== A Galaktikus Szenátus ülésterme ==

[Tyber Zann]

A Konzorcium és a PSZF vezérének igencsak kedvére való volt az egész harc. Már kezdte érteni, hogy miért tilos ide fegyvereket behozni - bárki is találta ki a szabályt, bölcs ember lehetett. Persze a holoközvetítések nézettebbek lettek volna ha nem így van, de Zann gyanította, hogy egy kis szenátori ökölharc is már nézettségi rekordokat dönthetett volna. Hm, ezt mindenképp felírja magának, elvégre úgyis tervezte, hogy elõbb-utóbb betör a médiába, elvégre ott is jelentõs lehetõségek vannak és sok pénzt ki lehet ott mosni. Talán majd vesz egy csatornát, ahol két celebhír közé berak egy kis demagógiát - nagyon nem ütne el a többi szolgáltatótól és Jabba rancorja is megírhatná a mûsorprogramot, már ha élne. Bár erre nem vett volna mérget, a dög még lehet, hogy mostani állapotában is alkalmas lenne rá. Elvégre mindig is többre tartotta annál a tohonya éti csigánál.
- Tyber - szólt hozzá halkan Kash, aki látta, hogy elgondolkodott.
- Igen? - pillantott fel a frakcióvezetõ kényelmes ülésébõl.
- A lábakat nem az ülésen kell tartani - oktatta ki hirtelen. Zann másnak ezért a nyelvét is kitépette volna, ám Kazua annál fontosabb volt. Megvonta a vállát, és lerakta a lábát. Nehéz volt megszoknia ezeket a finnyás szenátori köröket meg az idióta szabályaikat, így néha jól is jött egy-egy figyelmeztetés, ha alapvetõ dolgokat felejtett el.
- Ennyi? - vonta fel az egyik szemöldökét. Kazua nem az a típus volt, aki csak ennyi miatt zaklatja.
- Nem, van más is - igazolta be Zann feltételezéseit. - Ideje eldönteni, hogy mit akarunk.
- Pénzt és hatalmat. Mi mást? - felelte magabiztosan Zann, habár látszott rajta, hogy most éppen csak Kazua idegeivel játszik.
- Nem úgy értem - sóhajtott fel fáradtan Kazua, akit láthatóan meglepett ez a hirtelen, pusztító alpáriság. - Hanem ebben az ügyben.
- Hát akkor ezt mondd - felelte Zann, majd rövid gondolkodóba esett. Az érdekük ugye az volt, hogy ne szülessen hamar döntés a kérdésben és a felek egymást marcangolják, amíg csak lehet. Más részrõl ha olyan döntés születik, ami az egyik felet a nyeregbe ülteti, akkor az a Konzorciumnak nagyon rossz. Ha megszûnik a szenátusi viszály, akkor erõs lesz az állam, ha pedig erõs az állam, sosem megy olyan jól az üzlet, meg jóval többe kerülnek a csúszópénzek és a rendõrök is igencsak elszemtelenednek.
- Talán az lesz a legjobb, ha Corr Synnott megint felszólal - bökte ki végül. Synnott lett úgy tûnik mára a mamutvállalatok kijelölt védõje, persze jó pénzért. - Mit gondolsz?
- Ésszerûnek tûnik - felelte Kazua szûkszavúan, majd pötyögni kezdett. Nem sokkal késõbb tényleg szólásra emelkedett a zabrak képviselõ és platformja a Szenátus közepére lebegett.

Szenátortársaim! Tényleg bedõltök mind ennek a nevetséges politikai koholmánynak, ennek a lejárató kampánynak, amely a puszta napi politikai célok kedvéért, egy uralmi klikk hatalomra jutásra érdekében feláldozná a Köztársaságot? Tényleg nem látjátok, mi is készül itt hõn szeretett államszövetségünk ellen, melyért olyan sok kiválóság adta az életét? Szabadságot és egyenlõséget hirdetünk szóban, miközben azokat sarcoljuk és büntetjük, akik sokra vitték, akiknek több van. Milyen jogon és alapon? Mitõl igazságos az, hogy valakitõl többet veszünk el, mint másoktól? Hol itt az egyenlõség? Ez a fajta arcátlan hozzáállás csupán a legalsóbb, lumpen néprétegeket elégítheti ki és azon tudatlanokat, akik sosem hallottak még demokráciáról. Ez nem több tehát, mint szimpla útszéli demagógia, politikai tõke kovácsolása gyorsan és jövedelmezõen.

Azzal érvelnek itt sokan, hogy a mamutvállalatok törvényeket sértenek, hogy aljas úton jutnak hozzá mindenhez. Hát kérdem én, nem bünteti ezt jelenleg is a törvény? Ez önmagában nem elegendõ indok arra, hogy bíróság elé citáljuk õket? Mégsem hallani sûrûn ilyenrõl, nem érdekes ez? Talán nem bíznak a Köztársaság igazságszolgáltatásának független mûködésében? Ha így van, akkor mi garantálja, hogy ilyen megfoghatatlan etikai kódexek betartásra kerülnének? És más részrõl mitõl lesz igazságosabb az, ha mások munkájának gyümölcsét elosztogatjuk olyanok között, akiknek egyetlen érdeme az, hogy kisebb vállalkozást voltak képesek csak összehozni, szerényebb képességeik miatt? Egy teljes, önmagából kifordult világot, egy nonszensz elképzelést erõltetnek itt: azokat büntetni, akik rátermettebbek, erõsebbek és azokat jutalmazni, akiknek nincsenek ilyen képességeik.

Vajon mi változna ezentúl ha ezt mégis elfogadnák? Jobb lenne netán a gazdasági helyzet vagy jobban megszereznénk a nagytõke bizalmát, amely nélkül a Köztársaság halott? Vagy netán igazságosabb világot hoznánk létre? Egyik sem! A saját elveinket, a demokrácia szellemét, a Köztársaság anyánkat, az érte életüket áldozó százezreket köpnénk csupán szembe, kicsinyes aktuálpolitikai érdekek miatt. Engedtessék meg, hogy ha a Köztársaságban egyesek Palpatine szellemét és zsarnokságát akarják feltámasztani, csak más köntösben, akkor én és minden igazhitû demokrata ez ellen felemelje a szavát. Emlékezzenek csak, egyszer már hullott porba a szabadság eszménye tapsvihar és éljenzés közepette! Köszönöm a szót.

- Kicsit talán túl dagályos lett - jegyezte meg Zann.
- Igen, de perpillanat talán jól is jött.
- Valóban. A Szenátusnak remek paródiáját adja a fickó. Hol is szedted össze? - érdeklõdött Zann. Rémlett, hogy nem éppen intellektuális munkát végzett korábban a zabrak szenátor.
- Takarító volt egy étteremben - felelte Kazua. Zann elismerõen bólintott a válasz hatására.
- Szépen kikupáltad ahhoz képest. Pedig még tisztítószerekrõl szó sem volt.
- Egen... - vetette oda kurtán Kazua, majd megint teljes figyelmével a szenátusi felszólalásokra koncentrált, kíváncsian várva milyen hatást vált ki az iménti beszéd.
- Kash, még valami - szólalt meg Zann ismét pár perc múlva. - Készíts elõ egy másik embert is, mert lehet hamarosan kell majd valaki, aki bólogat a muunok felvetéseinek.

[Recen Loent]

Loent kezdte egyre nagyobb nyűgnek érezni az ülést. Mégis kit kéne megvenni ahhoz, hogy végre lezárhassák ezt a komédiát, ami a mamutvállalatok ténykedését firtatja? A legegyszerűbb, ha fel se hozták volna. Korrupcióról beszélnek, miközben a rendszer 10000 év alatt semmit sem változott, ahogy a módszerek sem. Sértődött, kissé gőgös állapotából Rainald Kramer muunokat pocskondiázó és kiosztó felszólalása zökkentette ki. Jól beszélt a férfi, de jaj neki, ha egyszer bolygója gazdasági nehézségbe kerül. Egy ilyen provokatív felszólalással megrendelte a muunok bosszúhadjáratát. És a muunoknak van pénze, márpedig Loent pontosan tudta, hogy ez sok mindenre, sőt tulajdonképpen mindenhez elég.

Már már elkönyvelte, hogy a sok ostoba szenátor demagóg módon bólogatni fog valami új adónem bevezetésére, amikor színre lépett valami szent fazék, és a világmegváltó ötleteit ecsetelte. Darien Nartano. Istenről karattyol, miközben itt hadakozik és politizálgat. Vajon az atyának mennyi az árfolyama? Tűnődött magában Loent. Mindenesetre amennyire az őszülő multi milliárdos frakcióvezető nem volt vallásos meggyőződésű, annyira keltette fel az idős egyházvezető az érdeklődését. Nem árt majd rá jobban figyelni, a tekintélye és hatalma megtippelhetetlen. Ezt megfejelvén úgy tűnt követőkre és bukkant a Főbíboros, hiszen előbb Aalsten, majd Len szenátor is támogatását fejezte ki az úgynevezett vállalatokat érintő etikai kódexel kapcsolatban. Loent elérkezettnek látta az időt, hogy felszólaljon frakciója a témával kapcsolatban, hiszen egy ilyen szabályrendszer vagy előírás még mindig előnyösebb, mint akármilyen adó vagy jutalék rendszer bevezetése. Már csak a megfelelő bábot kellett kiválasztani, Loent ugyanis fontosabbnak tartotta saját magát annál, mintsem hogy lépten-nyomon felszólaljon. Néhány perc böngészés, keresgélés után megtalálta a megfelelő planéta képviselőjét. A következő felszólalásnál pedig Fondor szenátora ragadta magához a kezdeményezést:

- Tisztelt szenátorok! A vállalati etikai kódex ha hiszik, ha nem, de már egy eddig is létező fogalom volt a nagy vállalatok berkein belül. Igaz, nem egy írásos, dokumentált, fellelhető szabály és normarendszer, de mégis csak létezett. A legtöbb multinacionális vállalat ugyanis hosszú évtizedek vagy századok óta szívügyének tekinti a megfelelő PR tevékenységet és ebben nagy szerepet szántak egyfajta általánosan használt, elfogadott és betartott magatartásnak. Például az alkalmazottakkal való viszony, vagy hogy kétes üzleteket nem kötnek, vagy terror és kalózcsoportokkal való üzletek lehetőségnek kizárása és még sorolhatnám. Nyilván ahány cég, annyi szokás, ki mit tartott fontosnak. Ezt alapul véve Fondor és az Intergalaktikus Vállalkozók Szövetsége Frakció is támogatja a Nartano Főbíboros által említett szabályrendszer felállítását, illetve várjuk az Aalsten képviselő által már bejelentett kidolgozott tervezetet. A külön adó bevezetését viszont határozottan elutasítjuk, úgy gondolom a Galaktikus Birodalom bukása és a rendszerváltás után a nagyobb cégek így is kellő engedményt adtak és rengeteget vállaltak már magukra. Köszönöm a szót!

Fondor szenátora leült, tekintetével a frakció vezetők részlege felé tekintett. Loent elégedett lehet. A szenátor tudta, hogy mi forog kockán, hiszen bolygóját csak egy bábkormány "vezette", az igazi hatalom a multi lobbi kezében volt. Mi több, ő maga is ezért került a szenátusba. Jó körökben mozgott.

[Penarchon Sealia]

Penarchonnak lüktetett egy ér a homloka közepén az egymás után felszólalók érveléseitől. Corr Synott hozzászólása volt az ami kicsapta a biztosítékot.
-Álszent tetű!- morogta halkan miközben a zabrak felszólalt. Idegesítette az hogy olyanok ajvékolnak a demokrácia mellett, akik annak valódi fogalmát nem is ismerik. Adattáblájába feljegyezte hogy "Corr Synott múltja után nézni". Sejtette hogy ő csak a szócső de mindenképp idegesítően mézes-mázos szócső.
Aalsten hozzászólása már-már meghatóan jóakaratúnak tűnt, de a fickó ravaszabb volt mint egy hutt, így nem akart fejjel szaladni a falnak. Kíváncsi volt mivel rukkol elő. Nagyon kíváncsi.
Egy üzenetet gépelt be, majd titkosítva elküldte Antefnek.

Kedves barátom!
Amint vége lesz az ülésnek, visszautazom Esselesre és arra gondoltam hogy velem tarthatnál ahol kidolgozhatnánk azt az új együttműködést amiről korábban beszéltünk.

Tisztelettel: Penarchon

[Ulymic It'kla]

Sok minden összejött az elmúlt fél órában itt a Galaktikus Szenátusban és Ulymic nem gondolta volna, hogy ennyi minden. Valahogy sosem így képzelte el fiatalon ezt a testületet. Annak idején a caamasi parlamentben nem sok vita esett egy-egy ülésen és ez akkor jónak tûnt, igazából most is, de már aki ennyi évet a szenátusban töltött annak már átkozottul unalmas. Ulymic, ha meghívják az ülésre, rendszeresen csak addig van ott, amíg beszédet tart mert máskülönben elaludna. Azonban most vissza sírja azokat a pillanatokat. Mikor mindenki a nép érdekében cselekszik és megszavaznak mindent. A szenátus az õrület határát súrolja, s lassan Ulymic is mert ez a vita már nagyon elhúzódott. Érkeztek javaslatok, amelyek vagy jók voltak vagy rosszak, de inkább egymást ölték a szenátorok. Miután a Loent végzett a kézmosással Ulymic is a felszólalás mellett döntött.
- Tisztelt Kancellár Asszony! Tisztelt Képviselõk! Úgy gondolom, hogy a mai ülésen, immár másodjára holdpontra jutottunk. Ez nem lenne gond, ha nem a Galaktikus Köztársaság Szenátusában ülnénk. Az új államunk még nem olyan erõs, hogy képviselõi megtehessék azt, hogy széthúznak és egymást szidalmazva beszélnek. Valamit kezdenünk kell ezzel a javaslattal, de azt semmiképpen sem támogatom, hogy a bizottságnak adjuk át. A köztársaság és a szenátus egyik alapja a demokrácia, amelyet nem hághatunk át, így a szenátusi kisebbség nem fogadhatja el a javaslatot. Megpróbálhatjuk megszavazni és amelyik a több az lesz a döntés, de el is napolhatja a kancellár a tervezet megtárgyalását. Úgy gondolom, hogy ideje a döntésnek. Köszönöm a szót!- mondta, s azzal platformjával visszalebegett a helyére. Õszintén remélte, hogy szavai hatással lesznek a bent ülõkre és valamiképpen hatni fog rájuk.

[Antef Sziamon]

Sziamon némán hallgatta a vitázó feleket. Egyenlőre nem kívánt mélyebben belefolyni a vitába. Csendben és érdeklődve jegyzetelt a papírokra, mely előtte hevertek. Egyenlőre gondolatait a hadseregreform és az otthoni ügyek töltötték meg. A harc egyre keményebbé vált a Pergamoni Császárságban garázdálkodó birodalmi hadúrral szemben. Így az ülés közben még a katonai hírszerzés üzeneteit is olvasgatta. Figyelmét komlinkjének csipogása terelte el, mely jelezte, hogy üzenete érkezett. Gondolkodás nélkül válaszolt.

Drága Barátom!

Az ülés után örömmel Veled tartok az Esselesre, hogy tárgyaljunk. Meg nem mellékesen a hazádat is megismerhetem személyesen.

Antef

[Rainald Kramer]

A sacoroni delegáció három tagja hol érdeklõdve, hol unott pillantásokkal méltatta a politikai hadszíntér porondjára libbenõ, s egymást követõen felszólaló szenátorok produkcióit. A kormányzó jobb kezeként is munkálkodó Stam-nek becézett férfi állát vakargatva, több mint valószínû tetetett kíváncsisággal szemlélte az eseményeket, míg a trió legifjabb tagja, a szenátorsegéd pozícióját betöltõ hölgyemény igencsak nagy áhítattal bámulta, illetve hallgatta a fõleg tapasztaltabb politikusok szónoklatait. Társaival ellentétben, a szenátusi képviselõként is tevékenykedõ Kramer kormányzó nem sokat törõdött az üléssel ezekben a pillanatokban. Bár arca mint mindig, úgy most is érzelmektõl mentes volt, ámde a hozzá közelebb állók számára szempárjának tova révedésébõl könnyedén rájöttek, valamin erõsen töpreng magában. Rainald pedig sohasem foglalkozott olyan dolgokkal, amiket nem tartott érdemesnek arra, hogy foglalkozzon velük, kisebb, mondhatni pitiáner ügyeket a beosztottjaival végeztetett el, így egyrészt magát is mentesítette a munkától holott ennek ellenére is volt az elég, másrészt a fiatalabb munkavégzõ generációk is tapasztalatszerzés lehetõségéhez juthattak. A hajdan az Elsõ Galaktikus Birodalmat tengerész fõtisztként szolgáló férfi rideg tekintete váratlanul segítõje arcán állapodott meg. Az elsõre nem vette észre a pillantást, olyannyira belefeledkezett az események forgatagába. A nálánál jóval tapasztaltabb Stamont azonban kész volt ugrani felettesének bármely rezzenésére, így ez most sem volt másképp.

- Aora - köszörülte meg a torkát az egyébiránt testõrként is funkcionáló korai nyugállományba vonult sacoroni katona.
A nõ odakapta fejét, aztán a kormányzó felé révedt, és elpirult a szégyenkedéstõl, hogy nem állt másodpercre készen fõnöke utasításainak teljesítésére. Fiatal volt még, és buzgó, ami persze nem volt baj.
- (Óh, elnézést kormányzó úr) - rebegte ijedten, egyúttal zavartan kapkodva a holmiját, azzal pontosan tisztában volt, hazája vezéregyénisége üzenetet fog küldetni vele. Ismerte ezt a nézést, és cseppet sem szerette, mert tudta, fontos dolgokról van szó ez esetben. Kramer nem törõdött a nõ sajnálkozásával és kapkodásával, de kicsit lágyabban nézett rá, hogy a feszültséget, és az ebbõl keletkezõ hibalehetõségeket elkerülje.
- (Legyen szíves a következõ szigorúan titkosított üzenetet elküldeni Mon Mothma fõkancellár részére) - mondta tûnõdõ hangnemben, a diktálásnál azonban határozottan beszélt. Kerolant olyannyira meglepte a címzett neve, hogy egy apró momentumig csak értetlenül bámult az õt figyelõ férfiemberre, de hamarjában összeszedte magát és kész volt a munkára. Treeno nem különben döbbent meg, noha õ ezt kiválóan palástolta, és egyébként is hozzászokott már fõnöke határozott parancsaihoz. Merthogy Kramer kormányzóságát inkább a parancsnoklás, mintsem a megbízatások, és hasonlók szolgáltatták.

"Mélyen tisztelt Fõkancellár asszony!

Bár tudom, az Új Köztársaság igazgatása végeláthatatlan energiát igényel, mégis arra kérem, szánjon rám néhány percet drága idejébõl a jelen kongresszust követõen. Többek között, mint bizottsági tag, a Védelmi Bizottság munkájával kapcsolatban is szeretnék találkozni Önnel. Egyébiránt nagy örömömre szolgálna, ha személyesen válthatnánk néhány szót.

Szívélyes üdvözlettel:
Rainald Kramer kormányzó, Sacoron szenátora"

- (Baj van, Rainald?) - tette fel a kérdését rögvest Stamont Treeno, miképp Aora visszajelezte, teljesítette a rutinfeladatot. Kramer oldalára billentette fejét.
- (Talán igen, talán nem) - felelte titokzatosan, látszott rajta, gondolatban máshol jár. Ennek ellenére sem feledkezett meg tulajdon környezetérõl. - (Ami a legfontosabb, hogy a találkozó eredményes legyen. Akkor pedig majd meglátjuk, mit hoz a jövõ) - tette hozzá rébuszokban beszélve.
- (Népünk bízik minden döntésedben, így én is ezt teszem) - csóválta meg a fejét Stamont, noha egyértelmû volt, egyáltalán nem elégedett meg a kapott válasszal. Fogalma sem volt, és láthatólag senkinek sem arról, hogy a kormányzó milyen ügyben kíván beszélni az Új Köztársaság legfõbb vezetõjével. A talányra mindenesetre a gyûlés lezárultát követõen, legalábbis a Stamont-Aora kettõs reményei szerint, fény derül.

[Aalto Felan]

Aalto õrjöngeni tudott volna, ezek az álszent barmok, most is csak a krediteket hajhásszák.
Próbált nyugodtságot erõltetni magára de ez egyre nehezebben ment, valamit tennie kell. Intésére szárnysegédje, Verls, azonnal ugrott és csillogó tekintettel várta Aalto utasítását.
- Küldj egy üzenetet Penarchon szenátornak, haladéktalanul konzultálnom kell vele.

Kedves Barátom!
amint lehet, szeretnék veled szót váltani egy pohár amaseck mellett.
Barátod és csodálód: Aalto Felan.


Verls keze olyan sebességgel járt a billentyûkön akár a villám, szinte másodpercek alatt legépelte és továbbította az üzenetet Penarchon szenátornak, majd szerényen megkérezte:
- Szüksége van még valamire uram ?
- Nem, azaz de, készítse elõ a lakosztályom az ülés végére. De elõbb muszáj szót kérnem.
Lenyomott néhány gombot a holo-képernyõjén, hogy szót kér a Szenátus színe elõtt és kapott is.
Platformja, akár egy kecses grox, úgy szelte az platformja és a terem közepe közötti távolságot. Mielõtt belekezdett volna, ivott egy korty vizet, harákolt egyszer majd jéghideg higgadtsággal belekezdett.
- Tisztelt Kancellár Asszony! Nagyra becsült Képviselõtársaim!
Rendkívül heves vitának lehettünk eddig tanúi, sok ötlet, illetve ellenérv hangzott el.

De mégis a vállalatok képviselõ, véleményem szerint nem tesznek mást, mint ugyanazt a demagógot szónokolják el újra és újra.Itt az ideje, hogy lényegi döntést hozzunk, és ne csak mellébeszéljünk tisztelet a kivételeknek! De, most már jó ideje mindkét oldal, csak pocskondiázza egymást. Szeretném ha a két oldal együttmûködve megalkotna egy gazdaságireform-csomagot, amely segíti, illetve védi a kis és középvállalkozókat és azok érdekeit. Ugyanakkor nem sérti a nagyvállalatokat sem erkölcsileg, sem morálisan, sem jogilag.
Elõre bocsátom, hogy jelenleg csupán vázlat pontok fogalmazódtak meg fejemben, amelyeket félkész állapotban nem terjesztenék a nagyra becsült Szenátus elé. De örömmel várok minden javaslatot, ötletet.
Köszönöm a szót és a figyelmet.

Azzal Aalto platformja ugyanolyan eleganciával lebegett vissza a helyére, mint amilyen kecsességgel kilebegett.
-Verls, hozzon egy pohár amasecket és egy icho pálcikát!
Majd leült a székébe és kifújta magát.
-Ez megfogja hozni a kívánt eredményt,biztos ami biztos.

[Jansen Aalsten]

Jansen elmélyülten dolgozott. Sokan gondolhatták ezekben a percekben, hogy a férfi ilyen szűkös idő alatt csak valami félkész, értékelhetetlen, alibi munkát fog összedobni. A kritikusok azonban tévedtek. A fiatal politikus meglátta a lehetőséget a témában. Bolygóján egy ehhez hasonló rendszer már hosszú évtizedek óta jelen van, így volt miből merítenie. Ha a galaxis egy szeletét, vagy legalábbis a gazdasági szférát sikerül egy kicsit a Lekua IV. mintájára formálni, az hatalmas előrelépést jelent hazájának, hiszen nekik már nem kell alkalmazkodni semmi újdonsághoz. Az egyes részek sorra kerültek egymás mellé/alá, míg a Jansen fejében megálmodott tervezet össze nem állt a nagy egésszé. Miután megkérte a szót, szinte azonnal meg is kapta, nyilván a nagy érdeklődés állhatott ennek hátterében. Már munkája során is magán érezte a kémlelő, kíváncsiskodó tekinteteket, még ha a legközelebbi platform is jó 5 méterre lehetett az övétől. Ezúttal adott a színpadias megjelenésnek és a lehetőségekhez mérten a legtovább lebegett platformjával. Rövid hatásszünet, még egyszer monitorjára tekintett, majd határozott, büszke hangon kezdett beszédébe.

Tisztelt Szenátus! Mielőtt elkészült beterjesztésemet a nyilvánosság elé tárnám, szeretnék egy kis monológot tartani, hogy minden jelenlévő átlássa a Nartano Főbíboros által vázolt tervek lényegét, célját.

Egy vállalat értékét materiális tényezők, mint például a vagyon, a profit, és immateriális tényezők határozzák meg. Az immateriális tényezők egyik legfontosabbika a külvilágnak a cégről kialakított képe, a társadalomnak a vállalatról kialakított értékítélete, az úgynevezett vállalati image. Hol is tart napjainkban gazdaságunk? A piaci versenyben a vállalkozások egyre inkább kimerítik a piaci előnyszerzés extenzív lehetőségeit. Ilyen lehetőségnek nevezzük például az árversenyt. Ma már a verseny egyre kifinomultabb eszközökkel folyik. A gazdasági fejlődés, és az egyes cégek fejlődésének történetében a mennyiségi bővülés szakaszát fokozatosan váltja fel a minőségi fejlődés szakasza, amikor felértékelődnek a piacszerzés minőségi elemei, és a cégek eredményességében, az ügyfélkapcsolatokban egyre erőteljesebb szerep jut olyan nehezen számszerűsíthető szempontoknak, mint az elkötelezettség, a lojalitás vagy az ügyfél centrikus magatartás. Ezek nem légből kapott ötletek, megkérdezhetnek bármilyen szakembert, vagy akár köreinkben helyet foglaló személyeket is, biztos vagyok benne, hogy az elhangzottakra csak bólogatni fognak tudni.
Tovább haladva: Az anyagi alapon értelmezhető előnyök mellett a fogyasztók választását is egyre gyakrabban befolyásolja a cégről kialakult piaci kép: a cég viszonya az őt körülvevő társadalmi és természeti környezethez, az ügyfelekhez, a versenytársakhoz és saját munkatársaihoz. Erről pedig az utca emberét kérdezhetnénk meg. Vajon mi készteti a fogyasztót, hogy az egyes cég termékére essen választása? Elmondhatjuk tehát, hogy a piaci image a cég értékének integráns része, s mint ilyen legalább olyan megkülönböztetett figyelmet érdemel az alapító, a tulajdonos, illetve a menedzsment részéről, mint a vállalkozás profitabilitását meghatározó egyéb tényezők. A vállalkozás piaci image-ét meghatározó viselkedési formák jelentős része jogi normák mentén alakul ki, jelentős részüket azonban nem szabályozza a jog. Márpedig a jog által nem szabályozott kérdésekben a társadalom értékítéletét annak „íratlan szabályai” – a társadalomnak az etikus magatartásról kialakult elképzelései - határozzák meg. A vállalkozás etikai működése tehát az image - és ezen keresztül a vállalat értékének – alapvető eleme. Ha tehát elfogadjuk, hogy a vállalati imaget jelentősen befolyásolja a cég üzleti etikai magatartása, akkor könnyű belátnunk, hogy a vállalat etikai szabályrendszerének megalkotásával és annak betartatásával a menedzsment jelentős lépést tehet a vállalati image erősítése - és ezen keresztül, végső soron a vállalkozás értékének növelése felé.

Formálódó, erősödő és gyarapodó Köztársaságunk rendkívül heterogén és sokszínű. Fontos tehát, hogy egyfajta közös alapot fektessünk le. Még egy gazdasági válságot nem engedhetünk meg magunknak a közeljövőben. Szeretnék kifejteni az alábbiakban az üzleti életben leggyakrabban előforduló téves értelmezéseket:

Sokan azonosítják az etikát, így az üzleti etikát is a társadalmi felelősséggel, pedig a
kettő nem feleltethető meg egymásnak. Az üzleti etikának, mint tudománynak része ugyan a társadalmi felelősség mozgalom, illetve az ahhoz kapcsolódó nézetek és megközelítések, de a kettő semmi esetre sem fedi le egymást.

Az üzleti életben gyakran hivatkoznak a vállalatok a jogra, ha a tevékenységük etikusságát kérik tőlük számon. Érvelésük szerint etikai szempontokat már felesleges keresni ott, ahol a jogszabályok világosan definiálják, hogy mi a “jó” és mi a “rossz”. Tehát ha egy vállalat nem sérti meg a jogszabályokat, akkor elmondhatja magáról, hogy etikus. Ez a gondolatmenet azon a tévedésen alapul, miszerint a jog azonos az etikával. A valóság inkább az, hogy a jog nem több etikai minimumnál.

Bizonyos nézetek szerint nincs szükség etikára a gazdaságban. A gazdaság működésétől az etikai szempontok eleve távol állnak, azokkal egy üzletembernek nem kell foglalkoznia. “Az üzleti vállalkozás egyetlen társadalmi felelőssége, hogy növelje profitját”, szoktuk ezt hallani. A piaci verseny “láthatatlan keze” által a gazdasági szereplők önző viselkedéséből úgyis kikerekedik a közjó. Ez a nézet azonban csak modellszinten állja meg a helyét. Egyrészt azért, mert egy olyan piaci rendszert feltételez, amely sehol sem létezik: a valóságban ugyanis a gazdaság intézményi környezete, a gazdálkodás érintettjei jelentősen módosítják a beavatkozás mentes piac működési mechanizmusait. Másrészt azért, mert a láthatatlan kéz doktrína nem tudja kezelni a közjavak problémáját: a közegészségügy, a közbiztonság, a környezetszennyezés, a közoktatás stb. tipikusan azok a területek, ahol a piac kudarcra van ítélve.

Számos vállalati vezető úgy vélekedik, hogyha a dolgozói etikusan viselkednek, akkor
az üzleti etikával már külön nem szükséges foglalkoznia. A munkavállalók erkölcsössége
valóban szükséges, de nem minden esetben elégséges feltétele az etikus vállalati magatartásnak. A vállalat ugyanis befolyásolhatja és befolyásolja is az egyének döntéseit és cselekedeteit. A vállalati kultúra ilyen értelemben jó illetve rossz hatással is lehet az egyének magatartására, viselkedésére. Ezért fontos figyelmet szentelni egy olyan szervezeti kultúra kialakításának, amely támogatja a vállalaton belüli etikus magatartást.

Tisztelt Szenátorok, köszönöm szíves figyelmüket, és most, lássuk a lényeget, amire gyanítom már hosszú percek óta várnak.

A Következő pillanatban pedig meg is jelent egy kellően hosszú és tartalmas beterjesztés minden képviselő monitorján.

Intergalaktikus Vállalati és Üzleti Normarendszer

Alapok:

Az üzleti életben az etika többet jelent, mint pusztán a szabályok követését. Leginkább a mérce magasra állítása, a nehéz döntések meghozatalának bátorsága, a jó értékek demonstrálása és az adott szervezetben a megfelelő kultúra megteremtése jellemzi.

Előírja a tevékenységek végzését a normarendszernek, az alkalmazandó jognak és a politikának megfelelően. A cégek vállalják, hogy üzleti tevékenységüket az etika és a feddhetetlenség legmagasabb szintű előírásainak megfelelően és az alkalmazandó jogszabályok betartásával végzik. Amennyiben ellentmondás merül fel a normarendszer és valamely politika között, a normarendszer tekintendő irányadónak. Ha azonban ellentmondás merül fel a normarendszer és a kötelező jogszabályok között, akkor az illető jogszabályok tekintendők irányadónak.

Bár a normarendszer az üzleti gyakorlatok és a kapcsolódó tevékenységek széles körét tárgyalja, nem foglalkozik minden egyes, esetleg felmerülő kérdéssel. Ehelyett alapvető, iránymutató elveket rögzít. A normarendszer alkalmazása nem zárja ki az egyes bolygókon a helyi szabályozásnak és jognak megfelelő szigorúbb előírásokat. A normarendszer kiegészíteni, nem pedig helyettesíteni kívánja a vállalatok hatályos politikáit. A kódex azokat az előírásokat összegzi, amelyeknek üzleti tevékenységünk valamennyi területén irányadónak kell lenniük.

Tiszta Verseny Szövetség:

szándéka, hogy segítse a tagvállalatokat és – a Szövetség tevékenysége iránt érdeklődést mutató - más piaci szereplőket abban, hogy meghonosítsák és működtessék az üzleti és társadalmi partnereikkel kiépített viszonyaikban az etikus gondolkodást, az etikus magatartásformákat, valamint az ezekhez kapcsolódó etikai intézményeket (szabályrendszer, szervezet, gyakorlati útmutatók). Ezen ajánlások mindazok számára készültek, akik fontosnak tartják, hogy az üzleti eredményesség mellett cégüket az üzleti és társadalmi közeg felelősen gondolkodó, az üzleti partnerekért, a társadalom tagjaiért és az emberi környezetért felelősséget viselő gazdálkodó szervezetként tartsa számon. Az ajánlások célja, hogy mind több vállalkozás – kis-, közép-vagy nagyvállalat – építse bele kultúrájába az etikus piaci magatartás szempontjait. Az itt közreadott ajánlások akkor érik el céljukat, ha segítségükkel egyre több vállalkozás vezetői gondolják végig a gondjaikra bízott cég piaci magatartásának etikai vonatkozásait, alakítják ki etikai értékrendjüket, építik be saját és munkatársaik gondolkodásmódjába az üzleti etika szempontjait. A Szövetséghez tartozó vállalatok előnyben részesülnek az állami megbízatások során, kedvezőbb adózási feltételekhez jutnak, illetve egy intergalaktikus emblémával, szimbólummal láthatják el termékeiket, amivel a piac és a vásárló réteg előtt is jelezhetik elkötelezettségüket. A tagok elfogadják a Galaktikus Szenátus által összeállított és elfogadott Intergalaktikus Vállalati és Üzleti Normarendszert.

Általános etikai és norma szabályok

1) A döntéshozatal etikája (például a felelős döntéshozatal a normakövetés, a célmegvalósítás és a másokra való odafigyelés szintézise)
2) Az etikus üzleti gyakorlat, jogszabályok, szerződések betartása
3) Üzleti szokások figyelembevétele
4) A gazdasági verseny korlátozásának tilalma
5) A szakmai követelményeknek való megfelelés elve
6) A társadalom érdekeinek szem előtt tartása

Az üzleti etika alapelvei:

1) Hitelesség: alapja a bizalom, a hitelesség a hosszú távú kapcsolatok alapfeltétele (fizetési kötelezettség, reklám tartalmi valóság a cég külső és belső arculatának harmóniája)
2) Megbízhatóság: szavahihetőséget jelent, a szó és tett egységét. (információk helytállósága, kiszámítható reakciók)
3) Hosszú távú kapcsolatokra való berendezkedés: az eredmények csak így bontakoznak ki, ehhez tisztességes magatartás, a cég belső és külső stabilitása, jövőkép, bizalom, kölcsönösség szükséges.
4) Minőség: vonatkozik a szakmai felkészültségre és termékre is. Mai eszközei a minőségbiztosítás, és a minőségmenedzsment.
5) Kölcsönösség: fontos, hogy megvalósuljon az üzleti partnerekkel, főnök és beosztott közt valamint a beosztottak közt.
6) Előzékenység, szolgálatkészség: bármely üzleti tevékenység egyfajta szolgálat ezért fontos az előzékenység és együttműködési törekvés.
7) Jó szándék és segítőkészség: a jó szándék azt jelenti, hogy becsületes üzleti kapcsolatok kialakítására törekszünk, a kölcsönösség pedig hozzásegíthet a valódi eredmény eléréséhez.
8) Hagyomány és értékmegőrzés: a hagyományok ápolása múltat teremt, közösségi megnyilvánulás alapja
9) A szépség és esztétikum elve: a társadalom elementáris igénye a szépség, mely vonatkozhat a tartalom és forma összhangjára, viselkedésre, gesztusra, beszédre.
10) Egészségmegőrzés, környezetvédelem: napjaink 2 fontos tendenciája, melyet figyelembe kell venni
11) Személyiség tisztelete: azt jelenti, hogy úgy fogadjuk el a másik személyt, amilyen. Tárgyalási stílusunkat partnerünk igényeihez és személyisége figyelembevétele alapján alakítjuk ki.
12) Emberi méltóság tisztelete: ez az önbecsülés alapja és ezt mindenkinek meg kell adni. Fontos megnyilatkozása a problémák indulatmentes kezelése, a személyeskedés és fölény fitogtatásának mellőzése.
13) Tisztességes versenyszellem: a teljesítmény szerinti győzelmet teszi lehetővé, bár ez szemben áll a haszonelvűséggel, fontos, hogy amilyen mértékben ez lehetséges, igazodjunk hozzá
14) Folytonos megújulás: egy cég akkor marad versenyképes, ha képes az új kihívásoknak megfelelni, fejlődni, ehhez nyújt segítséget a változásmenedzsment. Fontos, hogy a megújulás mindig a fejlődés irányába vezesse a céget.
15) Pozitív viszonyulás: az üzleti életben létkérdés a sikerekben, győzelemben hinni, a kudarcokat feldolgozni, és saját fejlődésünkre fordítani.

Ösztönzési rendszer:

Az ösztönzési rendszer lényege, hogy a szervezet jutalmazza azokat az attitűdöket, magatartásokat, amelyeket megerősíteni kíván, és bünteti az etikátlan megnyilvánulásokat. A teljesítményértékelés rendszerébe tehát az etikai szempontokat is bele lehet foglalni. Ha egy vállalat ezt nem teszi meg, akkor az etikusabb légkör elősegítése érdekében legalább arra érdemes odafigyelnie, hogy az etikátlan magatartás ne kapjon pozitív megerősítést, és ne büntessék azt, aki etikusan viselkedik.

Etikai intézmények:

Az "etikai intézmények" kifejezés gyűjtőfogalom: olyan szervezeti és iparági szintű intézményeket (szervezeti megoldásokat) jelöl, amelyek célja az etikai szempontok formális megjelenítése és ezáltal az etikusabb szervezeti környezet kialakítása. A megfelelően kialakított intézmények támogatják az etikus szervezeti kultúrát. A legjellemzőbb etikai intézmények az etikai (társadalmi) audit, az etikai bizottság, az etikai forródrót, az etikai igazgató, az etikai iroda, az etikai (társadalmi) jelentés, az etikai képzési program, és az etikai kódex.

A) Etikai forródrót

Ez az intézmény egy olyan alapvető problémára kísérel meg választ adni, amellyel minden, az etikus szervezeti kultúra mellett elkötelezett vállalatnak szembesülnie kell. Amennyiben egy vállalat elvárja alkalmazottaitól, hogy azok tegyék szóvá a tudomásukra jutott nem etikus cselekedeteket, vagy egyszerűen biztosítani akarja számukra az őket személyesen érintő problémákban való eligazodást, akkor biztosítania kell a problémát felvető alkalmazottak anonimitását. Így születtek meg azok a vállalaton belüli forródrótok, amelyeket akkor tárcsázhatnak a munkatársak, ha a fenti problémákkal szembesülnek. A telefonvonal másik végén ülő munkatárs tehát egyszerre tölt be információtovábbító (a nem etikus cselekedetek esetén) és tanácsadó (az egyéni problémák esetén) szerepet. Mivel itt az anonimitásnak kiemelt szerepe van, a vállalatnak komolyan kell vennie az ezzel járó következményeket: nem szabad például nyomozni a telefonáló után.

B) Etikai bizottság

Felelősségi körébe tartozik az etikai kódexekben foglalt normák betartásának figyelése, valamint az ezen normák megszegőivel szembeni eljárás lefolytatása. Az etikai bizottság feladata tehát kettős: egyrészt a normabetartás folyamatos nyomon követése, másrészt pedig a normasértő alkalmazott elleni fellépés.

Az Etikai Bizottság lehetséges feladatai:

1) A vállalati etikai normarendszer kidolgozása a menedzsment szándékaival és a vállalati jövőképpel összhangban.
2) A vállalati etikai normarendszer érvényre juttatásának elősegítése
3) A vállalati normarendszertől való eltérések azonosítása, jelzése a menedzsment felé, részvétel az anomáliák kiküszöbölésében.
4) A vállalati etikai normarendszer továbbfejlesztése
5) Állásfoglalás konkrét etikai kérdésekben a vállalati etikai normarendszerrel összhangban
6) Új etikai kérdéskörök felvetése, vizsgálata, azok integrálása a vállalati etikai norma- és intézményrendszerbe. (A társaság Etikai Bizottságának munkája során felmerült újabb szempontok, tapasztalatok és irányelvek ismeretében tovább gazdagítható vagy pontosítható a társaság Etikai Kódexe.)
7) A menedzsment támogatása az etikai normarendszer népszerűsítésében, kommunikálásában, a vállalati döntéshozatali és szervezetfejlesztési tevékenységekbe történő integrálásában.
8) Tanácsadás a vállalat dolgozói részére, véleménynyilvánítás a dolgozók körében felmerülő kisebb, etikai vonatkozású kérdésekkel kapcsolatban.

C) Etikai igazgató

Az etikai igazgató mint a vállalat etikai ügyeiért felelős vezető beosztású alkalmazott

D) Etikai iroda

Az etikai iroda azon intézmények (pozíciók, szervezeti egységek) összefoglaló elnevezése, amelyek hatáskörébe tartozik az etikai problémák figyelemmel kísérése, az etikával összefüggő programok fejlesztése és kivitelezése, azok ellenőrzése, azaz az etika menedzsmentje. Vezetője általában az etikai igazgató.

E) Etikai mérlegbeszámoló

évente közzétett jelentés, mely feltárja a vállalat tevékenységeinek hatását, és azt, hogy milyen mértékben járult hozzá a vállalat bizonyos értékekhez, mint pld. a foglalkoztatottak vagy a vevők megelégedettsége, helyi közösség véleménye.

F) Etikai kódex

Az etikai kódex olyan vállalati iránymutatás, amely a vállalat alkalmazottaitól elvárt viselkedésre vonatkozik, kijelölve a vállalat által elfogadott, illetve tiltott magatartásformák közötti határokat. A cég erkölcsi normáit rögzíti, azokkal a problémákkal kapcsolatban fogalmaz meg normákat, melyek kapcsán súlyos etikai kérdések merülhetnek fel a vállalatok működése során A kódexeknek két alapvető fajtáját különböztethetjük meg: érték- (vagy integritás-), illetve jogi megfelelés-orientációjú kódexek. Az értékorientált megközelítés a szervezeti (etikai) értékek meghatározására, a munkatársak etikai elkötelezettségének, aspirációinak felkeltésére és támogatására épít. A megfelelés-orientáció a jogszabályokat sértő tettek megelőzésére, feltárására és büntetésére koncentrál. Az alábbi területek érintettek: kapcsolat a fogyasztókkal, tulajdonosokkal, alkalmazottakkal, szállítókkal, kormányzattal, versenytársakkal, helyi közösséggel, természeti környezettel. Az írott etikai kódex hatékonyan irányítja a menedzserek döntéseit a szervezeten belül.

Az Etikai Kódex funkciói:

1) Deklarált normákat (nyilvános ígéreteket) tartalmaz – kötelez, számon kérhető
2) Társadalmi felelősségvállalást jelent
3) Kifejezésre juttatja a vállalatnak környezetéhez való felelős viszonyát
4) Hozzáadott értéket generál (a deklarált cél érdekében tett intézkedések hatása: pl. környezeti beruházások, társadalmi ügyek támogatása stb.)
5) Image-építő (a normák be nem tartása esetén image-romboló!) hatással bír
6) Végső soron jótékony hatást gyakorol a vállalat versenyképességére

A kódex céljai a következők:

1) a cégek elkötelezettségének hangsúlyozása az etikus gyakorlat, a megfelelés kultúrája, az etika és valamennyi alkalmazandó jogszabály, vagyis törvény, szabályozás, határozat, kormány által kiadott irányelv és végzés (együttesen: jogszabályok) betartása, valamint a politika iránt;
2) a cégek alapvető, a jogszerű és etikus magatartásra vonatkozó előírásainak rögzítése;
3) jelzése annak, hogy hol és hogyan kaphatunk segítséget és tanácsot megfelelőségi és etikai kérdések felmerülése esetén;
4) a személyzet tájékoztatása a kódex, a jogszabályok vagy a politika már ismert vagy még csak gyanított megsértésének jelentésére irányuló eljárásról;
5) a megfelelőségi ügyek helyes megoldásának biztosítása;
6) a kódex, a jogszabályok vagy a politika megsértésének felderítése és megakadályozása; és
7) az etikai és megfelelőség-vonatkozású ügyekkel és kérdésekkel


Érintett etikai területek:

1) Az alkalmazottakkal kapcsolatos magatartás szabályai

A) A társaságnak a dolgozók iránti követelményei:

- Felkészültség, szakmai tudás a beosztásnak megfelelően
- Elkötelezettség a vállalat céljai iránt
- Kulturált megjelenés és megnyilatkozás mind a munkatársak, mind az üzleti partnerek, mind pedig az ellenőrző szervek és hatósági alkalmazottak, valamint a céget meglátogató bármely külső személy irányában.
- Aktív részvétel a társaság működésének javításában
- A szakmai tudás folyamatos bővítése
- Lojalitás a társasághoz a belső információk, bizalmas adatok és üzleti titkok megőrzésében
- A társaság vagyonának, eszközeinek óvása és megőrzése
- Az üzleti információk kezelésének etikai szabályai (a munkatársak felelőssége)
- Etikai szabályokba ütköző üzletszerzés tilalma
- Az érdekkonfliktusok elkerülése
- A bennfentes kereskedelem és a tőzsdei spekuláció tilalma
- A szexuális zaklatás tilalma
- A pszichikai vagy testi agresszió tilalma

B) A társaságnak a dolgozói iránti kötelezettségei

- Egészséges, biztonságos, barátságos és környezetbarát munkahely és munkafeltételek kialakítása
- Jó munkahelyi légkör biztosítása
- Ösztönző és versenyképes javadalmazás kialakítása
- A törvényes munkaidő és túlmunka betartása, a szabadság biztosítása
- Továbbképzés és továbbtanulás biztosítása
- Munkavédelmi eszközök, munkaruha, védőital biztosítása, a
munka-egészségügyi szabályok betartása
- Kapcsolattartás a gyesre, gyedre, nyugdíjba ment munkatársakkal
és a munkából átmenetileg hosszabb időre kiesőkkel (vállalati ünnepségek)
- Tisztelet és megbecsülés a munkatársak iránt
- Az alkalmazott személyes integritásának deklarálása
- Az alkalmazási esélyegyenlőség elve: munkahelyi diszkrimináció tilalma a nőkkel, etnikumokkal, öregekkel és fogyatékosokkal szemben, illetve a megkülönböztetés tilalma vallási, nemzeti hovatartozási, vagy szexuális irányultság alapján)
- Az alkalmazottakról vezetett nyilvántartások jogi és etikai szabályai
- A munkahelyi véleménynyilvánítás szabadsága
- A gyermekmunka és a méltányos javadalmazás kérdésköre

2) A társadalomra és a külső környezetre vonatkozó magatartás szabályai

- állatkísérletek (a vállalat csak akkor alkalmaz állatokon terméktesztelést és egyéb
kísérleteket, ha az elkerülhetetlen; általában az állatvédelmi elõírásokat betartja).
- A társadalom érdekeinek védelme, társadalmi célok támogatása, adományozás, kapcsolattartás. (Helyi közösségek támogatása: sport, művelődés, óvoda, iskola, öregek otthona, stb),
- A nemzeti értékek és az emberiség egyetemes értékeinek (kultúra, oktatás, kutatás, hagyományápolás, sportteljesítmények stb.) védelme és támogatása
- A környezet védelme (a vállalat felismeri a felelõsségét a környezeti erõforrások használata,
- a környezet megváltoztatása és káros anyagok kibocsátása terén)
- Az alapvető emberi jogok érvényre jutásának támogatása
- Politikusok, politikai frakciók támogatásának, ill. köztisztviselők megvesztegetésének tilalma
- Állami szervek, kormányhivatalok megtévesztésének tilalma
- Galaktikus szervezetek által hirdetett bojkott, embargó megsértésének tilalma
- a közösség szolgálata (a vállalat javak és szolgáltatások hatékony elõállításával, és
munkaalkalmak biztosításával szolgálja a közösséget);
- a közösség támogatása (a vállalat programok szponzorálásával, adományokkal igyekszik
elõsegíteni annak a közösségnek a fejlõdését amelyben mûködik).

3) A gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonya

- A partnerekkel való együttműködés etikai szabályai
- A tisztességes verseny elve (pl. kartell-tilalom)
- A partnerekkel való tisztességes együttműködés elve
- A partnerekkel való együttműködés az egyenjogúság alapján
- A beszállítókkal való együttműködés etikai szabályai
- A versenyeztetés tisztasága
- Az állami megbízások etikai szabályai
- Az üzleti titok védelme
- Bojkott, embargó betartásának kötelezettsége
- Utánzás, hamisítás tilalma
- Hírnévrontás tilalma
- Tisztességtelen munkaerő-csábítás tilalma

4) A fogyasztókkal kapcsolatos magatartás szabályai

- termékfelelősség (a vállalat jó minőségű, megbízható és biztonságos termékeket kínál);
- reklámozás (hamis, túlzó állítások, illetve lényeges információk eltitkolása a termékről,
vagy a vállalatról tilos);
- garanciavállalás, szerviz (a fogyasztók várakozásának kielégítéséhez, együttmûködésük
elnyeréséhez a lehetõ legmagasabb színvonalat kell biztosítani);
- megvesztegetés (sem pénz, sem jelentősebb értékű ajándék nem adható a vásárlónak
azért, hogy a céget válassza);
- információk a fogyasztókról (a vállalat köteles a fogyasztókkal kapcsolatos információkat
bizalmasan kezelni).
- Fogyasztói érdekek szem előtt tartása (vevői igények megismerése, korrekt kiszolgálás a legjobb tudás szerint, stb.)
- A fogyasztó megtévesztésének tilalma
- A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
- Az adott bolygón érvényes marketing és reklámszabályok megsértésének tilalma

5) A szállítókkal fennálló kapcsolatokban érvényesítendő követelmények

- kölcsönös bizalom (a vállalat törekszik hosszú távú, kölcsönösen elõnyös, bizalmon
alapuló kapcsolatok kiépítésére a szállítókkal);
- pontos fizetés (a szállítók idõben és szerzõdés szerinti kifizetésének kötelessége).
- Korrekt, szerződéses szállítás
- Feddhetetlenség
- Vesztegetési ajánlatok kizárása
- Lojalitás a társaság iránt a szállító részéről

6) A konkurenciával kapcsolatosan követendő magatartás irányelvei

- Tisztességes versenyszellem (a vállalat törekszik a tisztességes verseny szabályainak betartására)
- A konkurencia termékének/szolgáltatásának alapos ismerete ((a vállalat nem alkalmaz meg nem engedett eszközöket a versenytársak helyzetével, terveivel kapcsolatos információk megszerzése során)
- Hírnévrontás (tartózkodás a versenytársak hírnevének közvetlen, vagy akárcsak közvetett
lejáratásástól)

7) Az ellenőrző szervek, hatóságok iránt tanúsítandó magatartás alapelvei

- Viselkedési szabályok az ellenőrző szervek, hatóságok képviselőivel való kapcsolattartás során
- A társadalmi és gazdasági törvények betartásának elve
- Adózás (a vállalat nem vetemedik szándékos adóeltitkolásra).


//Az itt közölt felsorolásban a cél volt összegyűjteni mindazon kérdésköröket, melyek a vállalatoknál szabályozandó/szabályozható etikai területként szóba jöhetnek. Természetes, hogy egy-egy cégnek nem szükséges minden, itt felsorolt kérdésben etikai szabályokat alkotnia. A vállalkozás nagyságrendjétől, céljaitól függően a menedzsment a fenti témakörökből választott kérdésekben, de ezeken túlmenően, a vállalat számára fontos más, a cég szempontjából fontos témákban is hozhat etikai szabályokat.//


Végül, minden politikus monitorján megjelent egy minta, hogy is néz ki mindez a gyakorlatban. A képernyőn a Lekua IV. legnagyobb vállalata, a Carbonarium Corporation etikai kódexe jelent meg:

Carbonarium Corporation Etikai kódexe:

• Etikus üzleti gyakorlat
Társaságunk tisztességesen és a környezete iránti odafigyeléssel gyakorolja üzleti tevékenységét. Betartjuk az emberi és az állampolgári jogokra vonatkozó normákat és a legteljesebb mértékben figyelemmel vagyunk mindazokra, akikkel tevékenységünk során kapcsolatban állunk. Üzleti döntéseink során arra törekszünk, hogy a másokra való odafigyelés és a legteljesebb normakövetés révén érjünk el kimagasló gazdasági eredményességet.

• Jogszabályok, szerződések betartása
Társaságunk és munkavállalóink számára alapkövetelmény, hogy mindig a vonatkozó jogszabályoknak, az üzletági és etikai normáknak, valamint a szerződésekben vállalt kötelezettségeiknek megfelelően járjanak el.

• Üzleti partnerekkel való kapcsolat
Társaságunk kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat létesít beszállítóival, vevőivel és egyéb üzleti partnereivel. Elvárjuk, hogy üzleti partnereink is a miénkhez hasonló üzleti alapelveknek feleljenek meg. Állami megrendelések és megbízások esetén fokozottan ügyelünk a közbeszerzési jogszabályok és az íratlan etikai normák legteljesebb körű betartására. Társaságunk nem folytat olyan gyakorlatot, amely tisztességtelen munkaerő csábításnak tekinthető, s ezt elvárja versenytársaitól és üzleti partnereitől is.

• Versenytársakkal való viszony
Társaságunk elkötelezettje az élénk, de tisztességes piaci versenynek és betartja a versenyjogi normákat. Társaságunk és munkavállalóink nem folytatnak tárgyalásokat és nem kötnek megállapodásokat versenytársakkal olyan tárgyban, amely termékeink/szolgáltatásaink értékesítésével és marketingjével kapcsolatos. Társaságunk részvétele kereskedelmi szövetségekben törvényes és hasznos lehet, de semmiképpen nem sértheti a versenyjog szabályait és nem célozhat meg versenyellenes célkitűzéseket.

• A fogyasztókkal való kapcsolat
Társaságunk vállalja, hogy a fogyasztói igényeket a legmesszebbmenőkig szem előtt tartva olyan, magas minőségű termékeket/szolgáltatásokat fejleszt ki és forgalmaz, amelyek árban és minőségben következetesen értéket kínálnak, és amelyek biztonságosan használhatóak. Fogyasztóink jogosultak arra, hogy igaz, világos és teljes tájékoztatást kapjanak valamennyi temékünkről/szolgáltatásunkról. A termékeket/szolgáltatásokat gondosan és pontosan feliratozzuk, reklámozzuk és kommunikáljuk.

• A tulajdonosokkal szemben érvényesítendő követelmények
Minden tulajdonosunkat rendszeres, pontos és megbízható információval látjuk el tevékenységünkről, pénzügyi helyzetünkről és teljesítményünkről.

• Ellenőrző szervek, hatóságok
Társaságunk teljes mértékben és korrekt módon együttműködik a hatóságokkal és azok képviselőivel. Társaságunk aktívan támogatja a kormányzatot és annak szerveit jogszabály- előkészítő, illetve gazdaságfejlesztő tevékenységükben.

• Munkavállalók
Társaságunk olyan munkakörnyezetet biztosít, amelyben a kölcsönös bizalom és tisztelet uralkodik, és ahol minden munkavállaló felelősnek érzi magát a társaság teljesítménye és jó hírneve iránt.

Különös gondot fordítunk az életkor, nem, családi állapot, nemzeti-nemzetiségi hovatartozás, vallás, és egyéb alapokon történő megkülönböztetés elleni védelemre - amely minden munkavállalónkat megillető emberi jog. Munkavállalóinkat kizárólag az ellátandó munkához szükséges képzettségek és képességek alapján toborozzuk, foglalkoztatjuk és léptetjük elő.
A munkavállalóinkkal való együttműködés során fejlesztjük és segítjük minden egyén képességét és adottságait, annak érdekében, hogy kiemelkedő munkateljesítményük révén hozzájáruljanak a társaság kiváló teljesítményéhez.
Vállaljuk, hogy biztonságos és egészséges munkakörnyezetet biztosítunk minden munkavállalónk számára. Munkavállalóink egészsége és munkabiztonsága stratégiai prioritás társaságunk számára. Semmilyen formában nem alkalmazunk kényszerített, vagy kiskorú munkaerőt. Tiszteletben tartjuk az egyén méltóságát és a munkavállalók társulási jogát. A munkavállalóink zaklatásának minden formáját - legyen az akár egyéni, akár csoportos - elfogadhatatlannak tartjuk és határozottan fellépünk ellene. Elfogadjuk és elősegítjük a munkavállalói szervezetek, szakszervezetek tevékenységét és elkötelezettek vagyunk abban az irányban, hogy munkavállalóink érdekképviseleti szerveken keresztül is kifejthessék véleményüket és érvényesíthessék érdekeiket. Társaságunk fontosnak tartja, hogy információs csatornák és konzultációs mechanizmusok útján hatékony kommunikáció létezzen a társaság és a munkavállalók között.

• A társadalommal kapcsolatos magatartás szabályai
Társaságunk szándéka, hogy olyan, bizalomra méltó társadalmi és közösségi szereplő legyen, amely megfelel környezte és a társadalom elvárásainak. Hiszünk abban, hogy ha aktívan és felelősséggel veszünk részt a társadalom életében, akkor előmozdíthatjuk annak prosperitását, fejlődését. Társaságunk lehetőségeihez mérten támogatja tágabb és közvetlen környezete kulturális, sport, művelődési és egyéb közérdekű célkitűzéseit és szem előtt tartja a nemzeti és az egyetemes emberi értékek védelmét és támogatását. Társaságunk nem támogat politikai pártokat és nem támogat olyan szervezeteket sem, amelyek tevékenysége politikai vagy pártérdekeket szolgál.

• Környezetvédelem
Társaságunk elkötelezettje a környezetre való hatásunk folyamatos javításának, és partnerként működik együtt másokkal a környezetvédelem előmozdításában, a környezetvédelmi kérdések megértésének elősegítésében, és a jó gyakorlat meghonosításában. Gondoskodunk arról, hogy termékeink és tevékenységünk környezetre gyakorolt hatása megfelelő legyen, termékeink/szolgáltatásaink innovációja során ügyelünk azok környezetre gyakorolt hatásainak csökkentésére, törekszünk az energiával való takarékosságra, a hulladék csökkentésére és visszagyűjtésére.

• Üzleti tisztesség
Társaságunk nem fogad el – és nem ad - sem közvetlenül, sem közvetve – kenőpénzt, vagy más tisztességtelen előnyt annak érdekében, hogy üzleti, piaci vagy pénzügyi előnyöket szerezzen.
Alkalmazottaink nem ajánlanak fel és nem fogadnak el ajándékot vagy fizetséget üzleti, piaci, pénzügyi előny megszerzése érdekében. Minden ilyen jellegű ajánlatot azonnal jelezni kell a felettes vezetőnek.

• Érdekellentét
A társaság elvárja alkalmazottaitól, hogy azok kerüljék azokat a személyes tevékenységeket és pénzügyi érdekeket, amelyek munkahelyi elkötelezettségükkel ellentétesek lehetnek. A társaság munkavállalói nem kereshetnek előnyt saját maguk vagy mások számára a pozíciójukból származó lehetőségeik helytelen felhasználása által.

[Gianea Marani]

Gia teljesen egyet értett Ulymic felszólalásával, és ő maga se értette mire jó egymás lehordása konkrét tervek és lehetőségek megbeszélése helyett, bár tudta, hogy ezek a viták gyakrahn végződnek hasonlóan a mostanihoz. Kezdett elcsüggedni, amikor megpillantotta a Jansen Aalsten, lekuai szenátor által átküldött adatcsomagot.
A nő egészen elképedt, főleg hogy a minta valós, működő normarendszeren alapult.
Persze az Umgulon neki is megvolt a saját üzleti szabályzata, de más ilyen olvastaban látni a dolgokat.
Pillanatok alatt belefelejtkezett az áttanulmányozásába, és alig hallotta a többi szenátor szörnyülködő vagy éppen helyeslő morajlását.
A filozófia maszlagot a szenátor beszédében érdekesnek ítélte, ám az umguli nő számára a tények és a kézzelfogható lehetőségek mindig is fontosabbak voltak.
Az említett Szövetséghez tartozás igen kecsegtetőnek tűnt első olvasatra, de Gianeában azonnal felmerült néhány kérdés. Csak a nagyvállalatoknak lesz előnyös? A kis cégeknek milyen hasznot jelentene a csatlakozás? Egyáltalán érdemes nekik a helyi versenytársakkal szemben elfogadni a szövetség feltételeit? Ha a többiek galádul kihasználnak minden jogi kiskaput, az etikát elfogadó cégek tönkremennének? Vagy a kedvezmények és állami megbízások mindenkinek akkora előnyt jelentenének, hogy megérné alkalmazni a normarendszert? A legtöbb kisvállalatra egyáltalán nem lenne hatással, hiszen nincsenek olyan helyzetben, hogy állami megbízásokat kapjanak, talán csak az adó tekintetében jutnának némi előnyhöz...
Az általános szabályokat Gia evidensnek érezte. Mondjuk az Umgulon az ilyesmire nagyon odafigyelnek. A bolygó mindent kívülről kap, ha a termékek, a szolgáltatások nem lennének megfelelőek, a helyi hatóságok azonnal véget vetnének a tevékenységeiknek, így mindenki igyekszik betartani a szabályokat... Az más tészta, hogy ugyanennyire igyekeznek a konkurenciákat megfúrni, de persze ezt is csak ésszerű keretek között.
Az alapelvek már elgondolkodtatóbbak. Ez tényleg a vezetők elhatározásától függ, de jellemző, főleg a nagy cégeknél a profit fontosabb mindennél, s az ilyen elvekre maximum a látszat kedvéért (és erejéig) adnak.
A többit csak átfutotta a szenátor.
Ha csak ajánlott elvek, akkor a többség, főleg a nem etikusan cselekvő cégek nem fogják elfogadni. Ha kötelező, akkor könnyen veszthet miatta bolygókat is a Köztársaság...
Mint lehetőséget támogatni tudja, szépen hangzik, jónak tűnik, de tapasztalatai szerint a megvalósítás kétséges.

Hosszasan töprengett, vajon felszólaljon, és kétségeit a többi szenátor elé tárja-e, illetve elárulja, hogy mennyire egyet tudna érteni egy ilyen tervezettel?
Végül MEM óvatlan mozdulata lökte át a tépelődésén, aki látta, hogy feláll ültéből, s ezzel azt hitte úrnője szót kér, s megnyomta a vezérlőpanelen a megfelelő gombokat.
Mire Gia észbekapott, már megadták neki a szót, s nem volt más választása, mint zavarában kinyögni valami értelmeset.

- Tisztelt Szenátus! Igazán lenyűgöző tervezetet tárt elénk a szenátor úr, - kezdte halk hangján, amit persze az erősítők az egész teremben hallhatóvá tettek, s majdnem belepirult, mikor egyre többen fordultak felé kíváncsian.
- Az elvek szépek, hasznosak, és kívánatosak. Mint ajánlást, csak támogatni tudom. Ám az ajánlásokkal az a gond, hogy sokan nem veszik komolyan. Ha nincs mögötte elég erős támogatás - adókedvezmény, állami garanciák, akármi... - vagy elég erős büntetés a súlyos vétségekkel szemben, akkor szinte semmit sem ér, mert azok a cégek akiknek csak a profit számít, és eddig is semmibe vették az "etikát", azokat a továbbiakban sem fogja érdekelni. Azonban van jogunk egy ajánlást, egy etikai normát mindenkire... hm, elnézést a szóért, ráerőltetni? Kérem gondolkodjanak el ezen, és kíváncsian várom Aalsten szenátor úr véleményét is. Köszönöm. - hadarta el a végén mondanivalóját, majd gyorsan leült és MEM a helyére irányította a platformot.

[Jansen Aalsten]

Jansen hanyag mosollyal az arcán szemlélte a szenátusi gyûlés résztvevõit, miközben az apró reakciókat próbálta ellesni. Érdeklõdve várta, hogy mik is lesznek az elsõ tényleges reakciók a javaslatra, de azzal tisztában volt, hogy eltarthat 10-15 percig, mire a jelenlévõk a végére érnek a tervezetnek, és megfogalmazzák esetleges kérdéseiket. A várakozás nem kezdte ki Jansen idegeit, sõt, rendkívül kényelmes volt a jelenlegi szituáció. Végül egy eddig szürke egeret játszó szenátor ragadta magához a kezdeményezést. Halk, bizonytalan hangja a kihangosítók csodája révén minden fülig eljutott. A rövid monológot, a felvetõdõ kérdéseket azonban mégis magának érezte Jansen, kötelességének érezte, hogy reagáljon is az elhangzottakra.

- Tisztelt Szenátus! Szeretnék reagálni Marani Szenátor Asszony aggályaira reagálni. Kétségei vannak affelõl, hogy a rendszer mégis hogyan mûködne a gyakorlatban? Egyszerûen. A normarendszer nem tesz különbséget kis és nagy vállalat között, ez máris egy hatalmas elõrelépés az egységes Köztársaság felé. A felvázolt szövetség minden Köztársasághoz és annak eszméi felé lojális cég érdekeit képviselné és védené, méretektõl függetlenül. Nyilván amennyiben valaki ehhez a gazdasági szövetséghez csatlakozik, az magára vállalja a normarendszert is, egyúttal viszont szert tesz a Köztársaság mindenkori támogatására, ami jelenhet adó kedvezményt, jogi segítséget, katonai védelmet, állami megrendeléseket stb. Aki nem csatlakozik a szövetséghez, nyilván ezáltal máris némi hátrányt fog elszenvedni a szabad piacon. A felsorolt eszmék és szabályok betartását pedig nyilván a Galaktikus Büntetõ Törvénykönyv egyes részeinek módosításával elérhetjük. Én hiszem, hogy minden társadalmi kapcsolatnak az alapja az õszinteség, a szavahihetõség, az ígéretek betartása. Minden téren. Aki rábólint erre a szabályrendszerre, majd azt mégis elárulja, fittyet hány rá, megérdemli a büntetést, a megtorlást. A szabályrendszer továbbá számos munkahelyet is teremthet, elsõsorban a felügyelõ szervek terén, illetve a vállalatok kötelékéhez tartozó alkalmazottak is egy biztosabb állással alapozhatják meg jövõjüket. Természetesen, mint azt hangoztattam, ez a tervezet nem kötelezõ érvényû, de minden polgár és vállalat jól felfogott érdeke rábólintani és betartani. Egyelõre nem kívánnám tovább szaporítani a szót, várom az esetleges további észrevételeket. Köszönöm a szót!

[Mon Mothma]

Mon Mothma elcsépelten hallgatta a vitatkozó, magában csak hiénáknak aposztrofált öltönyös képviselőket, királyokat, hadurakat. A Szenátus régi rákfenéje továbbra is megmételyezte az érdemi politikai munkát. Apró-cseprő dolgokon való vita és évődés. Pont mint 10, 100 vagy akár 1000 éve. Hiába nem 11-12 ezer bolygó képviselője van jelen, "csupán" 2700, a szenátusi munka újra és újra megfeneklik. Sealia szenátor javaslata sem váltotta ki az idilli együttműködést és harmonikus kapcsolatot a szenátorok között. Mothma elérkezettnek látta az időt, hogy legalább valami eredményt fel tudjon mutatni a Szenátus, szavazásra bocsátja az Aalsten képviselő által benyújtott javaslatot.

- Tisztelt Szenátorok! Megkérném Önöket, hogy a következő öt percben adják le voksukat az Aalsten szenátor által elénk tárt javaslat mellett vagy ellen. Úgy gondolom idővel a javaslat bármikor módosítható finomítható, de kezdetnek, ha az elveit és céljait helyesnek ítélik, már most is elfogadható. Amennyiben pedig ellenzik és felesleges tintapazarlásnak érzik a javaslat hatályba lépését, úgy szavazzanak ellene. ADják hát le kérem a voksaikat...

A Szenátus halkan morajlott, mindenki várta, milyen opciók is jelennek meg a képernyőn. Mothma szavai azonban nem falra hányt borsóként végezték, valóban két rövidke lehetőség közül lehetett választani: IGEN vagy NEM. Néhányan magukban vagy épp a szomszédjukkal morogtak, súgtak össze, némileg elégedetlenül, nyilván ezek a kukacoskodók táborát gyarapították. A többség azonban nem akadt fenn a helyzeten és a szavazatok döntő többsége egy perc után meg is érkezett a Szenátusi központi számítógépbe. Még néhány hosszúra nyúlt perc és a gép megkezdhette a szavazatok feldolgozását, hitelesítését. Az eredmények hamarosan megjelentek előbb a Főkancellár,majd a szenátorok platformján is, mely szerint 69,1 %-os támogatottság mellett Aalsten szenátor Vállalati Etikára vonatkozó javaslata elfogadást nyert.

- Tisztelt képviselők, ezzel az aktuális ülésszakban határozatlan idejű szünetet rendelek el, az ülést berekesztem.

A mondat alig hagyta el a Főkancellár száját, sokan már is a kijáratok felé vették az irányt, jó félóra múlva pedig a Szenátus Gyűlésterme teljesen kiürült, a kancellári pódiumot pedig "elnyelte" a padló...

[Rainald Kramer]

Kramer többször már nem szólt bele a vitába a politikai hadszíntéren. Úgy gondolta, a felesleges marakodás már nem az õ dolga, ráadásul olyan témára terelõdött a szó, amihez kevésbé ért szakmájánál, így teret engedett az ennél nála jobban értõknek. Nála ez valahol alapvetõnek számított, és még most is apró haraggal gondolt arra a pillanatra, mikor a hadsereget érintõ reformkérdésekben egy olyan illetõvel vitázott, aki az õ tudásához képest sehol sem volt.

A Jansen Aalsten szenátor által gyönyörûen, nagy precizitással és ismeretekkel kidolgozott indítvány a szemnek valóban tetszetõs volt, ugyanakkor a Lekua IV képviselõje és a sacoroni kormányzó merõben más vonalon mozogtak. Elõbbi ízig-vérig üzletembernek tûnt, utóbbi pedig katonai szemmel közelített meg mindent. Mikor elérkezett a szavazás ideje, Rainald nem hezitált sokáig a két választási lehetõség között. Közelebb lépett a pulthoz, és egyértelmûen rábökött a következõ gombra:

NEM

Ahogy azt már korábban egy felszólalása alkalmával elmondta, teljesen feleslegesnek tartja egy ehhez hasonló etikai normarendszer bevezetését, azon egyszerû okokból, hogy számára nem összeegyeztethetõ az etika, és a vállalat fogalma. Világéletében úgy tartotta, amiben a pénznek hatalmas szerepe van, márpedig a multinacionális vállalatok esetében a pénz fõszerepet vállalt, ott erkölcsrõl, etikáról szó sem lehet. A pénz gátlástalan, és az emberbõl a legrosszabb tulajdonságait váltja ki. Innentõl kezdve, számára ez csak felesleges pazarlásnak tûnt.

A szavazás végeredményét már nem várta meg, mert a téma a legkevésbé sem foglalkoztatta. Mivel el akarta kerülni a nagy tömeget, így a lehetõ leghamarabb el akarta hagyni a helyszínt. Mon Mothma pódiumáról visszaigazolást kapott, hogy a fõkancellár a szenátusi ülés lezárását követõen vendégül látja õt irodájában, Kramer pedig egy pillanatig sem akarta megvárakoztatni az Új Köztársaság vezetõ személyét.

- (Értekezem a fõkancellárral) - mondta anyanyelvén két segédjének, akik csak apróbbat bólintottak. - (Nem hiszem, hogy sokáig elhúzódna, így kérlek benneteket lehetõleg legyetek a közelben.) - tette hozzá amolyan katonás ellentmondást nem tûrõ hangnemben.
- (Ez csak természetes.) - válaszolt mindkettejük nevében Stamont Treeno, azzal õ és Aora félreállt felettesük útjából, aki kilépett a folyosóra platformjáról. Néhány pillanattal késõbb a páros is követte példáját.

[Mon Mothma]

Mon Mothma még talán soha nem készülődött ilyen gondterhelten egy-egy ülésre, pedig az elmúlt hónapokban kijutott neki a jóból. Az előző napok eseményei után nem mondhatni, hogy sokat aludt volna, a Kancellári Hivatalban éjszakázott és dolgozott folyamatosan a hivatalnokokkal egyetemben annak reményében, hogy a mai napra valami értékelhetőt tudjanak alkotni a galaktikus politika legnagyobb színpadán. A bizottsági üléseket bojkottálták, valaki pedig nagyot hibázott. Lehetséges lenne, hogy áruló van a sorokban? Esetleg valaki a szenátus tekintélyét próbálja aláásni? Kérdésekre melyekre nincs válasz. Jelenleg nincs. Mindenesetre muszáj lesz a jövőben körültekintőbben eljárni. Bizonyos értelemben azért voltak határozott előnyei annak, hogy a Főkancellár maga felügyelhette a törvénymódosító indítványok megfogalmazását, sokkal könnyebben formálható azok adott esetben a saját képére, nem mintha abszolutista törekvései lettek volna valaha is, de ezekben a vészterhes időkben, ha a Köztársaságot és a demokráciát meg akarják védeni támogatóival, mindenkinek meg kell érteni, ha kicsit szeretné szorosabban fogni a gyeplőt. Lassan megkezdődik az aktuális ülés is, az épület falain már átszűrődött az az elképesztő morajlás, amit a sok ezer jelenlévő váltott ki. Bizonyára lassan mindenki elfoglalja a helyét, és az események fényében aligha lesz olyan, aki akár egy perc késést is engedélyezne magának. Az épület fokozott védelem alatt állt ezen a napon, a kétkedő és bizalmatlan szenátorokat muszáj volt valamivel leszerelni, bár az épület valószínűleg eddig is a bolygó egyik legjobban őrzött létesítménye volt. Amikor Mon egy apró panelre helyezte tenyerét, a scanner átvilágítva és letapogatva annak minden aprócska barázdáját és vájatát, a kancellári pódium az égbe tört a maga komótos, méltóságteljes lassúságával. Valóban telt ház volt, első ránézésre nem talált volna olyan platformot a szenátus vezetője, ami üresen tátongott volna. Mire a kancellári emelvény elérte amplitúdóját, a morajlás is alábbhagyott és a sok ezer ember (és nonhumán) lélegzetvisszafojtva várta Mothma megnyitó beszédét.

- Üdvözlök minden nagyra becsült képviselőt. Hálás vagyok azért, hogy az elmúlt napok kellemetlenségei és incidensei után is maradéktalanul eleget tettek kötelességeiknek és a mai napon is bolygóik, illetve az egész Köztársaság érdekét képviselik. A tegnapi eseményekről nem szívesen mondanék litániát, mindenki láthatta, hallhatta, hogy mi történt, sajnálatos módon néhányan személyesen át is élhették itt a teremben. Ezúton is felhívnám tehát mindenki figyelmét arra a felelősségre, amit itt gyakorlunk, ezt nem győzöm elégszer hangsúlyozni. Sajnálatos módon a mai nap meglehetősen hektikusnak ígérkezik, azonban bízom abban ,hogy megfelelő szintű, minőségű munkát fogunk tudni lefolytatni, amiben nagy szerepet vállalt a Kancellári Hivatal minden értékes, szorgalmas és elhivatott munkatársa. Nekik ezúton is köszönettel tartozom. Most pedig azt hiszem a legjobb az lesz, ha rátérünk a tárgyra. Az első két pontunk egy rövidebb és egy hosszabb részből fog állni. Az egyik témánk, a Belügyi Bizottság által felterjesztett javaslat, mely szerint létre kíván hozni, mi több, az új köztársasági alaptörvénybe kívánják iktatni, hogy minden tagbolygó között egy feltétel nélküli kiadatási egyezmény lépjen életbe. Hassla' Olan elnök kiemelte, hogy a bizottság nagyjából egyetértett abban, hogy az indítvány szerint ha valakit több bolygón vagy szektorban is köröznek, úgy legsúlyosabb vétségnek helyszínül szolgál planéta formálhat jogot az ítélkezésre, ha több hasonló súlycsoportú bűncselekményről van szó, úgy abban az esetben annak a bolygónak van hatásköre, ahol az elítélt várhatóan szigorúbb büntetést kapja. A bolygók nem rejtegethetnek egyetlen szökevényt sem tehát. A javaslat Clexe bolygó érdeme, meglátásuk szerint ugyanis egy ehhez hasonló javaslat előremozdítaná a bűnfelszámolásra tett galaktikus törekvéseket. Megkérnék tehát minden képviselőt, hogy mondják el esetleges észrevételeiket és ötleteiket a javaslattal kapcsolatban.

[Naro'um Dramir]

A korai órákban már az épületben tartózkodott, de még nem közelítette meg a gyűléstermet. Napját azzal kezdte, hogy idejött és így az elsők között volt, aki megérkezett, de utolsók közt, aki megtudta, hogy mi történt előző nap a Bizottságokban. Idegesség fogta el, hiszen első alkalommal lép majd a több ezernyi képviselő elé, akik között - tudta jól- ott vannak a leendő ellenségei és a galaxisok legnagyobb bűnözői is . Rövid ittléte alatt sokat informálódott a Szenátus struktúrájáról és apparátusáról ahhoz, hogy tisztában legyen azzal, nagyjából mi várhat rá, de eddig nem fogta fel ennek a súlyát, amit most hirtelen a vállán érzett. Mellkasa lassan járt fel-le, ólomsúlyúnak érzete azt is, miközben titkárnőjével a neki kijelölt platform felé haladtak a kíséretükkel. Az őket kísérő fokozott őrség nem lepte meg, valahol jogosnak is érezte a tegnap történtek után, inkább az állandóan kémlelő kamerák és a mindenhol figyelő őrök tekintete zavarta. Háta mögött tördelte kezeit és mérges tekintettel nézegetett jobbra-balra a lassú séta közben. Mikor végre megérkeztek, a kíséret egy része levált, őt átvilágította valamilyen berendezés, ami egy fémkapuba volt szerelve, majd belépett egy ajtón, ami fölé a bolygója nevét írták, több nyelven. Egy kis helységbe ért először, amit a lakosztályához hasonlóan rendeztek be és csak gyenge fénnyel volt megvilágítva. Innen lépcső vezetett a platformjához, ami már egyszerűbb volt, mindössze egy nagy kezelőfelületű érintőképernyő és körbe vörös kárpitos kanapé. Lassan lépkedett fel a lépcsőn, mikor pedig elé tárult a hatalmas terem látszata megremegett a lába a csodálattól és idegességében nagyot nyelt. Lehuppant a puha ülőhelyekre és elképedve bámuldozott. Titkárnője követte, vele szemben ült le, két fegyveres pedig az ajtójuk előtt állt meg. Ahogy maga fölé tekintett, megint észrevett egy kamerát, ami ismét emlékeztette, hogy folyton figyelik. Felállt és a platform közepén lévő pulpitushoz lépett, végigsimította kezével a hideg fémes felületét, majd a mikrofonra és a mellette elhelyezett kis lencsére tekintett. Ebben a pillanatban kezdett emelkedni a tér közepén Montha Főkancellár emelvénye is, mire a zúgolódás a teremben abbamaradt. Különös módon a zaj eddig fel sem tűnt neki, csak most hogy a csend - amit csak a gépek zaja tört meg néha - teljes lett. A Főkancellár nyitóbeszédére nem túlzottan figyelt, inkább csak körülkémlel. A felvetett téma nem izgatta, így visszavonult és leült az előbb választott helyére.
- A mi bolygónkra nem fog bejutni bűnöző.. Ha mégis találna erre valami módot, bizonyosan megtalálnánk és olyan gyorsan és csendben intéznénk el, hogy sejteni se lehessen, hogy nálunk járt. - szólt oda a szőke titkárnőjének aki megint egy iratlefűzőt szorongatott a kezében és láthatóan jobban figyelt a történésekre, mint jelen pillanatban a Szenátor maga.

[Jansen Aalsten]

Jansen Aalsten mogorva arccal, határozott léptekkel haladt a zsúfolásig megtelt szenátusi folyosókon. Mindig csinos és naprakész segítője mögötte próbálta tartani az iramot, miközben az eddig mindössze két fős társasághoz, egy harmadik, idősebb férfi is csatlakozott. Jansen szentül hitte, hogy a jövőben a férfi nagy segítségére és nem mellékesen hasznára lehet. Mindenféle kitérőt vagy klisés beszélgetést kerülvén vette célba már oly jól ismert platformját. Hogy késésben lenne, azt nem mondhatná, viszont a megerősített védelemre és ellenőrzésre számítván jobbnak látta, ha előbb foglalja el kirendelt helyét. Mikor végre kényelembe helyezte magát, volt ideje, hogy gondolataiba temetkezzen. Az előző nap eseményei meglehetősen ambivalens érzelmeket, gondolatokat váltottak ki benne. A bizottsági munkák szabotálásával nem sikerült lényegében semmi olyan érdemleges eredményt felmutatni, amiben Jansen akár saját, akár a Lekua IV érdekeit belecsempészhette volna. Felettébb bosszantó volt, főleg annak fényében, hogy nagy terveket dédelgetett. Azonban ami a Kessel-re vonatkozó elképzeléseket illette, még akár jól is elsülhet minden. Bolygója kormánya ideje korán értesítette, hogy a főkancellári hivatal kapcsolatba lépett a Lekua IV-el, felkérvén a bolygót arra, hogy terjessze fel a saját maga által kidolgozott privatizációs tervezetet. Ezt az eleddig titkos dokumentum pedig ott pihent Jansen adattábláján, lévén, hogy ő maga felelt a kidolgozásáért. Remélte, hogy lehetősége nyílik majd, felterjeszteni azt még a mai ülés alkalmával.

Amikor a Főkancellár szokásos bevonulási procedúrájával megjelent a kamerák és reflektorok kereszttüzében, néhány pillanat erejéig mindenki elhallgatott, ilyen-olyan okokból. Azt azonban talán mindenki érezhette, hogy nehéz óráknak néznek elébe, a bizottsági terrorcselekmények egészen máshogy csapódtak az egyes szenátoroknál, mindezt pedig csak tetézte a média közreműködése. Remek partinak ígérkezik tehát a mai nap, csak jól kell keverni a kártyákat. Mikor az első napirendi pont kihirdetésre került, Jansen nagyjából a hatodik, hetedik szenátorként kapta meg a szót, amivel szeretett volna mielőbb élni is. Növekvő népszerűsége és befolyása jó táptalajt biztosíthat a jövőben is annak, hogy a bizonytalan, befolyásolható szenátorokat a maga pártjára állítsa.

-Tisztelt Szenátus! Mint a tegnapi események egyik szem és fültanúja, azt kell mondanom, a felkonferált tervezet igen nagy horderejű, de egyben szükséges döntés. Ezek az átkozott terroristák, akik a tisztességes, derék szenátorok munkáját gátolják, nem érdemelnek mást, mint börtönt, ha szerencséjük van. Nem engedhetjük meg, hogy kellő bűnügyi kapcsolatok révén ezek a szökevény bűnözők más bolygókon húzzák meg magukat és tervezzék meg rosszabb esetben következő akciójukat. Egy egységes rendszert, államot és galaxist akarunk létrehozni, még ha erre való törekvéseink nem is napokban vagy épp hetekben, sokkal inkább években, évtizedekben mérhetők, ehhez pedig ilyen és hasonló jogszabályokra és egyezményekre van szükségünk. Az Új Köztársaság egyetlen tagbolygója és rendszere sem pártolhatja a bűnözést, mint tette azt a régi rendszer és ami virágzott a Birodalom idején is. A különféle alvilági maffia csoportokról kell beszélnünk, amikor az Új Köztársaság legnagyobb veszélyéről és ellenségéről beszélünk. Ezt a "fenevadat" pedig nem lézerpisztolyokkal és hadihajókkal fogjuk megfékezni és lesöpörni a tábláról, hanem megfelelő törvénykezéssel és határozott fellépéssel. A Lekua IV teljes mellszélességgel támogatja az indítványt, bármilyen formájában. Köszönöm a szót!

Amikor visszaült helyére, úgy érezte nem ez az az indítvány, ami különösebb fejtörést fog okozni a mai napon a szenátusnak...