IV. Augustus Ráphael Salvador Tapia de’Lamorte
Feb 26, 2012 20:34:34 GMT 1
Post by IV. Augustus de'Lamorte on Feb 26, 2012 20:34:34 GMT 1
Név: IV. Augustus Ráphael Salvador Tapia de’Lamorte bel Rachmon (Strafe Iquum, Firmus Colton, Druk Sal, Hajal Athem)
Kor: 41
Nem: Férfi
Faj: Ember
Születési bolygó: Coruscant
Kaszt: Allende képviselője, Kormányzóelnöke, a Tábornoki Tanács elnöke, Generalissimus, Rachmon bárója
Külső megjelenés: Középmagas, zömök testalkatú, őszülni kezdett és kopaszodik, testén hegek és tetoválások találhatóak, egy viseltes barna kabátot hord, szinte mindig rajta van, babonából
Jellem/személyiség: Eléggé rapszodikus személyiség, paranoid skizofréniában szenved, de ő ezt (természetesen) nem hiszi el, a gyógyszerek, amiket szed, tudtával a dühkitöréseire vannak, könnyen gurul dühbe, ha olyan helyzetbe kerül, de sokszor meglepően higgadt, a negatív tapasztalatok ellenére szeret fogadni, egyenességére lehet panasz, mert az élete során megtanulta, hogy egy-egy hazugság vagy félinformáció életet menthet, szereti a pénzt, de korruptnak nem korrupt
Előtörténet:
A valós verzió(csak a karakter ismeri):
A Coruscanton született, a yavini csata előtt 30 évvel, szülei ismeretlenek, árva, utcagyerekként nő fel, így már gyerekkorában mélyre merült a bűnbe, ismerősei a Strafe Iquum nevén nevezik. Napról napra kellett élnie, ekkor még pitiáner bajkeverő, apróbb csínytevések és tolvajlások voltak a rovásán, mindez amolyan gyermeki szinten, ahogy kamaszodik egyre inkább nagyobb vállalkozású ügyekbe kezd, tizennégy éves korában egy halálpálca üzlet lebonyolítása közben kiszúrja a hatóság és menekülni kezd, potyautasként kerül egy hajóra, ahol is a Bespinre érkezik meg, itt egy csempészhajóra kerül föl, útközben felfedezik, de úgy döntenek, hogy befogadják, megkezdi tehát csempész pályafutását, ami óriási előrelépés a pitiánerségből kifelé vezető úton.
A csempészés egészen jól ment, szert tett egy kisebb spórolt pénzre, amit miért ne alapon feltett egy fogatversenyre, amit elbukott, meggyőződése szerint azért, mert a hutt megbundázta és nem akart neki fizetni, erre az vérdíjat tűzött ki a fejére. Strafe-nek nyomába szegődött a szerencse, ugyanis az első útjába került fejvadásszal sikerült is leszámolnia. Belerohant az Iquus markában rejtőző késbe, a twi’lek meg is halt, ezzel el is követte élete első gyilkosságát és alig múlt el 16. Egy hirtelen döntés következtében ez a gyilkosság megőrződött a bőrén az utókor számára. A halott fejvadásznak már nem volt szüksége a hajójára, így hát önhatalmúlag kisajátította és menekülésbe kezdett, nevet változtat, Firmus Colton-ra, és felcsapott kalóznak, mely nehezen ment, a Peremvidékre nem mert kimerészkedni, mer kishalnak számított volna, a belsőbb régióban, pedig túlságosan jól felszereltek voltak a hajók. Azért néha egy-egy sikeres akció a nevéhez fűződött.
Mivel ez nem úgy ment, ahogy számította, úgy dönt munkakör vált és felcsap fejvadásznak, ez már sokkal sikeresebben ment, és jobban is élvezte. Sok időt töltött azzal, hogy hogyan ölje meg az áldozatot, élvezte az ezzel való pepecselést, a távcsöves puskákat nem szerette, nem tartotta az igazinak, sokkal inkább szeretett közelről, késsel gyilkolni, meg volt benne az az izgalom, hogy esetleg a vad kerekedik felül, de ilyenre szerencsére nem volt példa. Minden egyes sikeres munkája után tetováltatott magára valamit, ez a szokásává, manapság nosztalgiával visszagondolva nézegeti ezeket. Sajnos a hibájából nem tanul, megint hatalmas összeget bukik. És ezt sem hajlandó kifizetni, ismét bundát sejt, így aztán megint menekülni kényszerül.
Ismét nevet változtat, ezentúl a Druk Sal néven folytatja pályafutását. A pénzt, amit elbukott volna, plasztikai műtétekre költi, hogy ne ismerjék fel, ám ez a pénz kevés volt, így kénytelen volt uzsorásoktól kölcsönt felvenni. Ott állt új arccal, pénz nélkül a Coruscanton, nem tudott mit tenni, folytatta bűnözői karrierjét, ám emellett sajnos rá kapott a különböző kábítószerekre is, így napjait teljes nihilben, alkohol- és drogmámorban töltötte. Egy tripje során egy vallási szekta magához szívta, melyek a jedikéhez hasonló tanokat hirdettek, csak éppen tagjaikat rabszolgaként dolgoztatták és minden elképzelhető módon megpróbálták kihasználni és lehúzni őket, két évet töltött el rabságban, mígnem talált egy alkalmat a szökésre megszöknie, és két évnyi tisztaság után ismét visszatért a drogokhoz. De nem tud sok időt a világtól távol tölteni, ugyanis a szekta tagjai megtalálják és meg akarják ölni, rájárt a rúd ekkoriban, ugyanis a hitelezői és akiknek tartozott, azok is rátaláltak, így hát menekülnie kellett., két hetet töltött el Coruscant legalsó szintjein teljes paranoiában és félelemben élve, mígnem sikerült egy hajót találnia, merre felszökött., a hajó legénysége észrevette, és úgy döntöttek, hogy kidobják a Tatooine-on.
Az ekkor 25 éves Druk Sal úgy dönt, hogy ideje lenne valami biztosabb élet irányába nézni, felszáll az első hajóra, mely a Coruscant felé tart. A Coruscanton nevet változtat, Hajal Athem-re és letelepszik, tisztességes polgári foglalkozása lesz, mégpedig a suhanósofőrként, ekkor kezdett a világgal is foglalkozni, politikai, filozófiai, történelmi és hasonló témájú könyveket olvasott, rengeteg foglalkozott a gerilla és terroristaharcmodorral. Vezetési stílusa az egyik utasának megtetszik és állandóra alkalmazza. Ezt a bizonyos utast Adena May-nek hívták és egy kis idő után viszonyba is került a nővel, egy túlfűtött éjszaka után megtudja, hogy a nő a maffiának dolgozik, Hajal érdeklődni kezd eziránt, ráunt a polgári életre, hosszú, hosszú várakozásokkal teli hónapok után bemutatják a családnak, pontosabban annak egy alacsonyabb rangú tagjának. A család bérgyilkosává válik. Öt év után megtudja, hogy a család feje az a hutt, aki anno átverte a fogadáson, úgy gondolta, hogy kirabolja és megöli. Egy év alatt sikerül a közelébe jutnia, kettesben maradt a huttal. Felfedi a nevét előtte és megöli, majd a vagyona egy részével megszökik. A yavini csata utáni kaotikus években könnyű a zavarosban halászni. Hogy a múltját eltörölje, először is szerez egy nemesi címet, majd családfát hamisíttat, ami egészen a Régi Köztársaság elejéig nyúlik vissza. Megöli a hamisítót és az új IV. Augustus Ráphael Salvador Tapia de’Lamorte néven tűnik fel, ezzel nem elégszik meg, a Peremvidéke utazik, és egy bolygót kezd keresni, melyet könnyen megszerezhet, ez a bolygó lesz az Allende.
Az Allende eléggé elszeparált terület, így nem volt nehéz kitalálnia egy bolygót a Peremvidék másik felében, ahonnan ő nagykövetként érkezett, hogy gazdasági kapcsolatokat építsen ki, valamint, hogy földet, birtokot vásároljon családja számára. Az Allendén zsarnokosdó személy Audrobyna Aveshem Larsson ezt könnyen beveszi. Először is birtokot vásárol, és letelepszik a bolygón. Rachmon bárója lesz. Sikerül magát megkedveltetni a diktátorral, eközben pedig elkezd kapcsolatokat kiépíteni és egy vezetésbeli ellenzéket szervezni, de arra is ügyel, hogy a néppel kiváló kapcsolatot tartson és csendesen agitátorokat fogad fel, akit halkan bőszítik a népet. Számításai beváltak, néhány hónapon belül tüntetések robbantak ki, melyet de’Lamorte tanácsára Larsson kemény kézzel szétvert, és de’Lamorte terve itt is sikerült, ugyan is ezzel beléptette a kormányt a terror-ellenterror spiráljába, a tüntetések napokon belül radikalizálódtak és fegyveres harcok törtek ki.
A tömeg de’Lamorte fellépését követelte, ő pedig beszédet tartott: „Emberek! Gondolom sokan hallottak már rólam IV. Augustus Ráphael Salvador Tapia de’Lamorte vagyok, Rachmon bárója. Én nem vagyok idevalósi, ez nem az én bolygóm, de mégis ügyük egy részét magaménak érzem, arra kérem Önöket, a Testvéreimet, hogy csendesedjenek el, legalább néhány napra hagyják abba, míg én megpróbálok beszélni Larsson elnök úrral, reménykedjünk, hogy sikerül…”
A beszédet nem tudta befejezni, ugyanis valaki rálőtt a tömegből. Valószínűleg az elnök bérelhette fel, rájöhetett már, hogy nincs itt semmiféle kereskedelmi szerződés és csak a hatalmat akarja megragadni, emiatt illegalitásba kellett vonulnia. Nem adta fel, úgy döntötte, hogy megszerzi a hatalmat, ha már idáig eljutott, nem hagyja abba és végig megy ezen az úton, vagy meghal, vagy győz, bár ebbe az elhatározásba semmi féle nacionalizmus vagy egyéb érzelem nem szólt bele, pusztán a hatalomvágy.
Eleinte a kormánypárti erők álltak győzelemre, de hosszú hónapok alatt a gerillaharcokba elméleti és most már gyakorlati tapasztalatot is szerző felkelők győztek, nem kis mértékben annak, hogy rengeteg katona dezertált és csatlakozott de’Lamore szedet-vetett alakulataihoz és a csőcselék körében is egyre inkább népszerű lett.
A győzelem után, természetesen, hatalomra került és elkezdett kiépíteni egy látszatdemokráciát, mivel úgy vélte, hogy a Birodalom, sajnálatos módon, el fogja bukni a polgárháborút, és ha be akar lépni, részesülni akar a liberális fertőből és az anyagi javakból érdemes legalább úgy látszani, mintha azon xenofil idióták közé tartozna, de nem tudott mit tenni, be kell jutni a köztársaságba, mert különben megreked ezen a szinten, így aztán kikiáltotta magát az Allende szenátorának is.
A mindenki által ismert, hamisított verzió:
A Coruscanton született, egy régi, de sajnos elszegényedett nemesi család sarjaként. Az apja távol tartotta magát a politikától, egyszerű vállalkozó volt. Augustust igyekezett a legjobb iskolákba járatni, az iskolában egész jól, de nem kiemelkedően teljesített. Az egyetemen politikai stúdiumokat folytatott, de önszántából beleártotta magát a hadászatba és filozófiába is. Az egyetem elvégzése után átvette apja cégét. Vagyonát különböző üzleti machinációkból szerezte. A felkelés kirobbanása megijesztette, és eltűnt egy időre, majd Allende kormányzóelnökeként és szenátoraként tűnt fel újra.
//Hamarosan felkerül a bolygó leírása is//
Kor: 41
Nem: Férfi
Faj: Ember
Születési bolygó: Coruscant
Kaszt: Allende képviselője, Kormányzóelnöke, a Tábornoki Tanács elnöke, Generalissimus, Rachmon bárója
Külső megjelenés: Középmagas, zömök testalkatú, őszülni kezdett és kopaszodik, testén hegek és tetoválások találhatóak, egy viseltes barna kabátot hord, szinte mindig rajta van, babonából
Jellem/személyiség: Eléggé rapszodikus személyiség, paranoid skizofréniában szenved, de ő ezt (természetesen) nem hiszi el, a gyógyszerek, amiket szed, tudtával a dühkitöréseire vannak, könnyen gurul dühbe, ha olyan helyzetbe kerül, de sokszor meglepően higgadt, a negatív tapasztalatok ellenére szeret fogadni, egyenességére lehet panasz, mert az élete során megtanulta, hogy egy-egy hazugság vagy félinformáció életet menthet, szereti a pénzt, de korruptnak nem korrupt
Előtörténet:
A valós verzió(csak a karakter ismeri):
A Coruscanton született, a yavini csata előtt 30 évvel, szülei ismeretlenek, árva, utcagyerekként nő fel, így már gyerekkorában mélyre merült a bűnbe, ismerősei a Strafe Iquum nevén nevezik. Napról napra kellett élnie, ekkor még pitiáner bajkeverő, apróbb csínytevések és tolvajlások voltak a rovásán, mindez amolyan gyermeki szinten, ahogy kamaszodik egyre inkább nagyobb vállalkozású ügyekbe kezd, tizennégy éves korában egy halálpálca üzlet lebonyolítása közben kiszúrja a hatóság és menekülni kezd, potyautasként kerül egy hajóra, ahol is a Bespinre érkezik meg, itt egy csempészhajóra kerül föl, útközben felfedezik, de úgy döntenek, hogy befogadják, megkezdi tehát csempész pályafutását, ami óriási előrelépés a pitiánerségből kifelé vezető úton.
A csempészés egészen jól ment, szert tett egy kisebb spórolt pénzre, amit miért ne alapon feltett egy fogatversenyre, amit elbukott, meggyőződése szerint azért, mert a hutt megbundázta és nem akart neki fizetni, erre az vérdíjat tűzött ki a fejére. Strafe-nek nyomába szegődött a szerencse, ugyanis az első útjába került fejvadásszal sikerült is leszámolnia. Belerohant az Iquus markában rejtőző késbe, a twi’lek meg is halt, ezzel el is követte élete első gyilkosságát és alig múlt el 16. Egy hirtelen döntés következtében ez a gyilkosság megőrződött a bőrén az utókor számára. A halott fejvadásznak már nem volt szüksége a hajójára, így hát önhatalmúlag kisajátította és menekülésbe kezdett, nevet változtat, Firmus Colton-ra, és felcsapott kalóznak, mely nehezen ment, a Peremvidékre nem mert kimerészkedni, mer kishalnak számított volna, a belsőbb régióban, pedig túlságosan jól felszereltek voltak a hajók. Azért néha egy-egy sikeres akció a nevéhez fűződött.
Mivel ez nem úgy ment, ahogy számította, úgy dönt munkakör vált és felcsap fejvadásznak, ez már sokkal sikeresebben ment, és jobban is élvezte. Sok időt töltött azzal, hogy hogyan ölje meg az áldozatot, élvezte az ezzel való pepecselést, a távcsöves puskákat nem szerette, nem tartotta az igazinak, sokkal inkább szeretett közelről, késsel gyilkolni, meg volt benne az az izgalom, hogy esetleg a vad kerekedik felül, de ilyenre szerencsére nem volt példa. Minden egyes sikeres munkája után tetováltatott magára valamit, ez a szokásává, manapság nosztalgiával visszagondolva nézegeti ezeket. Sajnos a hibájából nem tanul, megint hatalmas összeget bukik. És ezt sem hajlandó kifizetni, ismét bundát sejt, így aztán megint menekülni kényszerül.
Így nézett ki a műtétek előtt
Ismét nevet változtat, ezentúl a Druk Sal néven folytatja pályafutását. A pénzt, amit elbukott volna, plasztikai műtétekre költi, hogy ne ismerjék fel, ám ez a pénz kevés volt, így kénytelen volt uzsorásoktól kölcsönt felvenni. Ott állt új arccal, pénz nélkül a Coruscanton, nem tudott mit tenni, folytatta bűnözői karrierjét, ám emellett sajnos rá kapott a különböző kábítószerekre is, így napjait teljes nihilben, alkohol- és drogmámorban töltötte. Egy tripje során egy vallási szekta magához szívta, melyek a jedikéhez hasonló tanokat hirdettek, csak éppen tagjaikat rabszolgaként dolgoztatták és minden elképzelhető módon megpróbálták kihasználni és lehúzni őket, két évet töltött el rabságban, mígnem talált egy alkalmat a szökésre megszöknie, és két évnyi tisztaság után ismét visszatért a drogokhoz. De nem tud sok időt a világtól távol tölteni, ugyanis a szekta tagjai megtalálják és meg akarják ölni, rájárt a rúd ekkoriban, ugyanis a hitelezői és akiknek tartozott, azok is rátaláltak, így hát menekülnie kellett., két hetet töltött el Coruscant legalsó szintjein teljes paranoiában és félelemben élve, mígnem sikerült egy hajót találnia, merre felszökött., a hajó legénysége észrevette, és úgy döntöttek, hogy kidobják a Tatooine-on.
Az ekkor 25 éves Druk Sal úgy dönt, hogy ideje lenne valami biztosabb élet irányába nézni, felszáll az első hajóra, mely a Coruscant felé tart. A Coruscanton nevet változtat, Hajal Athem-re és letelepszik, tisztességes polgári foglalkozása lesz, mégpedig a suhanósofőrként, ekkor kezdett a világgal is foglalkozni, politikai, filozófiai, történelmi és hasonló témájú könyveket olvasott, rengeteg foglalkozott a gerilla és terroristaharcmodorral. Vezetési stílusa az egyik utasának megtetszik és állandóra alkalmazza. Ezt a bizonyos utast Adena May-nek hívták és egy kis idő után viszonyba is került a nővel, egy túlfűtött éjszaka után megtudja, hogy a nő a maffiának dolgozik, Hajal érdeklődni kezd eziránt, ráunt a polgári életre, hosszú, hosszú várakozásokkal teli hónapok után bemutatják a családnak, pontosabban annak egy alacsonyabb rangú tagjának. A család bérgyilkosává válik. Öt év után megtudja, hogy a család feje az a hutt, aki anno átverte a fogadáson, úgy gondolta, hogy kirabolja és megöli. Egy év alatt sikerül a közelébe jutnia, kettesben maradt a huttal. Felfedi a nevét előtte és megöli, majd a vagyona egy részével megszökik. A yavini csata utáni kaotikus években könnyű a zavarosban halászni. Hogy a múltját eltörölje, először is szerez egy nemesi címet, majd családfát hamisíttat, ami egészen a Régi Köztársaság elejéig nyúlik vissza. Megöli a hamisítót és az új IV. Augustus Ráphael Salvador Tapia de’Lamorte néven tűnik fel, ezzel nem elégszik meg, a Peremvidéke utazik, és egy bolygót kezd keresni, melyet könnyen megszerezhet, ez a bolygó lesz az Allende.
Az Allende eléggé elszeparált terület, így nem volt nehéz kitalálnia egy bolygót a Peremvidék másik felében, ahonnan ő nagykövetként érkezett, hogy gazdasági kapcsolatokat építsen ki, valamint, hogy földet, birtokot vásároljon családja számára. Az Allendén zsarnokosdó személy Audrobyna Aveshem Larsson ezt könnyen beveszi. Először is birtokot vásárol, és letelepszik a bolygón. Rachmon bárója lesz. Sikerül magát megkedveltetni a diktátorral, eközben pedig elkezd kapcsolatokat kiépíteni és egy vezetésbeli ellenzéket szervezni, de arra is ügyel, hogy a néppel kiváló kapcsolatot tartson és csendesen agitátorokat fogad fel, akit halkan bőszítik a népet. Számításai beváltak, néhány hónapon belül tüntetések robbantak ki, melyet de’Lamorte tanácsára Larsson kemény kézzel szétvert, és de’Lamorte terve itt is sikerült, ugyan is ezzel beléptette a kormányt a terror-ellenterror spiráljába, a tüntetések napokon belül radikalizálódtak és fegyveres harcok törtek ki.
A tömeg de’Lamorte fellépését követelte, ő pedig beszédet tartott: „Emberek! Gondolom sokan hallottak már rólam IV. Augustus Ráphael Salvador Tapia de’Lamorte vagyok, Rachmon bárója. Én nem vagyok idevalósi, ez nem az én bolygóm, de mégis ügyük egy részét magaménak érzem, arra kérem Önöket, a Testvéreimet, hogy csendesedjenek el, legalább néhány napra hagyják abba, míg én megpróbálok beszélni Larsson elnök úrral, reménykedjünk, hogy sikerül…”
A beszédet nem tudta befejezni, ugyanis valaki rálőtt a tömegből. Valószínűleg az elnök bérelhette fel, rájöhetett már, hogy nincs itt semmiféle kereskedelmi szerződés és csak a hatalmat akarja megragadni, emiatt illegalitásba kellett vonulnia. Nem adta fel, úgy döntötte, hogy megszerzi a hatalmat, ha már idáig eljutott, nem hagyja abba és végig megy ezen az úton, vagy meghal, vagy győz, bár ebbe az elhatározásba semmi féle nacionalizmus vagy egyéb érzelem nem szólt bele, pusztán a hatalomvágy.
Eleinte a kormánypárti erők álltak győzelemre, de hosszú hónapok alatt a gerillaharcokba elméleti és most már gyakorlati tapasztalatot is szerző felkelők győztek, nem kis mértékben annak, hogy rengeteg katona dezertált és csatlakozott de’Lamore szedet-vetett alakulataihoz és a csőcselék körében is egyre inkább népszerű lett.
A győzelem után, természetesen, hatalomra került és elkezdett kiépíteni egy látszatdemokráciát, mivel úgy vélte, hogy a Birodalom, sajnálatos módon, el fogja bukni a polgárháborút, és ha be akar lépni, részesülni akar a liberális fertőből és az anyagi javakból érdemes legalább úgy látszani, mintha azon xenofil idióták közé tartozna, de nem tudott mit tenni, be kell jutni a köztársaságba, mert különben megreked ezen a szinten, így aztán kikiáltotta magát az Allende szenátorának is.
A mindenki által ismert, hamisított verzió:
A Coruscanton született, egy régi, de sajnos elszegényedett nemesi család sarjaként. Az apja távol tartotta magát a politikától, egyszerű vállalkozó volt. Augustust igyekezett a legjobb iskolákba járatni, az iskolában egész jól, de nem kiemelkedően teljesített. Az egyetemen politikai stúdiumokat folytatott, de önszántából beleártotta magát a hadászatba és filozófiába is. Az egyetem elvégzése után átvette apja cégét. Vagyonát különböző üzleti machinációkból szerezte. A felkelés kirobbanása megijesztette, és eltűnt egy időre, majd Allende kormányzóelnökeként és szenátoraként tűnt fel újra.
//Hamarosan felkerül a bolygó leírása is//