dolgozni is. A nagyobb célok érdekében hajlandó bizonyos mértékig feladni az elveiből vagy érdekeiből, ha frakcióba köteleződik el, akkor adott esetben szavazhat a saját érdekei ellenében is, amennyiben a frakció érdeke ezt kívánja ÉS maga Carcanos is meggyőződik róla, hogy ez a bolygószövetség érdeke is, de azért amíg mód és lehetőség van rá, addig persze igyekszik az ilyesmit elkerülni. Komoly és kemény ember, nem jól tűri a fegyelmezetlenséget, udvariatlanságot maga körül. Társaságban kissé savanyúnak tartják, nehezen érti a tréfát és nem a könnyed csevelyek embere, elvégre nem azért van itt. Jellemzően ha felszólal bő lére eresztetten, hosszan beszél, ez nagyrészt nem ez irányú szakképzettségének számlájára írható, nem akar félreérthető lenni.
ÉLETTÖRTÉNET
Valami elkezdődik s valami véget ér. Ez az élet örök körforgása, a Galaxis egyetlen, igazán általános érvényű szabálya, ami alól sem humánok, sem nonhumánok, sem bolygók, sem csillagok nem vonhatják ki magukat. Olyan erő ez, amelyet nem uralnak sem jedik, sem sithek, nem fejtenek meg sem tudósok, sem filozófusok a maga mélységében. Ez az igazi, az isteni erő. Valaha régen, serdülő ifjúként vagy fiatal tisztként ez a gondolat megrémítette volna a férfit, aki a gragani személyszállító hajó hídján állva, a dereka mögött összefont kezekkel nézte az Új Köztársaság centrumának, a Coruscant nevű városbolygónak gigászi sziluettjét, amely felé lassan ereszkedett a hajó. Igen, valaha rémítő gondolatok voltak ezek, de ma már nem. Hajára az idő fújta az emberi élet alkonyát jelentő tél havát, őszbe csavarva egykor hollófekete tincseit, arcára mély barázdákat vájt gondos szántóvetőként ugyanezen leviatán. De az idő örök folyama nem csak ifjúkori ábrándjait mosta el, hordaléka bölcsességet, tapasztalatot is rakott le az uniformisba öltözött, elegáns, koros humán szívében. Már nem félt az örök törvénytől s nem rémítette az elmúlás gondolata sem. Sőt, valamiképp megnyugtatta. Katonatiszt volt és politikus. Mindkét pályán találkozott olyan dolgokkal, amelyek mélyen undorították, melyeket megvetett s amiken változtatni nem volt ereje vagy befolyása. Valahol hűsítő, üdítő volt a gondolat: az idő valóban mindent megold. Korrupt szenátorok, eladott szavazatok vagy éppen világok, birodalmi tömegmészárlások, mindez emlékké olvad az Örökkévaló nagy kemencéjében s valami új, s talán valami jobb formálódik belőle. Tudta ő maga is, neki már nincs sok hátra. Nincs messze a pillanat, mikor maga is ebbe a kohóba kerül s léte emlékké olvad, majd semmivé fakul. Addig azonban még nem alapanyaga, hanem eszköze a világ változásának, márpedig Emar Carcanos, a régi köztársaság oly sok ideával telt fejű hadnagya, a Galaktikus Birodalom olykor vaskezű, de elveihez mindvégig ragaszkodó moffja még mindig felvette az elé hajított kesztyűt s még mindig megfelelt minden felé támasztott kihívásnak. Gondolatai azonban, ha röviden is, de elkalandoztak a múltba. Hiába, hatvan esztendőnél is több szállt el felette, súlyos terhek rakódtak a vállaira s most egy egészen újfajta kihívás elé néz. Néha nem árt, ha az ember számot tud vetni az életével. Felsejlenek az emlékek ködén át régvolt dolgok csendes sziluettjei, mint sírból visszatért fantomok. Évtizedes hibák, miket ha elnyel végleg a feledés sötétje, újra kell élni azokat, s régvolt örömök mosolyainak árnyai, mik erőt adnak az elkövetkezőkhöz, ha nem hagyjuk elveszni őket.
Volt egy fiatalember, akire oly jól emlékezett még, de nem a konkrétumokra, csupán... csupán rá. Arra a fiúra, aki itt, Coruscanton látta meg a napvilágot s akit szülei, elektrotechnikus édesapja és könyvelő édesanyja olyannyira várt s szeretettel nevelt. A fiúra, aki tízévesen háztetőre kapaszkodva leste meg a katonai díszszemlét s akinek akkor végleg a lelkébe égett az uniformis iránti vágy. Az egyenruha, melyből akkor még nem tudhatta, hogy három félét is elkoptat hosszú élete során. A lánglelkűen szüleivel is vitába szálló kölyökre, akinek persze jót akart apja-anyja, mikor békésebb, nyugalmasabb életpályára szánták a hadseregnél, de akinek végül győzött már akkor is kőkemény akarata. A középiskolásra, aki először öltött egyenruhát dobogó szíve fölé. Az alapkiképzés brutális altisztjeinek parancsára kúszó-mászó újonc, akinek duplájára dagadt a melle, mikor egy év után kiszólították a kopaszok sorfalából és a százados úr kezet nyújtott neki: "Nagyon jó honvéd!" A frissen avatott tiszt, ki társai között harsogta a katonai eskü szavait.
"Én, Emar Carcanos, köztársasági hadnagy, ezennel felesküszöm a Galaktikus Köztársaság alkotmányára. Fogadom, hogy törvényeit betartom, elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, a reám bízottak életét legjobb képességeim szerint megőrzöm, a Köztársaság területét életem árán is, ha kell, de megvédem, állampolgárait megoltalmazom. Úgy segítsen meg engem az Isten!"
Igen, annak a fiatalembernek voltak még komoly ideái. Látta a Manaan óriási óceánbolygóját, a kolto hazáját, a selkath halembereket. Példás előmenetele után rendelték vissza szülőhazájába, Coruscantra, ahol Dalmer tábornok segédtisztjeként belátást nyert a vezérkar munkájába. Tombolt a szeparatisták elleni háború, de számára eleinte nem termettek harci babérok, ez elsősorban közigazgatási megbízatás volt. Dalmer tábornok mellett vésődött bele végleg a tisztbe az egyik legfontosabb szabály, amihez majd élete során, ha csak lehet tartja is magát: "Amíg van módja a tárgyalásnak, ne válaszd a harcot!" A kiváló értékeléseket kapott tiszt immár mint őrnagy szembesül az új helyzettel, a Galaktikus Birodalom születésével. Tiszttársaival együtt tanácskoznak a helyzetről, míg végül döntésre jutnak.
"Én, Emar Carcanos, a hadsereg őrnagyaként ezennel felesküszöm I. Dantius Palpatin szolgálatára, mint legfelsőbb hadúrra és Galaktikus Birodalmunk vezérére. Kijelentem Isten, elöljáróim és alárendeltjeim előtt, hogy a Császár személyéhez hű maradok, a központi hatalmat minden erőmmel támogatom, feljebbvalóim utasításait mérlegelés nélkül végrehajtom és beosztottaimat legjobb képességeim szerint segítem, a Galaktikus Birodalom hűséges állampolgárait úgy, mint területi integritását utolsó csepp véremig oltalmazom. Úgy segéljen engem az Isten!"
Ezek után a fiatal tiszt átvette újabb szolgálati megbízását, amely az elvileg már pacifikált, de még forrongó Naboora vezényelte. Noha a polgári lakosság körében komoly ellenérzések voltak megfigyelhetőek az új rendszerrel szemben, a politikai vezetés tényszerűen nem szegült szembe a császárral, így komolyabb intézkedésekre akkor szerencsére nem került sor.
Minden bizonnyal jó benyomást tett valakire az ambiciózus katonatiszt, ugyanis új parancsa visszairányította szülőbolygójára a fővárosba, hogy elvégezze a két éves, úgynevezett hosszú vezérkari kurzust, ahol a rendszer működése mellett annak működtetésével, magasabb stratégiai tudományokkal és módszerekkel ismertették meg a Galaktikus Birodalom hadseregének legjobb elméit, illetve legjobb összeköttetésekkel rendelkező tagjait. Emar Carcanos középszerűen teljesített. Noha tanulmányaira nem lehetett panasz, de különösebben kiemelkedő dolgok sem fűződnek a nevéhez, mondhatni nem alkotott maradandót. Katonai adatlapján oktatói óriási munkabírását, precizitását és szorgalmát emelik ki, ugyanakkor megjegyzik a kreativitás, az újító gondolatok teljes hiányát is. "Carcanos alezredes lehetne egy hadseregparancsnok mellett a tökéletes vezérkari főnök, de önállóan gondolkodni, az új helyzetekhez alkalmazkodni kész hadvezérnek csapnivaló" - fogalmazza meg éles, ámde lényeglátó kritikáját egyik vezető tanára.
Mindenesetre kiváló szolgálati eredményei jutalmául ezredesé léptetik elő és egyúttal a róla szóló elemzéseknek megfelelően a birodalmi hadsereg vezérkari központjába kerül, osztályvezetőként irányítja a logisztikai részleg katonai ellátmányosztályát. Lelkesen veti bele magát új feladatkörébe, ugyanakkor hamar eljön számára a hideg zuhany, a kijózanodás pillanata is. A vezérkar természetesen már nem az egyszerű frontharcosok világa, ide szükséges a kellő politikai érzék is, ráadásul az ellátmányozással, katonai felszereléssel foglalkozó vezetők túlnyomó része protekcióval került a helyére és zsigeréig korrupt. Mire az új terepen folyó újféle küzdelembe beletanul igazából és összeismerkedik a diplomáciai fogásokkal, addigra túl sok rosszakaróra tesz szert egyenes jellemével és szókimondásával, na meg a visszautasított kenőpénzekkel. Bár ha őszinték akarunk lenni, akkor szürke, savanyú jellemével is. "Nem tudom elképzelni, hogy Carcanos ezredes valaha is olvasott mást, mint a szolgálati szabályzatot, vagy hallgatott bármilyen más zenét a katonai indulókon kívül" - jellemzi epésen felettesét egyik beosztottja. Kiemelkedően végzett munkája ellenére sem lehet maradása a vezérkari irányításban, ugyanakkor eltékozolni sem akarják a tehetséges és hűséges tisztet, így köztes döntés születik meg.
Sokak meglepetésére a savanyú, gyomorbeteg modorú tiszt új szerepkörbe kerül, a moffok közé választják és Caridára helyezik, feladata a birodalmi gyalogsági katonák ki- és továbbképzése. Úgy néz ki, megtalálták a számára tökéletes posztot, amiből a Birodalom is vastagon profitál. Annak ellenére, hogy nem tartozik alapvetően a karizmatikusabb tisztek közé, a Caridán végzett gyalogosok túlnyomó többsége szinte rajong egykori feletteséért, a legtöbben csak "Emar papa" néven emlegetik évekkel később is. Keze alatt formálódik a hírhedetten jól képzett rohamosztagosok, kommandósok ezreinek tömege. Külön figyelmet szentel a nagyfokú bajtársiasság kialakulásának is a kőkemény fizikai felkészítés mellett. Aprólékos szorgalma itt kifizetődik. A nála tanult tisztek mindegyikébe beleveri az alapszabályt: minél több embered tartsd életben, ez a kötelességed, hogy legközelebb is szolgálhassák a császárt és a birodalmat. A Moffok Tanácsában ritkán szólal fel, hiszen a témák többségében nincs rálátása Carida speciális szerepe miatt, így a vezetésben is csak magasan értékelt munkája alapján szerez eleinte ismertséget. Sokak szemében Pastage emberének könyvelődik el, mint amolyan belső ellenzéke a Wilhuff Tarkin jellegű keményvonalasoknak. Valójában nincs (általa ismert) kapcsolata Pastage köreivel, egyszerűen másként gondolkodik. A legyilkolt százezrek nem csak munkaerő vagy katonai potenciál beli veszteséget jelentenek, hanem indulatok forráspontjai is, amelyek csak újabb problémákat fognak generálni. Véleménye természetesen kisebbséget jelent az akkori vezérkarban, túl sok barátot nem szerez vele, de egyenes jelleme miatt mindig felvállalja azt, emiatt néhányan azért megjegyzik a nevét maguknak.
YE. 0. A Halálcsillag fedélzete... Az emlékkép élesedik, erősödik, hisz alapjaiban hozott változásokat a férfi életében, aki most a Coruscant növekvő panorámáját bámulta messze a múlt ködében bolyongó gondolatokkal...
Személyesen Tarkin nagymoff meghívására érkezett erre a túlméretes űrállomásra, márpedig az ő meghívását még a lassan lépdelő, erős csontozatú, nehéz felépítésű férfinak sem lett volna ajánlatos visszautasítania, hiába díszelgett a mellkasán a birodalmi moffok szolgálati jelzése. Már maga a felépítmény is gigantikus volt, Carcanos moff személyes véleménye szerint a nagyzási hóbort és a tökéletesen felesleges megalománia tökéletes kibontakozása, anyagiasult mementója. Akár egy hétig keringhetett volna benne elveszetten, ha nem veszi szárnyai alá egy kölyökképű hadnagy, akit a fogadására küldtek. Így viszont perceken belül a Birodalom második legnagyobb hatalmú emberének színe elé járulhatott. Merev tisztelgéssel köszöntötte a nála jóval idősebb, vékony csontú és arcú nagymoffot, akiből megjelenésével ellentétben áradt egy összetéveszthetetlen karizma, ami előtt fejet hajtott a galaxis. Az olyan emberek kisugárzása, akiknek nem csak óriási... talán túlságosan is sok... hatalom összpontosult a kezében, de ezzel tisztában is voltak. Álságos mosoly a vékony ajkakon, a hosszú küzdelem utáni győzelem jól kontorlált mámorának fénye a savószín szemekben. Carcanos moffot rossz előérzet kínozta.
- Tarkin nagymoff! Meghívása... megtisztel - recsegte keményen ennek ellenére, igyekezett kizárni sötét gondolatait a fejéből. - Meglepett, nem tagadom, de természetesen azonnal ide siettem és állok bármiben a szolgálatára.
- Carcanos moff! - nyújtott szinte már barátságosan kezet elöljárója, amit határozott szorítással fogadott el a kiképző tiszt. - Sok, mi több rengeteg módszertani vitán vagyunk túl már mi ketten a moffok tanácsában. Nem a segítségére van most szükségem, Ön remek munkát végez a jelenlegi posztján az egész Birodalomnak és Császárunknak, e felöl ne aggódjon. Mindössze úgy illett az ilyen jellegű közös múltunk tükrében, hogy a Birodalom nagyságának kiteljesedésekor jelen lehessen, elvégre én hiszek abban, hogy egy célért dolgozunk mi ketten, ha olykor különböző nézőpontokból közelítjük is meg a problémákat.
- Uram..? - felelte bizonytalanul Carida elöljárója.
- Majd meglátja barátom. Majd meglátja. Higgye el, alig egy órán belül meggyőződhet az általam hirdetett eszmék létjogosultságában és Birodalmunk örök fennállásában és dicsőségében.
- Én most sem kételkedem a Birodalomban uram...
- Óh, tudom. Tudom. De sosem árt, ha néha az ember megerősítheti hitét - mosolygott Tarkin. - Kérem bocsásson meg, más vendégeimet is üdvözölnöm kell még, de később mindenképpen beszélünk még, úgy hiszem.
Carcanos moff mereven szalutált újfent, majd beállt a hajóhídon álló különféle tisztek sorába. Beállt, de nem vegyült el benne, nem beszélt senkivel egy szót sem, aggódva függesztette tekintetét a monitorokon kirajzolódó bolygóképre. Bár sosem járt ott személy szerint, de felismerte az Alderaan sziluettjét. Egy békés planéta, amelyet Bail Organa, egy Palpatinehoz elvileg végletekig hűséges szenátor vezet. A belső körökben jártak, ahol a szükséges járőrfeladatokat is elég volt egy maroknyi csillagromboló ellátni. Mit lehet itt demonstrálni? Nagyobb kalózflotta verődött volna össze egy merész húzással megtámadni és kifosztani ezt a békés planétát? Szinte elképzelhetetlen merészség lenne. Ráadásul ezt abszolút elvetni látszott a következő jelentősebb érkező, Lord Vader. A Császár Páncélos Ökle, Birodalmi Nagyherceg. Tarkin nagymoff katonai zsenije ellenére is nem sokkal előzte meg a hierarchiában ezt az éjszín páncélos, baljós alakot. Az egész birodalmi vezetés csak nem vonul fel néhány koszos kalóz miatt, de akkor..? Még jobban összezavarodott a hószín fehérbe öltözött Leia Organa hercegnő behurcolásakor. A lázadást támogatná Bail Organa lánya? Megdöbbentő. Akkor akár nagyobb központot is kiépíthettek azok az árulók az Alderaan békés hírnevének örve alatt, még ha a nő a Dantoint is jelölte meg most főbázisként. Láthatólag a nagymoff sem hitt neki teljes egészében és parancsot adott a bázis főütegének bevetésére.
Carida moffja önkéntelenül kapaszkodott meg a mellette lévő irányító konzol paneljében és bámult mereven arra az átkozott, zöldes sugárra, ami szabályosan belerobbant a bolygó felszínébe, ami alig másodpercek leforgása alatt kozmikus porrá, élettelen aszteroidamezővé vált. A tiszt hitetlenkedve bámulta a szemei elé táruló elképesztő, borzalmas látványt. Semmit sem értett. Magát a bázist is a császári megalománia túlzásának élte meg eleddig, de ilyen hatékonyságú fegyverrel való felszerelésére legvadabb rémálmaiban sem gondolt. Ha a mérsékeltebb frakcióba is tartozott, de Emar Carcanos tagadhatatlanul katona volt. Tudott embereket a halálba küldeni szükség esetén. Tudta, hogy a háborúval ronda dolgok és kemény döntések járnak együtt, különösképpen minden háborúk legrosszabbika, a polgárháború esetén. Ezt el tudta fogadni, ő maga is küldött már lényegében biztos halálba hűséges katonákat. De azok mindegyike megokolható, szükséges és elkerülhetetlen veszteség volt, de ez?! Felesleges, embertelen és brutális. Birodalmi polgárok milliárdjai vesztek oda, teljesen szükségtelenül. Hiszen a biztonsági szervek napok alatt akadhattak volna a rejtőző lázadók nyomára, itt a belső szektorokban olyan erőt képviselt önmagában a birodalmi flotta, amivel nem is remélhettek szembeszegülni a csőcselék tagjai. Maga volt az iszonyat, ami a szemei előtt lezajlott és bár akkor még ilyen élesen ő maga sem tudta volna megfogalmazni, de valami megroppant a moffban. Valami fontos. A hűsége...
Tarkin nagymoff egy pillanatra széles, fölényes mosollyal fordult felé. Értette már a caridai kiképző miért hívták meg. Nem udvariasság volt ez a szektorkormányzó részéről, ó nem! Látni akarta a régóta akadékoskodó kis tisztecske arcát, mikor kiteljesedik a győzelme és most, a világ legfejlettebb katonai bázisán ülve, egy olyan szuperlézerágyú mögött, amivel egész flották sem dacolhatnak, most eljött ez a pillanat. Carcanos kivágott egy díszszemlékre valóan protokolláris tisztelgést, csinált egy szabályszerű hátraarcot és távozott a hídról. A kölyökképű hadnagy természetesen most is követte s mikor már nem voltak feletteseik tekintetének kereszttüzében, a liftben állva ifjonti lelkesedéssel fordult az idősödő férfihoz:
- Uram, ez... hihetetlen! Egy egész bolygót töröltünk el mindössze másodpercek alatt! Ez a legvégső hatalom, a Császár örök győzelme! Mit gondol uram? - hadarta. A moff megfáradt, szomorú tekintete láttán viszont hamar elvesztette lelkesedését, helyét a zavar váltotta fel.
- Mit gondolok? Azt fiam, hogy az ember feltesz egy egész életet a katonai szolgálatra, hogy aztán annak alkonya közeledtével ébredjen rá: haramiák kapitányává züllött...
Természetesen szavai nem maradtak a lift csendjében, hamar értesült róla minden fontosabb ember. Kész tény volt abban a pillanatban, hogy Emar Carcanos moff bukott ember. Azonnal eltávolítani mégsem lehetett. A Halálcsillag pusztulásával amúgy is óriási presztízsveszteség érte a Birodalmi haderőt, Carida moffjának nyugdíjazása megengedhetetlenné lett, figyelembe véve azt a népszerűséget, amit a birodalmi gyalogság katonái között elért. Így a rendszer egy ideig kivárt, csak YU. 2-ben rendelték más beosztásba. A távoli és nem túl jelentős Gragan moffjává nevezték ki, hivatalosan a helyzethez különösen illő nézetei okán, valójában persze meg akartak szabadulni tőle. A lehetőséget a gragani lázadás adta meg, amelyre a bolygót addig kormányzó birodalmi tiszt a szokványos brutalitással reagált, ugyanakkor nem volt megengedhető a planéta termelésének hosszú távú kimaradása és mivel az jelentősen visszaesett, így úgy döntöttek a vezérkarnál, hogy új lehetőség után néznek. A közismerten enyhébb Carcanos esélyt kapott elvei bizonyítására a gyakorlatban.
Hamar kiderülhetett számára, bizony nem lesz könnyű dolga. Alig három napja vette át a rendszer feletti irányítást, mikor már megmérgezték. A kemikália súlyos agyvérzést váltott ki nála, míg a felesége bele is halt, addig az életerős katona szervezete sikerrel vette fel a harcot a betegséggel. Mindenki nagy mészárlásra számított persze, meglepő volt hát annak elmaradása. Carcanos eltemette párját, majd kiadta rendeleteit. Kőkeményen sújtotta a munkát szabotálókat és az összeesküvőket. Nem csak fizikális, de vagyoni kártérítés is kiszabásra került, ami nem csak az elkövetőt, hanem egész családja egzisztenciáját fenyegette. Az egykori kiképző most a caridai állomány tagjait rázta gatyába, a távoli világon elkényelmesedett rohamosztagosok csürhéjéből hónapok alatt hatékony sereget és rendvédelmi erőt állított fel. Létrehozott egy hatékonyan működő besúgói rendszert. Ugyanakkor adott is. Gondoskodott a hatékonyan dolgozó állampolgárok megélhetéséről, rendezte a nonhumánok jogállását és bár jóval korlátozottabbak voltak a lehetőségeik az uralkodó fajnál, de ez végre törvényes kereteket adott nekik. Statáriális jellegű intézkedések sora követte egymást a kijárási tilalomtól kezdve a rögtönítélő bíróságok felállásig, de az első sokk lezajlásával hamar belátták az emberek: akik nem akarják áthágni a birodalmi intézkedések kereteit, azok egy élhető, hasznos egzisztenciát tudnak itt kiépíteni maguknak. Ha vaskézzel is, de nagyobb véráldozat nélkül sikerült a Gragant visszaterelnie a Galaktikus Birodalom égisze alá.
YU. 4-ben a Császár halálával és Vader bukásával új helyzet állt elő, megkezdődött a katonai erővel összeterelt rendszer gyors bomlása, a lázadók győzelmet győzelemre halmoztak. Mikor YU. 6-ban Garm Bel Iblis és Leia Organa vezette haderő érkezett a szektorba Carcanos moff rövid megfontolás után feltétel nélküli fegyverletétel mellett döntött. Jellemzően elsők között volt az egykori birodalmi vezetés tagjai között, akik felvállaltak egy személye elleni bírósági eljárást, ahol teljes felelősséget vállalt minden általa hozott, avagy parancsnoksága alá tartozó katona által elkövetett cselekményért, de nem vallotta bűnösnek magát. A YU. 7-ben véget ért tárgyalás végére sokak meglepetésére nem született elmarasztaló ítélet. A "béke elleni összeesküvés" vádja alól bűncselekmény, a "népirtás és egyéb háborús bűntettek" vádpont alól pedig bizonyítékok hiányában felmentették. Visszatért a Graganra, immár nyugdíjas éveire készülve.
Még az év vége előtt felkereste a bolygó újonnan alakuló kormányzata, hogy további aktív katonai szolgálatra kérje fel, immár a gragani felszíni haderő kötelékében, illetve hogy segítse a planéta saját hadseregének felállítását óriási katonai tapasztalatával. Igent mondott. Igent mondott a választott hazájának, a bolygónak, ahová utolsó éveit akarta kötni, amely befogadta őt. Tevékeny részt vállalt az erős gragani sereg felállításában, egyike azoknak akik a gyorsaságot és mozgékonyságot előtérbe helyező, támadó jellegű hadsereg kiépítése mellett tört lándzsát, megszervezésében pedig elévülhetetlen érdemeket szerzett.
Végezetül most választott hazája érdekeit jött képviselni az Új Köztársaság szenátusába. Akik erre jelölték, azok jól ismerik őt. Egyenes jellemét, humánok iránti felsőbbségtudatát és megvesztegethetetlen mivoltát. Ugyanúgy érdekükben állna egy erős, katonailag és gazdaságilag is szilárd közösségbe tartozás. Carcanos szenátor pedig nem kívánja cserbenhagyni övéit. Most sem.
A pilóta hangja zökkentette ki múltban korzózó gondolatai közül:
- Szenátor úr, hamarosan megérkezünk. Nagyjából 10 standard perc múlva landolunk. A szenátus kíséretet küldött elénk, akik elkalauzolják majd a bolygón.
- Gyanítom - jelent meg különös félmosoly az idős katona ajkain, - a szenátorok többségénél jobban ismerem még mindig ezt a viperafészket.
- Szenátorúr járt már itt? - érdeklődött a fiú.
- Itt születtem fiam - válaszolta Carcanos. - Mondhatjuk, egy vagyok a helyi mérgeskígyók közül - húzta el a száját.
Volt egy fiatalember, akire oly jól emlékezett még, de nem a konkrétumokra, csupán... csupán rá. Arra a fiúra, aki itt, Coruscanton látta meg a napvilágot s akit szülei, elektrotechnikus édesapja és könyvelő édesanyja olyannyira várt s szeretettel nevelt. A fiúra, aki tízévesen háztetőre kapaszkodva leste meg a katonai díszszemlét s akinek akkor végleg a lelkébe égett az uniformis iránti vágy. Az egyenruha, melyből akkor még nem tudhatta, hogy három félét is elkoptat hosszú élete során. A lánglelkűen szüleivel is vitába szálló kölyökre, akinek persze jót akart apja-anyja, mikor békésebb, nyugalmasabb életpályára szánták a hadseregnél, de akinek végül győzött már akkor is kőkemény akarata. A középiskolásra, aki először öltött egyenruhát dobogó szíve fölé. Az alapkiképzés brutális altisztjeinek parancsára kúszó-mászó újonc, akinek duplájára dagadt a melle, mikor egy év után kiszólították a kopaszok sorfalából és a százados úr kezet nyújtott neki: "Nagyon jó honvéd!" A frissen avatott tiszt, ki társai között harsogta a katonai eskü szavait.
"Én, Emar Carcanos, köztársasági hadnagy, ezennel felesküszöm a Galaktikus Köztársaság alkotmányára. Fogadom, hogy törvényeit betartom, elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, a reám bízottak életét legjobb képességeim szerint megőrzöm, a Köztársaság területét életem árán is, ha kell, de megvédem, állampolgárait megoltalmazom. Úgy segítsen meg engem az Isten!"
Igen, annak a fiatalembernek voltak még komoly ideái. Látta a Manaan óriási óceánbolygóját, a kolto hazáját, a selkath halembereket. Példás előmenetele után rendelték vissza szülőhazájába, Coruscantra, ahol Dalmer tábornok segédtisztjeként belátást nyert a vezérkar munkájába. Tombolt a szeparatisták elleni háború, de számára eleinte nem termettek harci babérok, ez elsősorban közigazgatási megbízatás volt. Dalmer tábornok mellett vésődött bele végleg a tisztbe az egyik legfontosabb szabály, amihez majd élete során, ha csak lehet tartja is magát: "Amíg van módja a tárgyalásnak, ne válaszd a harcot!" A kiváló értékeléseket kapott tiszt immár mint őrnagy szembesül az új helyzettel, a Galaktikus Birodalom születésével. Tiszttársaival együtt tanácskoznak a helyzetről, míg végül döntésre jutnak.
"Én, Emar Carcanos, a hadsereg őrnagyaként ezennel felesküszöm I. Dantius Palpatin szolgálatára, mint legfelsőbb hadúrra és Galaktikus Birodalmunk vezérére. Kijelentem Isten, elöljáróim és alárendeltjeim előtt, hogy a Császár személyéhez hű maradok, a központi hatalmat minden erőmmel támogatom, feljebbvalóim utasításait mérlegelés nélkül végrehajtom és beosztottaimat legjobb képességeim szerint segítem, a Galaktikus Birodalom hűséges állampolgárait úgy, mint területi integritását utolsó csepp véremig oltalmazom. Úgy segéljen engem az Isten!"
Ezek után a fiatal tiszt átvette újabb szolgálati megbízását, amely az elvileg már pacifikált, de még forrongó Naboora vezényelte. Noha a polgári lakosság körében komoly ellenérzések voltak megfigyelhetőek az új rendszerrel szemben, a politikai vezetés tényszerűen nem szegült szembe a császárral, így komolyabb intézkedésekre akkor szerencsére nem került sor.
Minden bizonnyal jó benyomást tett valakire az ambiciózus katonatiszt, ugyanis új parancsa visszairányította szülőbolygójára a fővárosba, hogy elvégezze a két éves, úgynevezett hosszú vezérkari kurzust, ahol a rendszer működése mellett annak működtetésével, magasabb stratégiai tudományokkal és módszerekkel ismertették meg a Galaktikus Birodalom hadseregének legjobb elméit, illetve legjobb összeköttetésekkel rendelkező tagjait. Emar Carcanos középszerűen teljesített. Noha tanulmányaira nem lehetett panasz, de különösebben kiemelkedő dolgok sem fűződnek a nevéhez, mondhatni nem alkotott maradandót. Katonai adatlapján oktatói óriási munkabírását, precizitását és szorgalmát emelik ki, ugyanakkor megjegyzik a kreativitás, az újító gondolatok teljes hiányát is. "Carcanos alezredes lehetne egy hadseregparancsnok mellett a tökéletes vezérkari főnök, de önállóan gondolkodni, az új helyzetekhez alkalmazkodni kész hadvezérnek csapnivaló" - fogalmazza meg éles, ámde lényeglátó kritikáját egyik vezető tanára.
Mindenesetre kiváló szolgálati eredményei jutalmául ezredesé léptetik elő és egyúttal a róla szóló elemzéseknek megfelelően a birodalmi hadsereg vezérkari központjába kerül, osztályvezetőként irányítja a logisztikai részleg katonai ellátmányosztályát. Lelkesen veti bele magát új feladatkörébe, ugyanakkor hamar eljön számára a hideg zuhany, a kijózanodás pillanata is. A vezérkar természetesen már nem az egyszerű frontharcosok világa, ide szükséges a kellő politikai érzék is, ráadásul az ellátmányozással, katonai felszereléssel foglalkozó vezetők túlnyomó része protekcióval került a helyére és zsigeréig korrupt. Mire az új terepen folyó újféle küzdelembe beletanul igazából és összeismerkedik a diplomáciai fogásokkal, addigra túl sok rosszakaróra tesz szert egyenes jellemével és szókimondásával, na meg a visszautasított kenőpénzekkel. Bár ha őszinték akarunk lenni, akkor szürke, savanyú jellemével is. "Nem tudom elképzelni, hogy Carcanos ezredes valaha is olvasott mást, mint a szolgálati szabályzatot, vagy hallgatott bármilyen más zenét a katonai indulókon kívül" - jellemzi epésen felettesét egyik beosztottja. Kiemelkedően végzett munkája ellenére sem lehet maradása a vezérkari irányításban, ugyanakkor eltékozolni sem akarják a tehetséges és hűséges tisztet, így köztes döntés születik meg.
Sokak meglepetésére a savanyú, gyomorbeteg modorú tiszt új szerepkörbe kerül, a moffok közé választják és Caridára helyezik, feladata a birodalmi gyalogsági katonák ki- és továbbképzése. Úgy néz ki, megtalálták a számára tökéletes posztot, amiből a Birodalom is vastagon profitál. Annak ellenére, hogy nem tartozik alapvetően a karizmatikusabb tisztek közé, a Caridán végzett gyalogosok túlnyomó többsége szinte rajong egykori feletteséért, a legtöbben csak "Emar papa" néven emlegetik évekkel később is. Keze alatt formálódik a hírhedetten jól képzett rohamosztagosok, kommandósok ezreinek tömege. Külön figyelmet szentel a nagyfokú bajtársiasság kialakulásának is a kőkemény fizikai felkészítés mellett. Aprólékos szorgalma itt kifizetődik. A nála tanult tisztek mindegyikébe beleveri az alapszabályt: minél több embered tartsd életben, ez a kötelességed, hogy legközelebb is szolgálhassák a császárt és a birodalmat. A Moffok Tanácsában ritkán szólal fel, hiszen a témák többségében nincs rálátása Carida speciális szerepe miatt, így a vezetésben is csak magasan értékelt munkája alapján szerez eleinte ismertséget. Sokak szemében Pastage emberének könyvelődik el, mint amolyan belső ellenzéke a Wilhuff Tarkin jellegű keményvonalasoknak. Valójában nincs (általa ismert) kapcsolata Pastage köreivel, egyszerűen másként gondolkodik. A legyilkolt százezrek nem csak munkaerő vagy katonai potenciál beli veszteséget jelentenek, hanem indulatok forráspontjai is, amelyek csak újabb problémákat fognak generálni. Véleménye természetesen kisebbséget jelent az akkori vezérkarban, túl sok barátot nem szerez vele, de egyenes jelleme miatt mindig felvállalja azt, emiatt néhányan azért megjegyzik a nevét maguknak.
YE. 0. A Halálcsillag fedélzete... Az emlékkép élesedik, erősödik, hisz alapjaiban hozott változásokat a férfi életében, aki most a Coruscant növekvő panorámáját bámulta messze a múlt ködében bolyongó gondolatokkal...
Személyesen Tarkin nagymoff meghívására érkezett erre a túlméretes űrállomásra, márpedig az ő meghívását még a lassan lépdelő, erős csontozatú, nehéz felépítésű férfinak sem lett volna ajánlatos visszautasítania, hiába díszelgett a mellkasán a birodalmi moffok szolgálati jelzése. Már maga a felépítmény is gigantikus volt, Carcanos moff személyes véleménye szerint a nagyzási hóbort és a tökéletesen felesleges megalománia tökéletes kibontakozása, anyagiasult mementója. Akár egy hétig keringhetett volna benne elveszetten, ha nem veszi szárnyai alá egy kölyökképű hadnagy, akit a fogadására küldtek. Így viszont perceken belül a Birodalom második legnagyobb hatalmú emberének színe elé járulhatott. Merev tisztelgéssel köszöntötte a nála jóval idősebb, vékony csontú és arcú nagymoffot, akiből megjelenésével ellentétben áradt egy összetéveszthetetlen karizma, ami előtt fejet hajtott a galaxis. Az olyan emberek kisugárzása, akiknek nem csak óriási... talán túlságosan is sok... hatalom összpontosult a kezében, de ezzel tisztában is voltak. Álságos mosoly a vékony ajkakon, a hosszú küzdelem utáni győzelem jól kontorlált mámorának fénye a savószín szemekben. Carcanos moffot rossz előérzet kínozta.
- Tarkin nagymoff! Meghívása... megtisztel - recsegte keményen ennek ellenére, igyekezett kizárni sötét gondolatait a fejéből. - Meglepett, nem tagadom, de természetesen azonnal ide siettem és állok bármiben a szolgálatára.
- Carcanos moff! - nyújtott szinte már barátságosan kezet elöljárója, amit határozott szorítással fogadott el a kiképző tiszt. - Sok, mi több rengeteg módszertani vitán vagyunk túl már mi ketten a moffok tanácsában. Nem a segítségére van most szükségem, Ön remek munkát végez a jelenlegi posztján az egész Birodalomnak és Császárunknak, e felöl ne aggódjon. Mindössze úgy illett az ilyen jellegű közös múltunk tükrében, hogy a Birodalom nagyságának kiteljesedésekor jelen lehessen, elvégre én hiszek abban, hogy egy célért dolgozunk mi ketten, ha olykor különböző nézőpontokból közelítjük is meg a problémákat.
- Uram..? - felelte bizonytalanul Carida elöljárója.
- Majd meglátja barátom. Majd meglátja. Higgye el, alig egy órán belül meggyőződhet az általam hirdetett eszmék létjogosultságában és Birodalmunk örök fennállásában és dicsőségében.
- Én most sem kételkedem a Birodalomban uram...
- Óh, tudom. Tudom. De sosem árt, ha néha az ember megerősítheti hitét - mosolygott Tarkin. - Kérem bocsásson meg, más vendégeimet is üdvözölnöm kell még, de később mindenképpen beszélünk még, úgy hiszem.
Carcanos moff mereven szalutált újfent, majd beállt a hajóhídon álló különféle tisztek sorába. Beállt, de nem vegyült el benne, nem beszélt senkivel egy szót sem, aggódva függesztette tekintetét a monitorokon kirajzolódó bolygóképre. Bár sosem járt ott személy szerint, de felismerte az Alderaan sziluettjét. Egy békés planéta, amelyet Bail Organa, egy Palpatinehoz elvileg végletekig hűséges szenátor vezet. A belső körökben jártak, ahol a szükséges járőrfeladatokat is elég volt egy maroknyi csillagromboló ellátni. Mit lehet itt demonstrálni? Nagyobb kalózflotta verődött volna össze egy merész húzással megtámadni és kifosztani ezt a békés planétát? Szinte elképzelhetetlen merészség lenne. Ráadásul ezt abszolút elvetni látszott a következő jelentősebb érkező, Lord Vader. A Császár Páncélos Ökle, Birodalmi Nagyherceg. Tarkin nagymoff katonai zsenije ellenére is nem sokkal előzte meg a hierarchiában ezt az éjszín páncélos, baljós alakot. Az egész birodalmi vezetés csak nem vonul fel néhány koszos kalóz miatt, de akkor..? Még jobban összezavarodott a hószín fehérbe öltözött Leia Organa hercegnő behurcolásakor. A lázadást támogatná Bail Organa lánya? Megdöbbentő. Akkor akár nagyobb központot is kiépíthettek azok az árulók az Alderaan békés hírnevének örve alatt, még ha a nő a Dantoint is jelölte meg most főbázisként. Láthatólag a nagymoff sem hitt neki teljes egészében és parancsot adott a bázis főütegének bevetésére.
Carida moffja önkéntelenül kapaszkodott meg a mellette lévő irányító konzol paneljében és bámult mereven arra az átkozott, zöldes sugárra, ami szabályosan belerobbant a bolygó felszínébe, ami alig másodpercek leforgása alatt kozmikus porrá, élettelen aszteroidamezővé vált. A tiszt hitetlenkedve bámulta a szemei elé táruló elképesztő, borzalmas látványt. Semmit sem értett. Magát a bázist is a császári megalománia túlzásának élte meg eleddig, de ilyen hatékonyságú fegyverrel való felszerelésére legvadabb rémálmaiban sem gondolt. Ha a mérsékeltebb frakcióba is tartozott, de Emar Carcanos tagadhatatlanul katona volt. Tudott embereket a halálba küldeni szükség esetén. Tudta, hogy a háborúval ronda dolgok és kemény döntések járnak együtt, különösképpen minden háborúk legrosszabbika, a polgárháború esetén. Ezt el tudta fogadni, ő maga is küldött már lényegében biztos halálba hűséges katonákat. De azok mindegyike megokolható, szükséges és elkerülhetetlen veszteség volt, de ez?! Felesleges, embertelen és brutális. Birodalmi polgárok milliárdjai vesztek oda, teljesen szükségtelenül. Hiszen a biztonsági szervek napok alatt akadhattak volna a rejtőző lázadók nyomára, itt a belső szektorokban olyan erőt képviselt önmagában a birodalmi flotta, amivel nem is remélhettek szembeszegülni a csőcselék tagjai. Maga volt az iszonyat, ami a szemei előtt lezajlott és bár akkor még ilyen élesen ő maga sem tudta volna megfogalmazni, de valami megroppant a moffban. Valami fontos. A hűsége...
Tarkin nagymoff egy pillanatra széles, fölényes mosollyal fordult felé. Értette már a caridai kiképző miért hívták meg. Nem udvariasság volt ez a szektorkormányzó részéről, ó nem! Látni akarta a régóta akadékoskodó kis tisztecske arcát, mikor kiteljesedik a győzelme és most, a világ legfejlettebb katonai bázisán ülve, egy olyan szuperlézerágyú mögött, amivel egész flották sem dacolhatnak, most eljött ez a pillanat. Carcanos kivágott egy díszszemlékre valóan protokolláris tisztelgést, csinált egy szabályszerű hátraarcot és távozott a hídról. A kölyökképű hadnagy természetesen most is követte s mikor már nem voltak feletteseik tekintetének kereszttüzében, a liftben állva ifjonti lelkesedéssel fordult az idősödő férfihoz:
- Uram, ez... hihetetlen! Egy egész bolygót töröltünk el mindössze másodpercek alatt! Ez a legvégső hatalom, a Császár örök győzelme! Mit gondol uram? - hadarta. A moff megfáradt, szomorú tekintete láttán viszont hamar elvesztette lelkesedését, helyét a zavar váltotta fel.
- Mit gondolok? Azt fiam, hogy az ember feltesz egy egész életet a katonai szolgálatra, hogy aztán annak alkonya közeledtével ébredjen rá: haramiák kapitányává züllött...
Természetesen szavai nem maradtak a lift csendjében, hamar értesült róla minden fontosabb ember. Kész tény volt abban a pillanatban, hogy Emar Carcanos moff bukott ember. Azonnal eltávolítani mégsem lehetett. A Halálcsillag pusztulásával amúgy is óriási presztízsveszteség érte a Birodalmi haderőt, Carida moffjának nyugdíjazása megengedhetetlenné lett, figyelembe véve azt a népszerűséget, amit a birodalmi gyalogság katonái között elért. Így a rendszer egy ideig kivárt, csak YU. 2-ben rendelték más beosztásba. A távoli és nem túl jelentős Gragan moffjává nevezték ki, hivatalosan a helyzethez különösen illő nézetei okán, valójában persze meg akartak szabadulni tőle. A lehetőséget a gragani lázadás adta meg, amelyre a bolygót addig kormányzó birodalmi tiszt a szokványos brutalitással reagált, ugyanakkor nem volt megengedhető a planéta termelésének hosszú távú kimaradása és mivel az jelentősen visszaesett, így úgy döntöttek a vezérkarnál, hogy új lehetőség után néznek. A közismerten enyhébb Carcanos esélyt kapott elvei bizonyítására a gyakorlatban.
Hamar kiderülhetett számára, bizony nem lesz könnyű dolga. Alig három napja vette át a rendszer feletti irányítást, mikor már megmérgezték. A kemikália súlyos agyvérzést váltott ki nála, míg a felesége bele is halt, addig az életerős katona szervezete sikerrel vette fel a harcot a betegséggel. Mindenki nagy mészárlásra számított persze, meglepő volt hát annak elmaradása. Carcanos eltemette párját, majd kiadta rendeleteit. Kőkeményen sújtotta a munkát szabotálókat és az összeesküvőket. Nem csak fizikális, de vagyoni kártérítés is kiszabásra került, ami nem csak az elkövetőt, hanem egész családja egzisztenciáját fenyegette. Az egykori kiképző most a caridai állomány tagjait rázta gatyába, a távoli világon elkényelmesedett rohamosztagosok csürhéjéből hónapok alatt hatékony sereget és rendvédelmi erőt állított fel. Létrehozott egy hatékonyan működő besúgói rendszert. Ugyanakkor adott is. Gondoskodott a hatékonyan dolgozó állampolgárok megélhetéséről, rendezte a nonhumánok jogállását és bár jóval korlátozottabbak voltak a lehetőségeik az uralkodó fajnál, de ez végre törvényes kereteket adott nekik. Statáriális jellegű intézkedések sora követte egymást a kijárási tilalomtól kezdve a rögtönítélő bíróságok felállásig, de az első sokk lezajlásával hamar belátták az emberek: akik nem akarják áthágni a birodalmi intézkedések kereteit, azok egy élhető, hasznos egzisztenciát tudnak itt kiépíteni maguknak. Ha vaskézzel is, de nagyobb véráldozat nélkül sikerült a Gragant visszaterelnie a Galaktikus Birodalom égisze alá.
YU. 4-ben a Császár halálával és Vader bukásával új helyzet állt elő, megkezdődött a katonai erővel összeterelt rendszer gyors bomlása, a lázadók győzelmet győzelemre halmoztak. Mikor YU. 6-ban Garm Bel Iblis és Leia Organa vezette haderő érkezett a szektorba Carcanos moff rövid megfontolás után feltétel nélküli fegyverletétel mellett döntött. Jellemzően elsők között volt az egykori birodalmi vezetés tagjai között, akik felvállaltak egy személye elleni bírósági eljárást, ahol teljes felelősséget vállalt minden általa hozott, avagy parancsnoksága alá tartozó katona által elkövetett cselekményért, de nem vallotta bűnösnek magát. A YU. 7-ben véget ért tárgyalás végére sokak meglepetésére nem született elmarasztaló ítélet. A "béke elleni összeesküvés" vádja alól bűncselekmény, a "népirtás és egyéb háborús bűntettek" vádpont alól pedig bizonyítékok hiányában felmentették. Visszatért a Graganra, immár nyugdíjas éveire készülve.
Még az év vége előtt felkereste a bolygó újonnan alakuló kormányzata, hogy további aktív katonai szolgálatra kérje fel, immár a gragani felszíni haderő kötelékében, illetve hogy segítse a planéta saját hadseregének felállítását óriási katonai tapasztalatával. Igent mondott. Igent mondott a választott hazájának, a bolygónak, ahová utolsó éveit akarta kötni, amely befogadta őt. Tevékeny részt vállalt az erős gragani sereg felállításában, egyike azoknak akik a gyorsaságot és mozgékonyságot előtérbe helyező, támadó jellegű hadsereg kiépítése mellett tört lándzsát, megszervezésében pedig elévülhetetlen érdemeket szerzett.
Végezetül most választott hazája érdekeit jött képviselni az Új Köztársaság szenátusába. Akik erre jelölték, azok jól ismerik őt. Egyenes jellemét, humánok iránti felsőbbségtudatát és megvesztegethetetlen mivoltát. Ugyanúgy érdekükben állna egy erős, katonailag és gazdaságilag is szilárd közösségbe tartozás. Carcanos szenátor pedig nem kívánja cserbenhagyni övéit. Most sem.
A pilóta hangja zökkentette ki múltban korzózó gondolatai közül:
- Szenátor úr, hamarosan megérkezünk. Nagyjából 10 standard perc múlva landolunk. A szenátus kíséretet küldött elénk, akik elkalauzolják majd a bolygón.
- Gyanítom - jelent meg különös félmosoly az idős katona ajkain, - a szenátorok többségénél jobban ismerem még mindig ezt a viperafészket.
- Szenátorúr járt már itt? - érdeklődött a fiú.
- Itt születtem fiam - válaszolta Carcanos. - Mondhatjuk, egy vagyok a helyi mérgeskígyók közül - húzta el a száját.