-= A Fõkancellár szobája =-

[Mon Mothma]

A Fõkancellár szobája

Az Új Köztársaság elsõ emberének dolgozószobája, ahol egykor Dantius Palpatine szövögette terveit egy egész Galaxis ellen. Most Mon Mothma irányítja innen a Köztársaságot. A szobából egyenesen a szenátusba lehet jutni, hiszen a közepén lévõ platform csak arra vár, hogy az ülésterem közepére emelkedjen lassan, méltóságteljesen.

[Leia Organa Solo]

Leia gondterhelt arccal sietett elérni a Fõkancellárt szobájában. Nem elõször tette meg az utat, rutinosan mozgott az épületben és hamar elérte az iroda ajtaját, ami elõtt két kék egyenruhás õr állt. Másodpercek múlva Leia már az irodán belül volt. Látta, amint az idõs kancellár hátratett kezekkel épp az ablakán néz ki, talán fel se tûnt neki, hogy bejött. Tényleg nagyon megöregedett. Hiába, senki sem lesz már fiatalabb, de Mothmán határozott jelei voltak az idõ múlásának, és talán mintha most egy kicsit már meg is görnyedt volna. Mikor megfordult, rögtön hellyel kínálta Leiat, aki azonnal helyet is foglalt.

- Kancellár Asszony! Köszönöm, hogy kérésemre elrendelte a szünetet. Láthatta, a politikusok teljesen elvesztették az önkontrollt. Azt hiszem a lejobb megoldás az lenne, ha egy kompromisszumos megoldással megpróbálnánk a kedélyeket lecsillapítani, és a beterjesztett rendeletekbõl néhányat megszavazni, de nem a legradikálisabbakat. Így mindkét fél jól járna és részben sikert érne el. Mit gondol?

[Mon Mothma]

Mothma mosolyogva fogadta a frakcióvezetőt, és ha gondterhelt is volt, nem látszott rajta. Kissé fáradtan dőlt ugyan hátra székében, de mosolyogva nézett a vele szemben ülő nőre.
- Kérlek Leia. Hagyjuk a formaságokat. Hiszen régóta ismerjük egymást. - szólt a Főkancellár kedvesen, majd elnyúlt a fotelben, háta mögött Coruscant lenyűgöző látványával.
Hallgatott egy ideig, majd meglepő őszinteséggel szólalt meg, amely - a hosszú szenátusi szócsaták, az üres hízelkedés és a sok hazugság után - szinte idegen volt a fülnek.
- Azért kértem, hogy fáradj ide, mert támogatásra van szükségem. A Szenátus lassan szétforgácsolódik. A frakciótörvény csak a kezdet volt. Valamit tennünk kell. Én vagyok a Köztársaság első embere, te pedig a legnagyobb frakció élén állsz. Elég hatalom van a kezünkben, hogy megfékezzük a pangást, de félek, hogy a demokrácia rovására. - nézett fel Mothma, majd folytatta, hirtelen gyakorlatiasabb hangra váltva.
- Egy ideje fontolgatom a lemondásomat, Leia. - a Főkancellár nehezen ejtette ki ezeket a szavakat.
- Úgy érzem, hogy elfáradtam a politikában. A tanácsodat kérem.

[Leia Organa Solo]

Leia megrökönyödve hallgatta a kancellár minden egyes szavát. Sok minden megfordult elõzetesen a fejében, de ez nem. Arca komor lett, gondolkodni kezdett. Mit lehet egy ilyen hirtelen felvetésre válaszolni?

- Nézd Mon, igaz, hogy nehéz idõket élünk meg, de azt hiszem talán pont ezért nem most van itt az ideje, amikor le kell mondani. Vagy ha mégis, akkor elõtte olyan, a demokrácia keretein belül, törvényeket kell hozni, amivel ez a nagyravágyó birodalmi csürhe rövid pórázon tartható, máskülönben ezek, mint a veszett jószágok, mindent elpusztítanak maguk körül. Továbbá az utód kérdése is hatalmas kérdõjel, hiszen egyértelmûen egy, az új Köztársaság eszméihez maximálisan hû személyt kéne odatenni, továbbá távol álljon tõlem a rasszista gondolkodás, de nem ártana, ha az egy ember lenne, hogy a kedélyeket ne borzoljuk tovább. Az, hogy én átvegyem, jelen körülmények között elképzelhetetlen, meg úgy vélem a legjobb, ha most ezt a frakciót fogom össze és a demokrácia erõs bástyájaként a mindenkori kancellárt támogatjuk. De mint mondtam, most még nem mondhatsz le, ez óriási lavinát indítana el, a hatalmi harcok ismét a birodalom magjait hintenék el. El kell elõbb rendezni mindent, a te tekintélyed és támogatói köröd ehhez elég lehet, utána pedig egy stabil rendszert hagyhatsz az utódra. Mit gondolsz?

Leia épp abbahagyta a beszédet, amikor egy kis droid gurult be, hogy frissítõt hozzon a két nõnek. Leia izgalmában gyorsan kiitta a pohár tartalmát, miközben továbbra is Mothmára meredet, aki talán még mindig az imént elhangzottakat mérlegelte.

[Leia Organa Solo]

Leia eltűnődve lépkedett a szenátusi épület folyosóján. Mothma Főkancellár üzenete nem érte váratlanul. Pontosan tudta miről szeretne vele beszélni. Maga előtt nem titkolta, kellemetlennek tartja ezt a beszélgetést már így előre is. Sajnos a Főkancellárnál tett legutóbbi beszélgetése óta átértékelődött benne egy két dolog. A Főkancellár őszinte híve volt mindig is, ahogy most is csodálta Mothma erőfeszítéseit, de úgy érezte, talán tényleg eljött a váltás ideje. Legutóbb Mothma elgyötört arccal mondta neki, hogy megfordult a fejében a lemondás lehetősége. Akkor még pont Leia volt, aki lebeszélte erről. A történethez persze hozzátartozik, hogy miután kilépett a főkancellári irodából, nem maradt tétlen. Egy ilyen beszélgetés után nem maradhatott tétlen.

Tudta mit akar tőle Mothma. És nem tudja, hogy mit mondjon majd neki. Még néhány lépés az iroda ajtajáig. Az őrök ellenőrizték, majd a pár perces bevett eljárás után ott állt az iroda belsejében. Mothma a hosszan elnyújtott ablak előtt állt, miközben a coruscanti fényjátékot kémlelte. Fel se tűnt neki Leia jelenléte, amíg az nem köszöntötte.

- Főkancellár! Tiszteletem!- majd kicsit közvetlenebb hangnemre váltott, a régi jó viszonyra alapozva. - Jöttem amint tudtam, remélem nem várakoztattalak meg. Hallgatlak!

Mondta Leia, miközben elfoglalta a Mothma által felkínált helyet. A Főkancellár mosolyt erőltetve arcára leült vele szemben és rövid hallgatás után beszélni kezdett...

[Mon Mothma]

Mon Mothma eltűnődve járkált fel és alá irodájában. Gondolatait rendszerezte, miközben régi jó barátját és hű szövetségesét, Leia Organa Solot várta. Persze nem csak vele volt megbeszélni valója, de a fiatal politikus támogatása a legegyértelműbb és legbiztosabb is. A nő nem is késett soká, hirtelen kizökkentette őt a gondolataiból. Mon mosolygott, bár lehet ez kifelé kicsit kényszeredettnek tűnt. Miután mindketten helyet foglaltak az asztal két oldalán.

- Nagyon örülök, hogy eljöttél, fontos dolgot kell megbeszélnünk. A múltkori beszélgetésünk után sok mindent átgondoltam és beláttam. Igazad volt, nem mondhatok le. És most már azt is tudom, mit kell tennem, tennünk ahhoz, hogy az Új Köztársaságot megszilárdítsuk. Mindig is hű támogatóm voltál, amit mind a mai napig hálásan köszönök. Éppen ezért bízom benne, hogy ezúttal is velem tartasz.

Kis hatásszünet állt be. Mon figyelte a vele szemben helyet foglaló nő reakcióját. Agya eközben már a beszélgetés további részét szimulálta. Néhány másodperc elteltével folytatta csak.

- A bizottsági választások hamarosan a nyakunkon vannak. Ezúttal nem engedhetjük meg, hogy arra nem alkalmas ember kerüljön az elnöki székbe. Az egyes szenátorok, bolygók és szektorok közötti széthúzás egyre erősebb és nyilvánvalóbb, valahogy ezt vissza kell szorítanunk, továbbá azt sem hagyhatjuk, hogy kétes hírű vagy lojalitású emberek vezessék a következő két évben a legfontosabb törvényalkotói bizottságokat. Ebben kérem a segítséged. Szeretném ha az én embereimet támogatnád a frakcióddal a Védelmi és Belügyi Bizottság elnöki posztjáért folytatott versenyben. Ez lehetőséget biztosítana, hogy szorosabban foghassuk a gyeplőt. Remélem számíthatok rád...

Mondandója végére egészen kipirult, fellelkesült. Olyan sok héten át gondolkodott mit lehetne tenni, miközben a megoldás olyan egyértelmű volt. A kocka el van vetve és a sikerben ezekben a percekben biztos volt a Főkancellár, miközben várta, hogy Leia tényleges támogatásáról biztosítsa.

[Leia Organa Solo]

Leia csendben, de figyelmesen hallgatta Mon kérését, terveit. Nem érte váratlanul, leszámítva egy apróságot. Nem hitte volna, hogy a Főkancellár két bizottság élére is saját, hozzá lojális jelöltet szeretne ültetni. Leia kezdte kicsit kényelmetlenül érezni magát. Nagyot sóhajtott, majd beszélni kezdett:

- Nézd Mon! Mi ketten elég sok mindenen mentünk keresztül. Hosszú és kemény évek teltek el, miközben egymás oldalán harcoltunk a Köztársaság jobbá és erősebbé tételéért. A múltkor beszéltünk sok mindenről. Szóba került a lemondásod is, talán emlékszel rá. Akkor azt mondtam, hogy maradnod kell. De sajnos egyre többen kerülnek veled szembe. Ne érts félre, mindig számíthatsz a támogatásomra, de lehet az lenne a legjobb, ha lassan felkészítenénk egy új jelöltet a főkancellári pozícióra. Egy embert, aki tovább viszi a munkád és aki tiszta lappal indulhat.

Leia Mon arcát látva elhallgatott, remélte a Kancellár nem érti félre szavait. bizony már Leia sem érezte úgy, hogy Mothma a jelenlegi körülmények között a legalkalmasabb vezető. Túl sok minden történt az utóbbi időben, amik bizony alaposan aláásták a Főkancellár tekintélyét. Néha eszébe jutott, talán magának is hazudott, amikor arról győzködte magát meg mindenki mást is, hogy barátja, Mon Mothma a Köztársaság legjobb politikusa és legalkalmasabb vezetője. A Kancellárral nem romlott meg a viszonya, egyáltalán nem. De időközben ráébredt, hogy személye már többet árt, mint használ. A Főkancellár belefáradt a hosszú évek politikai csatározásába. És most mégis, ahogy Leia felvázolta neki az imént elhangzottakat, nagyon furcsa kifejezés ült ki az arcára. Nem sokára meg is szólalt:

- Nem Leia! Átgondoltam minden lehetőséget és ezzel fordíthatunk a helyzeten és a szerencsénken. Most mindent visszacsinálunk és megváltoztatunk. Nem fogok lemondani! Most nem! A bizottságok révén ismét a megfelelő irányba terelhetjük az eseményeket. Velem tartasz, számíthatok rád?

Leia arcára kiült a csalódottság. Mothma nem fog lemondani, ez már egyértelmű. A nő gyorsan átgondolta mi is lenne a teendő, így stratégiát váltott.

- Rendben, számíthatsz rám... Most távozom, vigyázz magadra, a Gyűlésen találkozunk.

Azzal felállt, sarkon fordult és gondokkal terhelve távozott. A Védelmi Bizottság elnöki pozíciójára Mothma tudja valószínűleg a legkompetensebb jelöltet kiállítani, így ebben az esetben semmi kivetnivaló nincs abban, hogy támogassák a jelöltjét. De a Belügyi Bizottság az más tészta. Nem kerülhet ez is főkancellári kézbe. Itt már nem csak Mon Mothmáról van szó. A Palpatine-féle rezsim is így kezdődött, a Főkancellár hatalmának ugrásszerű növekedésével. Adattábláját előhalászva üzenetet gépelt be, amit egyenesen Hans Seilnek, az SZFSZ Frakció vezetőjének küldött, kódolt csatornán...

[Hans Seill]

Seill még mindig elégedetten dörzsölte magában a tenyerét, úgy tűnt mind a muunok, mind a nonhumánok, mind pedig az SZFSZF szerencse csillaga felragyogott. Még csak meg se kellett nagyon erőltetnie magát és már azt is pontosan tudta, hogy Mothmát mivel fogja tudni meggyőzni, amennyiben az akadékoskodna a jelölttel kapcsolatban. Seill figyelmét természetesen az sem kerülte el, hogy Leia mindenképp azt szeretné, ha Mothma nem tudna az ő kis beszélgetésükről, ez arra enged következtetni, hogy a kis megegyezés a két frakció között a jelölt kilétét illetően a Főkancellár tudta és akarata nélkül történt. Igazából azon se lepődne meg Seill, ha Mothma mindhárom bizottságba saját embert szeretne ültetni. Ahogy az események alakultak azonban úgy tűnt, csak a Védelmi Bizottság lesz meg, hiszen a Leia féle összeesküvésnek hála ez a bizottság egészen biztosan Seill ölébe fog esni, míg a Pénzügyi Bizottságra kétségtelenül a muunok tudnák a legmegfelelőbb jelöltet kiállítani. Minden körülmény a kezére játszott tehát. Legalábbis ekkor még így gondolta...

A Főkancellár irodájához érve szinte azonnal bebocsátást nyert, eggyel több ok, hogy miért legyen valaki frakció vezető, a zárt kapuk is azonnal feltárulnak így előtte. Seill élvezte a pozíciójából fakadó előnyöket és hatalmat. A Főkancellár asztala mögött ült és valamit nagyon írt, úgy tűnt sok dolga van, tehát jobb lesz nem sokáig húzni a beszélgetést. Mothma arcán őszinte megdöbbenés volt tapasztalható, de kedves fogadta a nonhumán képviselőt.

- Tiszteletem a nagyra becsült Főkancellárnak! Hálásan köszönöm, hogy drága idejét hajlandó volt rám pazarolni, ezt szeretném legalább azzal meghálálni Önnek, hogy nem rabolnám fölöslegesen az idejét. Kérni szeretnék Öntől valamit. Egy apró kérésről lenne szó. Szeretném, ha Ryloth képviselőjét, Hassla' Olan-t is felterjesztené majd a Belügyi Bizottság élére. Tisztában vagyunk vele, hogy jelöltünk nem lesz képes győzelmet aratni, azonban a jelölés egyenlő a Főkancellár teljes körű bizalmával, ami igen nagy mértékben növelné Olan szenátor reputációját. Többek között ezért is lenne ez számára, számunkra oly fontos, mert a szenátor úrral nagy terveink vannak. Továbbá szeretnénk, ha a Pénzügyi Bizottság élére egy olyan képviselőt jelölne, aki meglátásom szerint a legalkalmasabb lenne. Mi muunok értünk a pénzhez, jobban mint bárki más, törvényszerűnek és logikus lépésnek tartom, hogy egy muun legyen a Pénzügyi Bizottság elnöke. Cserébe, hálám, jobban mondva hálánk jeléül az SZFSZF teljes támogatását nyújtja Önnek a Védelmi Bizottság elnöki posztjáért folyó versenyben. Biztos vagyok benne, hogy Ön, mint a lázadás egykori vezetője képes alkalmas jelöltet, jelölteket állítani ennek a bizottságnak az élére, így frakciómnak semmi kifogása nem lenne az ellen, ha az Ön egyik bizalmasa vezetné ezt a bizottságot. Remélem meg tudunk egyezni valahogy...

Ezzel Seill kiterítette kártyáit, a csalit bedobta, de a horgászat sikerében 100 %-osan meg volt győződve.

[Mon Mothma]

Mothma a Leia-val lezajlott beszélgetés után elmerült munkájában. Rengeteg híve volt még a Szenátusban, még ha számuk meg is csappant az elmúlt években, hónapokban. Muszáj volt időben értesíteni ezeket a hozzá lojális képviselőket, hogy kire is kell majd szavazni a megfelelő időben. Az üzenetek természetesen titkosított csatornán hagyták el a szobát. Időközben fel-felidézte magával a Leia-féle beszélgetést. Abban a pillanatban igazán váratlanul érte, hogy Leia a lemondását javasolta, főleg azután, hogy legutóbb még ő győzködte annak ellenkezőjéről. Ha már benne sem bízhat, az sötét jövőt jelent elsősorban saját politikai karrierjére nézve. Néhány hete még ő is borúsan értékelte a lehetőségeit és helyzetét, de mára ez megváltozott, ismét tettre és harcra kész. Azért jó lesz nyitva tartani szemeit. Elmélkedéséből a titkárának bejelentése zökkentette ki, egy nem várt látogató, név szerint Hans Seill kíván vele beszélni. Az az átkozott muun. Mindegy, jöjjön csak. A férfit illetően erős kétségei voltak, miután a Szenátus megfosztotta a Bankárklánt sok száz milliárd néhai birodalmi kredittől, a muunok nyilván bosszút forraltak. Ismerte jól ezt a fajt. Szép szavaknak egyik sincs híján, a csillagokat is képesek lehazudni az égről.

Tiszteletem Mr Seill! Miben lehetek segítségére?

Amit hallott, egyáltalán nem volt ínyére. Még hogy csak a hírnevének növelése céljából jelöltet állítani. Hát persze... Ez a galaxis bármelyik fajának szájából hitelesen csengett volna, de nem egy muuntól. Úgy tűnik Leia még nem vette fel az SZFSZF vezetőjével a kapcsolatot és nem tájékoztatta, hogy kire is kéne szavazni majd. A Védelmi Bizottságnál pedig egyáltalán nincs szüksége az SZFSZF támogatására, hiszen a Recent Loent féle társaság segítségével nem lesz jelöltjének ellenfele. A Védelmi Bizottság egészen biztos, hogy meg lesz. Ráadásul Loent a támogatásért cserébe a Pénzügyi Bizottság elnöki pozícióját kérte,mit tehetett volna? Igazság szerint az IVSZF mögött álló pénz hatalmas erőt jelent önmagában is, egy Pénzügyi Bizottság élére tehát okosnak tűnő megoldás egy onnan kikerülő jelöltet állítani. Persze a muun-nak nem kell mindenről tudni, de azért nem árt, ha tudja mihez is kéne magát tartani.

- Nézze Mr Seill, nem hiszem, hogy Hassla' Olan egy kompetens személy lenne egy ilyen felelősségteljes pozíció betöltésére, már pedig, ha tényleg nincs esélye a győzelemre, kár lenne a választás színvonalát nevetségessé tenni oda nem illő jelöltek felterjesztésével. Értse meg, ez olyan luxus, amit nem engedhetek meg, így kérésének nem tehetek eleget. Ami az ajánlatát illeti, mindenképpen megfontolandó és hajlok a megegyezésre. De a kérését nem teljesíthetem... Sajnálom!

Mothma tudta, hogy a muun kötni fogja az ebet a karóhoz, de őt nem fogja tudni meggyőzni. Ami pedig a Pénzügyi Bizottságot illeti... Ha fel is terjeszti a frakció vezető jelöltjét, Loent embere úgyis túl erős lesz, erről többek között Mothma maga is gondoskodik, így Seill kénytelen lesz beletörődni a vereségbe. Minden tökéletes, őt közvetlen nem érheti vád az SZFSZF részéről.

[Hans Seill]

Seillt nem érte váratlanul a Főkancellár akadékoskodása, bár magában azért mérgelődött egy kicsit, ugyanis nem örült, hogy a drága idejét ilyesmikre kell vesztegetni. A Pénzügyi Bizottságról kapott válasz azonban felvillanyozta, úgy tűnik sikerült megelőznie Recent Loentet. Félsiker. Ideje megdolgozni a másik félért is.

- Sajnálattal hallom asszonyom, hogy nem érzi Hassla' Olan-t megfelelő jelöltnek, de akkor engedje meg, hogy kicsit másképp fogalmazzak: A nonhumán társadalom körében információim szerint az egyik legelfogadottabb személy a szenátor úr. Tehát más nonhumán jelöltet kár lenne kiállítani. Márpedig ha nincs nonhumán jelölt, az felvet bizonyos kérdéseket a Főkancellár személyével, mércéjével és elbírálásával kapcsolatban. Tudja a nonhumánok elég sok atrocitást voltak kénytelenek elviselni nem is olyan régen, még a Birodalom idején. Személy szerint hatalmasat csalódnék Önben, ha kiderülne, hogy rendszerünk nem is változott olyan sokat az Ön irányítása alatt bizonyos kérdéseket illetően. És a média nincs tekintettel senkire, egyszer fent egyszer lent és valljuk be őszintén, a Főkancellár minden reflektorfényben van, egy ilyen rosszindulatú pletyka nagyon rosszul hatna az Ön megítéléséra. Nem is ragoznám ezt tovább, azt hiszem érti, miért is tartanám fontosnak Ryloth képviselőjének felterjesztését. Mondjuk úgy, hogy ez inkább Önnek fontos, mint Hassla' Olan-nak vagy az általam vezetett frakciónak.

A díszes csomagolásban eladott zsarolás alatt Seill arcáról az álszent mosoly egy pillanatra sem tűnt el, Mothma arcának változását és némi torzulását látva pedig teljes mértékben biztos volt sikerében. Kis monológja elérte a kívánt hatást. A Főkancellár egy rasszista botrányt nem engedhet meg magának. Nem, hiszen pozíciója így is elég ingatag, egy vakmerőbb politikus bizalmatlansági indítványt is benyújthatna ellene, nem biztos, hogy a helyén maradna Mothma. Meg fognak egyezni, semmi kétség...

[Mon Mothma]

Átkozott muun... Megzsarolta, méghozzá milyen okosan. Őt, a Főkancellárt! Hogy van képe? Hogy merészeli? Ilyen és ehhez hasonló kérdések cikáztak Mothma fejében. A muun szavai éles tőrként hatoltak el tudatáig és a másodpercek múlásával kénytelen volt a nő belátni, sarokba szorították, nincs más választása. Ettől függetlenül még nem kell tartania attól, hogy nem az ő embere kerül a Belügyi Bizottság élére, de az biztos, hogy ez egy zavaró tényező lesz. Összeszedve magát, kemény hangon válaszolt Seill-nek.

- Rendben van Mr Seill. A három elnök között szerepelni fog Hassla' Olan neve is. De ne higgye, hogy ezt a stílust büntetlenül megengedheti magának. Mélyen fel vagyok háborodva, de rasszista nem vagyok, így eleget teszek a kérésének. Ami pedig a másik bizottságot illeti, azt hiszem abban megegyeztünk. Most pedig megkérném, hogy hagyja el az irodámat!

Mothma kissé ingerült volt, egy percet sem volt hajlandó tovább eltölteni a frakció vezető jelenlétében. Az hasonlóan gondolkodott, ugyanis felállt és széles mosollyal az arcán hálálkodott és búcsúzkodott. Mothma válaszra sem méltatva szemével kikísérte a férfit, miközben villámokat szórt felé.

[Recen Loent]

Recen Loent, mint mindig, most is kiválóan nézett ki. Azt mondják, az emberen megérzik, ha elégedett. Recen Loent pedig mindig tudta, mit akar, és minél többet ért el, annál elégedettebbé vált, míg végül az Új Köztársaság leghatalmasabb emberei közé került. És mindig tudta, mi az amit még el akar érni. Nem volt megállás.

Testőreivel a nyomában (akik érdekes módon nem voltak se félelmetesek, se agresszív kinézetűek, csupán két átlagos ember, az épülethez mért eleganciával) érkezett meg a főkancellár irodájának a bejáratához. Az előzetesen kapott időpont szerint beengedték a váróterembe, míg testőreit kívül kellett hagynia. A főkancellár asszisztense megkérte, hogy várjon pár percig, míg bemehet, így Loent kedélyes kezdte nézegetni a szoba képeit, dekorációs elemeit.

[Mon Mothma]

Mothma az asztalán lévő szépen megmunkált és díszített órát nézte. Loent hamarosan megérkezik. A férfival való megegyezés pusztán formalitás volt, biztos volt benne, hogy nem lesz semmi probléma ezzel. És amint megegyeznek Mothma elkönyvelheti az első fix elnöki emberét, de a másodikban sem kételkedett. Ráadásul egy Lonettel való megegyezés a jövőre nézve sem hátrány, a férfi személyében egy értékes szövetségesre lelhet. Hiába, apénz beszél...

Loent pontos volt, mint mindig, a megbeszélt időpont előtt egy perccel titkára jelentette, hogy a Frakcióvezető megérkezett. Kis várakozás után pedig már az irodájában is volt. Mothma hellyel kínálta és frissítővel.

- Mr Loent, örülök, hogy találkoztunk. Ön remekül fest. Foglaljon helyet. Hozathatok esetleg Önnek valami üdítőt? Esetleg valami erősebbet?

[Recen Loent]

- Mr Loent, örülök, hogy találkoztunk. Ön remekül fest. Foglaljon helyet. Hozathatok esetleg Önnek valami üdítőt? Esetleg valami erősebbet?
- Nem, köszönöm, nagyon kedves, de nem inni jöttem. -válaszolt Loent, majd elfoglalta a felkínált helyet. Rövid, udvariassági csevej után Loent komolyabbra fordított a szót, de mosolya változatlan maradt:
- Akkor hadd mondjam el, miért kértem ezt a találkozót. Nem is olyan régen küldtem önnek egy üzenetet, amelyben a pénzügyi bizottságról esett szó. Mint ön is tudja, itt az ideje a szenátusi bizottságok tagsága megválasztásának.- Loent kihagyott egy pillanatot, majd folytatta. Tudta jól, hogy ők ketten vérbeli politikusok. Megengedhetik maguknak a szóvirágokat.

- Szeretném tudni, hogy miként vélekedik a Főkancellár asszony a frakciómba tartozó Jake Darristről. Véleményünk szerint ő lenne a legkiválóbb személy a pénzügyi bizottság élére. Az önéletrajzát már elküldtem önnek az üzenetemhez csatolva.

[Mon Mothma]

Mothma is kényelembe helyezte magát, kezeit összekulcsolta az asztal felett, miközben figyelmesen hallgatta Loent szavait. A férfi arca kiismerhetetlen volt, sokat sejtető mosolya pedig egy másodpercre sem hervadt le arcáról. Hiába, ez a férfi a Szenátus legszűkebb elitjébe tartozik. Bár üzletember, mégis a politikai körök és élet krémjét képezte. Nem kell ehhez persze átlag feletti tehetség, még ha nem is egy kutyaütő volt a férfi, de a mérhetetlen pénz ami mögötte állt, sokat nyomott a latban. Még napokkal ezelőtt egy rövid üzenetváltás formájában ismertették egymással álláspontjukat a közelgő választásokkal kapcsolatban, így ez a mostani beszélgetés már csak formalitás volt, de mégis nélkülözhetetlen.

- Jake Darristről a legjobbakat tudom mondani. Nagy szakértelmű személy, akinek a támogatottsága is elég nagy. Remek vezető, igazán karizmatikus személy. Bár több hozzá hasonló személy ülne a Szenátusban. Hozzáteszem Bastian Kilirov Szenátorról is csak szuperlatívuszokban tudok szólni. Régi katona, aki a politika színpadán is feltalálja magát. Egy igazi polihisztor, kiválóan ismerem a képviselő urat. Mit gondol róla? Alkalmas lenne egy bizottság vezetésére?