Kunt Echta
Nov 15, 2012 10:43:52 GMT 1
Post by Kunt Echta on Nov 15, 2012 10:43:52 GMT 1
Név: Kunt Echta
Faj: ithoriai
Kor: 32 standard év
Születési bolygó: Ramatho
Nem: hím
Kaszt: a Ramatho szenátora
Felszerelés: ruházat, kisebb személyes tárgyak (adatrögzítők, komlink, kreditkártya, ilyesmik), illetve egy egyszerű, ezüst és vas ötvözetéből készült pecsétgyűrű, ami hivatali jelképe saját bolygóján, de Coruscanton is viseli.
Külsõ megjelenés: nos nagyjából lenne mondható tipikus ithoriainak. 207 cm-es magassága abszolút átlagos, ellenben legtöbb fajtársával ellentétben némileg pocakos is, ami faji sajátosságok miatt valóban csak deréktájon érvényesül, a végtagjai és a nyaka is vékony marad. Kékes szemei dülledten merednek előre lapos feje két oldalán. Két száj, négy torok, vagyis mint minden ithoriai, ő is kánonban beszél és képtelen megtanulni a galaktikus közöst (csak tökéletesen megérteni) minden esetben anyanyelvén szólal meg, amelyet azért szerencsére még a műveletlenebb emberek többsége is megért. Külszíne barna, bár nagyon enyhe zöldes beütéssel, testszőrzete nincs. A hétköznapokon végtelenül egyszerű ruházkodás jellemzi, általában inkább néznék az űr vándorkalmárának, mint valami politikusnak. Ha hivatalos rendezvényre, szenátus ülésre vagy tárgyalásra kell mennie, akkor a Ramatho díszöltözetét ölti fel, más bolygók lakói szemében ez könnyen lehet némileg egyhangú, lévén egy bordó színű, földet seprő, talárszerű ruhát jelent, amelyhez kámzsa is tartozik, a nyakba pedig egy aranyláncot akasztanak. Ennyi az egész. Testszerkezeti felépítése miatt semmilyen ruházathoz nem visel lábbelit.
Jellemrajz: gyakorlatilag mint szinte minden fajtársa, ő is genetikailag kódoltan pacifista. Elsősorban elméleti lény, a gyakorlati dolgokban, mint kivitelező már gyengébben teljesít. Aprólékos, rendezett gondolkodás jellemzi, viszont nem kellően fantáziadús. Nagy munkabírása van ugyan és széleskörű figyelme, de a nagyívű tervek nem az ő világa. Apró célok sorozataként tevékenykedik inkább. Fentiek okán nem jellemzi semmiféle harciasság, sem agresszív hajlam, ha bajba is kerülne, inkább faji specialitásával, kitörő hangjával védekezne és menekülne. (Az ithoriaiak négy torka elképesztő erejű bömbölésre képes, leverheti lábáról a gyengébb lényeket, de még az erősebbek is megzavarodnak tőle). Szerencsére munkájából kifolyólag sohasem kellett ezzel élnie és nagyon reméli, hogy mindez így is marad. Társasági lény, szeret beszélgetni, gyakran ereszti bő lére a mondandóját, minden szempontból barátságosnak és végtelenül udvariasnak mutatja magát, de a naivitás már messze áll tőle, ahhoz bőven elég a tapasztalata, hogy ne bízzon meg mindenkiben első szóra. Pénzzel korrumpálni gyakorlatilag lehetetlen, erős neveltetése volt a becsület és a tisztesség fogalma mélyen beleivódott, ami persze nem jelenti a hazudozás, intrikák hiányát, sokkalta inkább a tényt: akiket valós szövetségeseként fogad el, azokhoz valóban, végletekig hűséges. Persze ő is érző lény, akinek meg vannak a maga hobbijai. Amatőr suhanó versenyző volt, a mai napig szerelmese a sportnak, igaz már főleg csak nézőként. Bármikor kapható egy party holosakkra, vagy előszedi a zsebéből a Pazaak paklit egy kis baráti játékra. Na meg szenvedélyes pipás, ami mára szinte kihaltnak számít, ő azonban rendkívül élvezi a megfelelő dohányok füstjének aromáját. A szenátusban új arcnak, sötét lónak számít. Nem nagyon hangoztatja nézeteit, de nehéz korszak vár rá, míg dönteni lesz képes, hiszen a Ramatho érdekeit talán az IVSZ megerősödése szolgálná leginkább, ugyanakkor Kunt személy szerint mély csodálattal néz fel Leia Organa Solo hercegnőre és személyes érzelmei szerint leginkább a DKF-hez húzna, noha ezt egyelőre mélyen titkolja. Nem akar ő maga sem elköteleződni, míg részleteiben meg nem ismeri a politikai élet játékszabályait itt a Coruscanton is, másrészt mint "friss hús" még nem keltette fel a politikai frakciók figyelmét sem különösebben.
Előtörténet:
YE 21-ben született meg Kunt a Ramatho bolygó egyik leggazdagabb intergalaktikus vállalatának tulajdonjogát birtokló család sarjaként. A konszernt még a nagyapja alapította, az ő munkásságát és álmát Kunt apja vitte tovább, az ő vezetése alatt nőtte ki magát a robotikával foglalkozó cég olyan méretűvé, amellyel már számoltak (ha alacsony szinten is) az egész Birodalomban. Három gyermekkel áldotta meg a Sors az Echta családot, ezek közül Kunt érkezett másodikként.
A Ramatho kevésbé szenvedte meg Palpatin országlását más rendszereknél és bolygóknál, egyrészt kevésbé jelentős volta, másrészt egy szerencsésen kinevezett birodalmi moff okán, így a nonhumán lények itt viszonylagos nyugalomban éltek. Olyannyira, hogy a Birodalom éveiben lakosságszáma erősen növekedett, sok saját bolygójáról a hatóságok zaklatásai miatt elüldözött nem emberi lény itt lelt menedéket, mindig is befogadó volt a betelepülőkkel szemben ez a sokszínű, erős fajkeveredésű hely. Így Kunt előtt is megnyíltak a felső oktatás lehetőségei, elsősorban kommunikációs és gazdasági tanulmányokat folytatott.
Azt hinné az ember, hogy mivel a Ramathon viszonylagos béke és jólét volt, sőt, oly sok más helytől eltérően ide egy hozzáértő vezető bürokratát sikerült kineveznie a Birodalomnak, így ez a hely békés és a harcoktól mentes volt. Természetesen ez valahol igaz is. Az itt állomásozó birodalmi rohamosztagosok hamar megtanulták, hogy a helyi játékszabályok rájuk is vonatkoznak, normális kapcsolatot igyekeztek kialakítani a helyiekkel, a legtöbb ramathoinak több ismerőse vagy akár barátja is volt a helyi garnizonokban. Ugyanakkor nem kerülte el senki figyelmét, hogy miféle elborzasztó hírekkel érkeznek a galaxis más területeiről betelepülő, otthonukról, anyabolygójukról elüldözött idegenek. A helybéli gyárosok legnagyobb része nem ember volt, de még a humán faj szülöttei is elsősorban ramathoinak érzik magukat persze, kölyökkoruktól fogva más fajúak között nőttek fel, sokkalta nagyobb a toleranciájuk mint a magvilágokban élőknek. A gazdasági élet főbb szereplői összefogtak. Noha senkinek nem volt érdeke, hogy a Ramathon bármilyen konfliktus alakuljon ki, hisz ez a moff helyzetének megingásához és egy új, borítékolhatóan nehezebb természetű birodalmi tiszt kinevezéséhez vezetett volna, de ugyanakkor az is nyilvánvaló volt a legtöbbeknek: Palpatin nem egy új aranykorba vezeti a galaxist, ha olyan atrocitások történhetnek, mint amikről az újonnan betelepülők hírei szólnak. A Ramathoi vállalatok tulajdonosai a legnagyobb titokban komoly pénzalapot létesítettek, majd tárgyalásokba kezdtek a lázadókkal. Ehhez az utolsó löketet az Alderaan pusztulása adta, miután a bénultság sokkja felengedett, mindenki cselekvésre szánta el magát.
Kunt édesapja vállalta a nehéz küldetést, mely szerint felveszi a kapcsolatot a lázadással, ezen útjai többségére középső fia is elkísérte. Végezetül sikerült eljutniuk egy Mothma admirálist képviselő tiszthez és vele egyeztettek. Természetszerűleg azokban az időkben mindent megfertőzött a bizalmatlanság, főképp, hogy a pénzemberek ragaszkodtak hozzá: a Ramatho területén, bár szívesen adnak menedéket lázadó katonáknak, ügynököknek, továbbjutásukat segítik, anyagi hozzájárulásukat biztosítják, de a bolygón nem lehet harcokat kezdeni a birodalmi erőkkel. Létérdekük volt mindez, persze a lázadók oldaláról nem éppen baráti gesztusnak tűnt. Ugyanakkor mindenre szükségük volt, amit csak felajánlhattak nekik, így végül az egyezség megköttetett. Egy jó alku, így visszatekintve is. Palpatint meg kellett állítani, megérte az anyagi forrásokat és sikerült a Ramatho békéjét is szavatolni. Noha nem éppen irányítója, de tevékeny résztvevője volt a tárgyalásoknak az ifjú ithorian is, hazájának pénzügyi elitje ekkor már óvatosan felfigyel a jó eszű, aprólékos, komoly elméleti tudású fiúra.
Miután a birodalom összeomlott Kunt a maga részéről maradt a pályán, amit megkedvelt, pontosabban politológiai tanulmányokat is folytatott, miközben aktívan is belevetette magát a helyi ipari lobbik világába, segítve a családi vállalkozást. Édesapja sajnos egy baleset során elhunyt, bátyjával közösen irányították tovább emellett a robottechnológiai céget, amelyben Kunt elsősorban a kommunikációs részekért, üzleti tárgyalásokért felelt. Ipari lobbistaként mérsékelten, de sikeres tevékenységet folytatott, ráadásul a cég is egyre sikeresebbé, komolyabb profitot hajtóvá vált. Az Új Köztársaság létrejöttekor a Ramatho először nem csatlakozott, csak 2 év késéssel. Az ekkor felmerülő nehézségek rendezésére felállított diplomáciai különítményben is helyet kapott a finoman, de ismerté váló helyi politikus. Az egyik legsarkalatosabb és legnehezebb kérdés a bolygót irányító egykori birodalmi moff sorsa volt, lévén a helyiek megtagadták a kiadatását és keményen ragaszkodtak egy olyan kitétel létrejöttéhez, amely szerint véglegesen bántatlanságot biztosítanak az egykori tisztnek az egész Köztársaságban, ugyanakkor a másik oldalról sokan felelőssé tették részlegesen az Alderaan pusztulásában, amelyet persze senki sem nyelt le csak úgy, hogy futni hagyják.
Az állandó viták mellett Kunt szokása szerint beleásta magát az adatokba és tényekbe. Ha kellett érvelt, ha kellett hazudozott, hogy megpróbáljon megfelelő alkupozíciót kialakítani. Rámutatott a tényekre, melyek szerint az egykori birodalmi moff bár részt vett a Halálcsillag építésének előkészítésében, egyike volt azon mérnöktiszteknek, akik a tervezés egyes részeit végezték és rövid időre szolgált is az űrbázis parancsnoka, Tarkin nagymoff mellett, de ezek mindegyike maximum közvetett felelősség lehet. Mint tervezőnek nincs ráhatása arra, miként használják fel találmányát, mint katonatiszt nem tagadhatta meg a parancsokat, amelyeket amúgy sem ő adott ki. Mellesleg a Ramathon több komoly pénzügyi erőforrásokkal bíró cég is található, fejlett robotiparuk jelentősen kellemesebb költségvonzattal állna a Köztársaság rendelkezésére mind az újjáépítések, mind a fenntartások terén, ha annak tagjává válna, de nem létérdeke ugyanakkor senkinek az egyezmény létrejötte. Annyira a bolygót vezető köröknek sem, hogy politikai öngyilkosságot hajtsanak végre a lakosság körében népszerű tiszt kiadatásával. Amellett érvelt, hogy a múlt bűnei helyett koncentráljunk a jövő megteremtésére. Titokban több paktum is született robottechnológiai és gyógyászati eljárások és késztermékek kedvezményes forgalmazásáról más bolygókon, ha minden rendben alakul. Részvényvásárlási lehetőségek sora csillant meg a gazdasági körök előtt. Így egy évnyi szakadatlan harc után végül egy gyors, látszattárgyalás keretében a volt moffot a Köztársasági bíróság minden ellene emelt vádpont alól vagy felmentette, vagy azokat elévültnek tekintette. Elhárult az utolsó akadály is Ramathuo csatlakozása elől.
Nem árulok el gondolom nagy titkot, hogy ez idő alatt Kunt Echta egy óvatos, finom ismeretségre tett szert valamelyest galaktikus viszonylatban is és az alku megkötése anyabolygóján is meglehetősen jó pozíciókat szerzett neki. Az ipari lobbi egyik kulcsalakjává, sőt városi polgármesterré emelkedett. Úgy nézett ki, még egy laza tíz év és akár szenátorsegéddé majd szenátorrá is válhat. Azonban az események felgyorsultak...
A Ramathon tartott következő választásokon jelöltette magát a fentiekben említett egykori birodalmi moff, Joram Bel'Ibdis is, elsöprő többséggel választották meg. Ez természetesen galaktikus szinten a lázadás régi vezéralakjai számára felért egy arculcsapással. Noha Joramot szinte egyikük sem ismerte személyesen, de a tény, hogy egykoron a csukaszürke egyenruhát hordó katona volt, aki még a bolygógyilkos Tarkin nagymoff mellett is szolgált és most vele kelljen együttműködni, legalábbis az őrületbe kergetett egy-két radikálisabb gondolkodású prominens politikust. Ezzel együtt nem volt mit tenni, a választások demokratikusak és jogszerűek voltak. Ugyanakkor kiélezett, feszültséggel teli légkört is teremtettek. A Ramatho addigi szenátora, maga is radikálisabb felfogású öregúr, tiltakozásul lemondott a posztjáról, így újat kellett keresni a helyére. A helyi gazdasági körök ajánlották az új kormányzó figyelmébe Kunt Echtát, aki már több nehéz helyzetben is bizonyított a diplomácia síkján. Még fontosabb volt a faja, az ithoriaiakat mindenki azonosítja magában a pacifizmussal és békevággyal, márpedig ez éppenséggel a Ramatho politikai érdekeinek alapja, ezért is tűnt különösen jó választásnak. Joram és Kunt nagyon hosszasan elbeszélgettek egymással a régi birodalmi időktől kezdve a jelenig és a jövőig tulajdonképpen, személyes gondolataikról, ambícióikról. A két férfi között hamarosan mély szimpátia ébredt, így a kormányzó eldöntötte, Kunt az ő ithoriaia erre a posztra, a felajánlást pedig el is fogadta az ifjú politikus.
A helyi törvényeknek megfelelően lemondott minden tulajdonrészéről a családi vállalkozásban, letette az esküjét, majd hajóra szállt és elutazott Coruscantra, hogy átvegye kicsiny bolygója képviselőjének szerepét. Komoly tervekkel érkezett, de azt is jól tudja, Joram Bel'Ibdis kormányzó küldötteként, ithoriai fajúként és zöldfülű politikusként is komoly előítéletekkel kell szembesülnie. Élete legnagyobb feladata áll előtte talán, de hisz benne, sikerül mindezt megoldania, ahogy eddig is.
Faj: ithoriai
Kor: 32 standard év
Születési bolygó: Ramatho
Nem: hím
Kaszt: a Ramatho szenátora
Felszerelés: ruházat, kisebb személyes tárgyak (adatrögzítők, komlink, kreditkártya, ilyesmik), illetve egy egyszerű, ezüst és vas ötvözetéből készült pecsétgyűrű, ami hivatali jelképe saját bolygóján, de Coruscanton is viseli.
Külsõ megjelenés: nos nagyjából lenne mondható tipikus ithoriainak. 207 cm-es magassága abszolút átlagos, ellenben legtöbb fajtársával ellentétben némileg pocakos is, ami faji sajátosságok miatt valóban csak deréktájon érvényesül, a végtagjai és a nyaka is vékony marad. Kékes szemei dülledten merednek előre lapos feje két oldalán. Két száj, négy torok, vagyis mint minden ithoriai, ő is kánonban beszél és képtelen megtanulni a galaktikus közöst (csak tökéletesen megérteni) minden esetben anyanyelvén szólal meg, amelyet azért szerencsére még a műveletlenebb emberek többsége is megért. Külszíne barna, bár nagyon enyhe zöldes beütéssel, testszőrzete nincs. A hétköznapokon végtelenül egyszerű ruházkodás jellemzi, általában inkább néznék az űr vándorkalmárának, mint valami politikusnak. Ha hivatalos rendezvényre, szenátus ülésre vagy tárgyalásra kell mennie, akkor a Ramatho díszöltözetét ölti fel, más bolygók lakói szemében ez könnyen lehet némileg egyhangú, lévén egy bordó színű, földet seprő, talárszerű ruhát jelent, amelyhez kámzsa is tartozik, a nyakba pedig egy aranyláncot akasztanak. Ennyi az egész. Testszerkezeti felépítése miatt semmilyen ruházathoz nem visel lábbelit.
Jellemrajz: gyakorlatilag mint szinte minden fajtársa, ő is genetikailag kódoltan pacifista. Elsősorban elméleti lény, a gyakorlati dolgokban, mint kivitelező már gyengébben teljesít. Aprólékos, rendezett gondolkodás jellemzi, viszont nem kellően fantáziadús. Nagy munkabírása van ugyan és széleskörű figyelme, de a nagyívű tervek nem az ő világa. Apró célok sorozataként tevékenykedik inkább. Fentiek okán nem jellemzi semmiféle harciasság, sem agresszív hajlam, ha bajba is kerülne, inkább faji specialitásával, kitörő hangjával védekezne és menekülne. (Az ithoriaiak négy torka elképesztő erejű bömbölésre képes, leverheti lábáról a gyengébb lényeket, de még az erősebbek is megzavarodnak tőle). Szerencsére munkájából kifolyólag sohasem kellett ezzel élnie és nagyon reméli, hogy mindez így is marad. Társasági lény, szeret beszélgetni, gyakran ereszti bő lére a mondandóját, minden szempontból barátságosnak és végtelenül udvariasnak mutatja magát, de a naivitás már messze áll tőle, ahhoz bőven elég a tapasztalata, hogy ne bízzon meg mindenkiben első szóra. Pénzzel korrumpálni gyakorlatilag lehetetlen, erős neveltetése volt a becsület és a tisztesség fogalma mélyen beleivódott, ami persze nem jelenti a hazudozás, intrikák hiányát, sokkalta inkább a tényt: akiket valós szövetségeseként fogad el, azokhoz valóban, végletekig hűséges. Persze ő is érző lény, akinek meg vannak a maga hobbijai. Amatőr suhanó versenyző volt, a mai napig szerelmese a sportnak, igaz már főleg csak nézőként. Bármikor kapható egy party holosakkra, vagy előszedi a zsebéből a Pazaak paklit egy kis baráti játékra. Na meg szenvedélyes pipás, ami mára szinte kihaltnak számít, ő azonban rendkívül élvezi a megfelelő dohányok füstjének aromáját. A szenátusban új arcnak, sötét lónak számít. Nem nagyon hangoztatja nézeteit, de nehéz korszak vár rá, míg dönteni lesz képes, hiszen a Ramatho érdekeit talán az IVSZ megerősödése szolgálná leginkább, ugyanakkor Kunt személy szerint mély csodálattal néz fel Leia Organa Solo hercegnőre és személyes érzelmei szerint leginkább a DKF-hez húzna, noha ezt egyelőre mélyen titkolja. Nem akar ő maga sem elköteleződni, míg részleteiben meg nem ismeri a politikai élet játékszabályait itt a Coruscanton is, másrészt mint "friss hús" még nem keltette fel a politikai frakciók figyelmét sem különösebben.
Előtörténet:
YE 21-ben született meg Kunt a Ramatho bolygó egyik leggazdagabb intergalaktikus vállalatának tulajdonjogát birtokló család sarjaként. A konszernt még a nagyapja alapította, az ő munkásságát és álmát Kunt apja vitte tovább, az ő vezetése alatt nőtte ki magát a robotikával foglalkozó cég olyan méretűvé, amellyel már számoltak (ha alacsony szinten is) az egész Birodalomban. Három gyermekkel áldotta meg a Sors az Echta családot, ezek közül Kunt érkezett másodikként.
A Ramatho kevésbé szenvedte meg Palpatin országlását más rendszereknél és bolygóknál, egyrészt kevésbé jelentős volta, másrészt egy szerencsésen kinevezett birodalmi moff okán, így a nonhumán lények itt viszonylagos nyugalomban éltek. Olyannyira, hogy a Birodalom éveiben lakosságszáma erősen növekedett, sok saját bolygójáról a hatóságok zaklatásai miatt elüldözött nem emberi lény itt lelt menedéket, mindig is befogadó volt a betelepülőkkel szemben ez a sokszínű, erős fajkeveredésű hely. Így Kunt előtt is megnyíltak a felső oktatás lehetőségei, elsősorban kommunikációs és gazdasági tanulmányokat folytatott.
Azt hinné az ember, hogy mivel a Ramathon viszonylagos béke és jólét volt, sőt, oly sok más helytől eltérően ide egy hozzáértő vezető bürokratát sikerült kineveznie a Birodalomnak, így ez a hely békés és a harcoktól mentes volt. Természetesen ez valahol igaz is. Az itt állomásozó birodalmi rohamosztagosok hamar megtanulták, hogy a helyi játékszabályok rájuk is vonatkoznak, normális kapcsolatot igyekeztek kialakítani a helyiekkel, a legtöbb ramathoinak több ismerőse vagy akár barátja is volt a helyi garnizonokban. Ugyanakkor nem kerülte el senki figyelmét, hogy miféle elborzasztó hírekkel érkeznek a galaxis más területeiről betelepülő, otthonukról, anyabolygójukról elüldözött idegenek. A helybéli gyárosok legnagyobb része nem ember volt, de még a humán faj szülöttei is elsősorban ramathoinak érzik magukat persze, kölyökkoruktól fogva más fajúak között nőttek fel, sokkalta nagyobb a toleranciájuk mint a magvilágokban élőknek. A gazdasági élet főbb szereplői összefogtak. Noha senkinek nem volt érdeke, hogy a Ramathon bármilyen konfliktus alakuljon ki, hisz ez a moff helyzetének megingásához és egy új, borítékolhatóan nehezebb természetű birodalmi tiszt kinevezéséhez vezetett volna, de ugyanakkor az is nyilvánvaló volt a legtöbbeknek: Palpatin nem egy új aranykorba vezeti a galaxist, ha olyan atrocitások történhetnek, mint amikről az újonnan betelepülők hírei szólnak. A Ramathoi vállalatok tulajdonosai a legnagyobb titokban komoly pénzalapot létesítettek, majd tárgyalásokba kezdtek a lázadókkal. Ehhez az utolsó löketet az Alderaan pusztulása adta, miután a bénultság sokkja felengedett, mindenki cselekvésre szánta el magát.
Kunt édesapja vállalta a nehéz küldetést, mely szerint felveszi a kapcsolatot a lázadással, ezen útjai többségére középső fia is elkísérte. Végezetül sikerült eljutniuk egy Mothma admirálist képviselő tiszthez és vele egyeztettek. Természetszerűleg azokban az időkben mindent megfertőzött a bizalmatlanság, főképp, hogy a pénzemberek ragaszkodtak hozzá: a Ramatho területén, bár szívesen adnak menedéket lázadó katonáknak, ügynököknek, továbbjutásukat segítik, anyagi hozzájárulásukat biztosítják, de a bolygón nem lehet harcokat kezdeni a birodalmi erőkkel. Létérdekük volt mindez, persze a lázadók oldaláról nem éppen baráti gesztusnak tűnt. Ugyanakkor mindenre szükségük volt, amit csak felajánlhattak nekik, így végül az egyezség megköttetett. Egy jó alku, így visszatekintve is. Palpatint meg kellett állítani, megérte az anyagi forrásokat és sikerült a Ramatho békéjét is szavatolni. Noha nem éppen irányítója, de tevékeny résztvevője volt a tárgyalásoknak az ifjú ithorian is, hazájának pénzügyi elitje ekkor már óvatosan felfigyel a jó eszű, aprólékos, komoly elméleti tudású fiúra.
Miután a birodalom összeomlott Kunt a maga részéről maradt a pályán, amit megkedvelt, pontosabban politológiai tanulmányokat is folytatott, miközben aktívan is belevetette magát a helyi ipari lobbik világába, segítve a családi vállalkozást. Édesapja sajnos egy baleset során elhunyt, bátyjával közösen irányították tovább emellett a robottechnológiai céget, amelyben Kunt elsősorban a kommunikációs részekért, üzleti tárgyalásokért felelt. Ipari lobbistaként mérsékelten, de sikeres tevékenységet folytatott, ráadásul a cég is egyre sikeresebbé, komolyabb profitot hajtóvá vált. Az Új Köztársaság létrejöttekor a Ramatho először nem csatlakozott, csak 2 év késéssel. Az ekkor felmerülő nehézségek rendezésére felállított diplomáciai különítményben is helyet kapott a finoman, de ismerté váló helyi politikus. Az egyik legsarkalatosabb és legnehezebb kérdés a bolygót irányító egykori birodalmi moff sorsa volt, lévén a helyiek megtagadták a kiadatását és keményen ragaszkodtak egy olyan kitétel létrejöttéhez, amely szerint véglegesen bántatlanságot biztosítanak az egykori tisztnek az egész Köztársaságban, ugyanakkor a másik oldalról sokan felelőssé tették részlegesen az Alderaan pusztulásában, amelyet persze senki sem nyelt le csak úgy, hogy futni hagyják.
Az állandó viták mellett Kunt szokása szerint beleásta magát az adatokba és tényekbe. Ha kellett érvelt, ha kellett hazudozott, hogy megpróbáljon megfelelő alkupozíciót kialakítani. Rámutatott a tényekre, melyek szerint az egykori birodalmi moff bár részt vett a Halálcsillag építésének előkészítésében, egyike volt azon mérnöktiszteknek, akik a tervezés egyes részeit végezték és rövid időre szolgált is az űrbázis parancsnoka, Tarkin nagymoff mellett, de ezek mindegyike maximum közvetett felelősség lehet. Mint tervezőnek nincs ráhatása arra, miként használják fel találmányát, mint katonatiszt nem tagadhatta meg a parancsokat, amelyeket amúgy sem ő adott ki. Mellesleg a Ramathon több komoly pénzügyi erőforrásokkal bíró cég is található, fejlett robotiparuk jelentősen kellemesebb költségvonzattal állna a Köztársaság rendelkezésére mind az újjáépítések, mind a fenntartások terén, ha annak tagjává válna, de nem létérdeke ugyanakkor senkinek az egyezmény létrejötte. Annyira a bolygót vezető köröknek sem, hogy politikai öngyilkosságot hajtsanak végre a lakosság körében népszerű tiszt kiadatásával. Amellett érvelt, hogy a múlt bűnei helyett koncentráljunk a jövő megteremtésére. Titokban több paktum is született robottechnológiai és gyógyászati eljárások és késztermékek kedvezményes forgalmazásáról más bolygókon, ha minden rendben alakul. Részvényvásárlási lehetőségek sora csillant meg a gazdasági körök előtt. Így egy évnyi szakadatlan harc után végül egy gyors, látszattárgyalás keretében a volt moffot a Köztársasági bíróság minden ellene emelt vádpont alól vagy felmentette, vagy azokat elévültnek tekintette. Elhárult az utolsó akadály is Ramathuo csatlakozása elől.
Nem árulok el gondolom nagy titkot, hogy ez idő alatt Kunt Echta egy óvatos, finom ismeretségre tett szert valamelyest galaktikus viszonylatban is és az alku megkötése anyabolygóján is meglehetősen jó pozíciókat szerzett neki. Az ipari lobbi egyik kulcsalakjává, sőt városi polgármesterré emelkedett. Úgy nézett ki, még egy laza tíz év és akár szenátorsegéddé majd szenátorrá is válhat. Azonban az események felgyorsultak...
A Ramathon tartott következő választásokon jelöltette magát a fentiekben említett egykori birodalmi moff, Joram Bel'Ibdis is, elsöprő többséggel választották meg. Ez természetesen galaktikus szinten a lázadás régi vezéralakjai számára felért egy arculcsapással. Noha Joramot szinte egyikük sem ismerte személyesen, de a tény, hogy egykoron a csukaszürke egyenruhát hordó katona volt, aki még a bolygógyilkos Tarkin nagymoff mellett is szolgált és most vele kelljen együttműködni, legalábbis az őrületbe kergetett egy-két radikálisabb gondolkodású prominens politikust. Ezzel együtt nem volt mit tenni, a választások demokratikusak és jogszerűek voltak. Ugyanakkor kiélezett, feszültséggel teli légkört is teremtettek. A Ramatho addigi szenátora, maga is radikálisabb felfogású öregúr, tiltakozásul lemondott a posztjáról, így újat kellett keresni a helyére. A helyi gazdasági körök ajánlották az új kormányzó figyelmébe Kunt Echtát, aki már több nehéz helyzetben is bizonyított a diplomácia síkján. Még fontosabb volt a faja, az ithoriaiakat mindenki azonosítja magában a pacifizmussal és békevággyal, márpedig ez éppenséggel a Ramatho politikai érdekeinek alapja, ezért is tűnt különösen jó választásnak. Joram és Kunt nagyon hosszasan elbeszélgettek egymással a régi birodalmi időktől kezdve a jelenig és a jövőig tulajdonképpen, személyes gondolataikról, ambícióikról. A két férfi között hamarosan mély szimpátia ébredt, így a kormányzó eldöntötte, Kunt az ő ithoriaia erre a posztra, a felajánlást pedig el is fogadta az ifjú politikus.
A helyi törvényeknek megfelelően lemondott minden tulajdonrészéről a családi vállalkozásban, letette az esküjét, majd hajóra szállt és elutazott Coruscantra, hogy átvegye kicsiny bolygója képviselőjének szerepét. Komoly tervekkel érkezett, de azt is jól tudja, Joram Bel'Ibdis kormányzó küldötteként, ithoriai fajúként és zöldfülű politikusként is komoly előítéletekkel kell szembesülnie. Élete legnagyobb feladata áll előtte talán, de hisz benne, sikerül mindezt megoldania, ahogy eddig is.